Jókai Mór Komáromban született, eredetileg Jókay-ként, y-al a végén írta a nevét, csak 1848 március 15. után cserélte a nevében az y-t i-re, ezzel is jelezve, hogy nem akar élni a nemesi származás előnyeivel. Kecskeménten jogot tanult, Pesten ügyvédi gyakorlatot szerzett, de első regényének sikere után hátat fordított annak a szakmának, és csak írói hivatásának szentelte minden figyelmét.
Eredetileg Áskay Jókay Móricnak hívták, a Jókai Mór nevet barátja, Petőfi biztatására vette fel. Részt vett az 1848-as szabadságharcban is, segített a 12 pont megfogalmazásában, nemzetőrnek állt. 1848 március 15-én a Nemzeti Színházban a Bánk Bán előadásán ismerte meg Laborfalvi Rózát, beleszeretett, augusztusban már össze is házasodtak. Ez kiverte a biztosítékot a család és a barátok körében, hiszen a színésznő idősebb volt Jókainál, és volt egy házasságon kívüli gyereke is – még Petőfivel is véget ért a barátság. Később képes volt fordított irányban is eljátszani ugyanazt: 74 évesen, immár özvegyen, feleségül vette a 20 éves Nagy Bellát, és ez legalább ugyanakkora felháborodást váltott ki.
Az 1850-es években sorra jelentek meg a regényei, hatalmas népszerűségre tett szert. Ő lett az első magyar író, aki honoráriumaiból nagypolgári színvonalon élhetett. Közben több újságot is indított. A Hon-ban egy vezércikk miatt felelős szerkesztőként egy éves börtönbüntetésre ítélték, a kormányzat sértőnek találta a cikket. Végül csak egy hónapot ült a rácsok mögött.
Regényeiben a romantika van túlsúlyban, de vegyül bele némi realizmus is. A romantikus jegyek közül általában kiemelik, hogy a hősei vagy jók, vagy rosszak, és hogy a hősök rendszerint valamilyen nagy ügyet szolgálnak, legtöbbször valamilyen nemzeti ügyet. Regényeire jellemzőek a nagyszabású tablók, természetképek, csatajelenetek festése is, de valamiképp vonzódott a meseszerűhöz, a fantasztikushoz, a bizarrhoz. A romantikára jellemző az egzotikum kedvelése, a távoli kultúrák, főleg a mesés kelet iránti vonzalom. Ez a vonzódás megtalálható Jókainál is, gondoljunk csak a török világgal foglalkozó regényeire.
Jókai 1904 tavaszán Nizzában járt, onnan hazatérve megfázott – vagy már ott meghűlhetett. A betegségből nem volt képes kilábalni a 79 éves ember szervezete, május 5-én este örök álomra szenderült. Hobbiból rendszeresen vizsgálta az égboltot, ennek köszönhető az is, hogy egy kisbolygó, valamint a Merkúron egy kráter is a nevét viseli.