Kondor Vilmos: Budapest Noir

Gordon Zsigmond, az Est bűnügyi újságírója egy halott lány ügyében kezd nyomozni, és gyanúsnak találja, hogy rajta kivül senkit sem érdekel a tisztes polgári családból származó zsidó lány halála. Hard-boiled krimi magyar környezetben.

hirdetés

Megkedveltem Gordon Zsigmond bűnügyi újságírót. A második világháború utáni romos Budapesten a zavarosban halászó szovjet katonai vezető ügyleteinek felgöngyölítése nagy szimpátiával töltött el, még akkor is, ha néha az volt az érzésem, Gordon csak nagy nehézségek árán akadt a számára izgalmat és kihívást jelentő bűnügyre. Igaz, időrendi sorrendben fordított módon közelítettem Kondor Vilmos hőséhez és a sorozat eddig megjelent utolsó darabjával kezdtem az ismerkedést, így beavatatlannak éreztem magam. Ez alkalommal pótoltam a hiányosságot, és a Gordon Zsigmond színre lépését jelentő Budapest Noir-ral folytattam az ismerkedést.

A negyedik kötet hiányosságául felróttam, hogy nélkülözi a vérbeli izgalmakat és a végkifejlet sem sikerült feszesre. A Budapest Noir feledteti mindezt, még akkor is, ha az egyre fokozódó feszültség egy sejthető finisbe torkollik. A könyvben minden megvan, ami egy jó krimihez kell: mesteri atmoszférakeltés, remekbe szabott, alaposan kidolgozott karakterek – a zord, kemény lelkű Gordon, az okos, művelt Krisztina, a nyugdíjas éveit lekvárfőzéssel töltő Mór, Gordon nagyapja – és amitől mindez sajátosan magyar ízt kölcsönöz az egésznek, a Kondor védjegyévé vált korrajz és korabeli társadalomábrázolás. A történet dióhéjban: 1936 októberében egy terézvárosi kapualjban egy fiatal zsidó prostituált holttestére bukkannak. Gordon Zsigmond, az Est bűnügyi zsurnalisztájának gyanús, hogy egy tisztes polgári családból származó lány az utcán végzi, és nyomozásba kezd. A szálak két irányba vezetnek: a budapesti politikai-gazdasági elit legfelső köreibe, és a fővárosi alvilág züllött, nyomorúságos rétegeibe. A kutatómunka során Gordon nagy elszántsággal nyomoz az ügyben, sejtését, hogy itt nem csupán egy prostituált haláláról van szó, megerősíti, hogy egyre keményebb módszerekkel próbálják eltántorítani szándékától. Indoklása szerint azért akarja megtalálni a lány gyilkosát, mert rajta kívül senkit sem érdekel annak halála, és ez felettébb gyanús.

Az egész történetmesélésre jellemző az a nyomasztó politikai légkör, amelyben Gömbös Gyula miniszterelnök halálakor Magyarország fuldoklik. A miniszterelnök temetési szertartásának leírása különösen szuggesztívre sikerült, a résztvevő állami és egyházi méltóságok, a jeles külföldi vendégek mintha öntudatlanul az ország temetésére érkeztek volna. A gyászhuszárok felvonulása, a giccses külsőségek, a mindenre kiterjedő államgépezet és propaganda egy megállíthatatlanul saját vesztébe rohanó ország hattyúdalának bizarr kísérőakkordjai. A számtalan történelmi utalás tovább színesíti a történetet, amelynek egyik, pár bekezdés erejéig felbukkanó szereplője Gerő Ernő, a későbbi kommunista politikus.

Kondor semmit sem bíz a véletlenre. A cselekmény fokozatosan építkezik, az izgalmak alattomosan nőnek, és a harmincas évek Budapestjének atmoszférája az olvasó számára is kézzelfoghatóvá válik. Amitől igazán működőképes ez a krimi, az hogy tipikusan magyar környezetben teremti újra a noir műfaját. Gordon Zsigmond alakja egy amerikai hard-boiled krimiben is megállná a helyét, azonban Kondor ügyesen ellenáll a csábításnak, hogy a műfaji kliséket átvéve csupán egy magyar szereplőkkel játszódó amerikai krimit írjon. Mi sem illusztrálja ezt jobban, mint a kórbonctanon játszódó jelenet, amikor Kondor személyes jó barátja, Pazár doktor a hullateremben olyan jóízűen falatozik a tokaszalonnából és vöröshagymából, hogy az olvasó hajlamos eltekinteni a körülményektől, és egy pillanatig összegyűl szájában a nyál.

A Budapest Noir hiánypótló darab, ezt a kötet megjelenését követő hangos pozitív szakmai és olvasói fogadtatás is jelezte. Borongós, komor hangulatára a filmszakma is felfigyelt. Gigor Attila, a Nyomozó című sikeres krimi alkotója jelezte, megfilmesítené a Budapest Noir-t is. Kondor ezzel a regénnyel bebizonyította, Magyarországon is van létjogosultsága a kemény, naturalisztikus ábrázolású, sötét tónusú kriminek. Hogy a műfaj születése óta nyolcvan év telt el? Jobb később, mint soha.

Te is írtál már erről? Klikk!

Linkparnereink: miner.hu | konyvkukac.freeblog.hu | Amadea blogja | Olvasokkk! | zakkant olvas | Keményfedél | *DuDuS* olvas | Könyvélmény-beszámoló | Könyvgalaxis | Bibliotéka | Csillagpor könyvsarok | Könyvesem | jeges-varga | Juharfa | Annamarie irkál | Nani & Zitus | Könyvekkel suttogó | Bridge olvas | könyvmoly blog | FFG BooK | Könyvek az életemből | Könyvkritikák | picurka olvasmányai | memoir könyvei | Gigi olvasmányai | Rita olvas | Zenka szerint a könyvek | Freeblog Könyv | Footer.hu - Kulturális magazin | PillowBook | Olvasószoba | Könyvvizsgálók | Könyvespolc | Kortárs irodalom | Világirodalom | eMBé virtuális könyvespolca | Agave Könyvek | Mindenki hajtogatja a magáét... | Filmtrailer - Film, mozi, DVD