Portré: Kassák Lajos

Miért mondod, kedves és bőkezű hazádban nincs semmi / ami előtt érdemes lenne mélyen kalapot emelni / együgyű képpel hajlongni jobbra, balra / a hála és köszönet nevében. – jelenti ki Kassák A költő önmagával felesel című alkotásában.

hirdetés

Ott és akkor született, amikor egy magyar embernek nem kellett hónapokat várni ahhoz, hogy igazolványt állítsanak ki róla, hogy magyar, ugyanis az Úr 1887. esztendejének márciusában, ezen hónap huszonegyedik napján látta meg a napvilágot Érsekújváron. Szülei jóakaratú proletár emberek voltak: édesapja laboráns, édesanyja, Istenes Erzsébet, mosónő volt. Szüleiről érdekes dolgokat jegyeztek fel a krónikák, apjáról, hogy önpusztító alkat volt, anyjáról, hogy nem kötött alkut sem önmagával, sem környezetével. Taníttatni akarták fiúkat, aki azonban otthagyta a gimnáziumot és lakatosiskolába állt be. 1904-től vasmunkásként dolgozott angyalföldi gyárakban. A századelő forrongó világában ott volt minden munkásmegmozduláson, aktívan szervezte a sztrájkokat. Közben megismerkedett Simon Jolánnal, aki a korszak előadóművésze volt, és húsz évvel később a felesége lett. 1908-ban kiadta első versét, amely nem örvendett túl nagy sikernek.

1909-ben élete legnagyobb kalandjába vágott: gyalog és pénz nélkül indult meghódítani a Nyugatot; két művésztársával együtt nyomorogtak végig Ausztrián, Németországon és Belgiumon, hogy elérjék kitűzött céljukat: Párizst. Emberpróbáló és formáló időszak volt ez az életében, ezen élményeire nagyon sokszor visszatért későbbi írásaiban. Nem volt sokáig maradásuk Párizsban, ugyanis hazatoloncolták őket, de ekkor már magába szívta mindazt, amire szüksége volt ahhoz, hogy érett mondanivalóval és formakészlettel lépjen föl a hazai művészeti életben.

1912-ben megjelent első novelláskötete Életsiratás, 1915-ben pedig első verseskötete Éposz Wagner maszkjában címmel; első folyóirata, mely egy évig működhetett, ugyanebben az évben indult A Tett címmel. Háborúellenessége miatt később betiltották. Egyik legsajátosabb műve A ló meghal, a madarak kirepülnek 1922-ben a 2×2 folyóiratban jelent meg. Az európai csavargás adta az epikai vázát a „parcours” (=átvonulás) típusú versnek, az elbeszélő lírai én emlékeit saját személyiségével formálta.

A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált, ott a Ma folyóiratot jelentette meg; 1926-ban visszatért Magyarországra. Hazatérése után tevékenységének fókusza egyre inkább a művészet lett. Köréje csoportosult az irodalmi baloldal, bírálta Babits kultúrpolitikáját. 1928-ban feleségül vette Simon Jolánt, aki akkorra már háromgyerekes édesanya volt. Kapcsolatukat nem a felhőtlenség jellemezte, ugyanis a művésznek bonyolult érzelmi világa és kapcsolata volt a nőkkel.

1927 és 1933 között a Nyugat publikálta az Egy ember élete önéletírását. Folyamatosan publikált különböző folyóiratokban, bíráló hangneme miatt azonban 1949-től letiltották. Amikor tilos volt publikálnia, festett.

Magánélete jelentős fordulatot vett, 1938-ban felesége tragikus módon távozott az élők sorából. 1946-ban újraházasodott, második felesége a 27 évvel fiatalabb Kárpáti Klára lett. Ez a kapcsolat sem volt felhőtlen, de a fiatal nő mindvégig kitartott a férje mellett. Ebben a házasságban egy kislánya született, aki azonban kiskorában meghalt.

1956-ban tűrt íróként visszatérhetett az irodalomba, azonban képzőművészként a tiltott listán maradt. 1958-tól a párizsi Magyar Műhely c. kiadvány emigráns szerkesztői munkásságuk középpontjába az ő tevékenységét állították, ami Kassák újrafelfedezését segítette elő. Az ötvenes évek végére a művészeti élet egyik főszereplőjévé vált, életműve egészét elkezdték kiadni.

1947-ben Baumgarten-díjjal, 1965-ben pedig Kossuth-díjjal tüntették ki.

1967. július 22-én Budapesten halt meg. Hatalmas életművet hagyott hátra. Modernkori polihisztorként író és költő volt, teoretikus és kritikus, szerkesztő és mozgalmi vezér, festő és tipográfus, aki alkalmanként szakértelemmel szólt zenéről, színházról, építészetről, filmről, reklámról, fotóról.

  • bezuhov

    Az idő nyerített akkor azaz papagályosan kinyitotta a szárnyait mondom széttárt vörös kapu szeretőmmel kinek fekete gyémántok voltak befalazva az arcába … (…) … madarak lenyelték a hangot a fák azonban tovább énekelnek…. (…) s a fejünk felett elrepült a nikkel szamovár.http://mek.niif.hu/01400/01446/01446.htm#1

Linkparnereink: miner.hu | konyvkukac.freeblog.hu | Amadea blogja | Olvasokkk! | zakkant olvas | Keményfedél | *DuDuS* olvas | Könyvélmény-beszámoló | Könyvgalaxis | Bibliotéka | Csillagpor könyvsarok | Könyvesem | jeges-varga | Juharfa | Annamarie irkál | Nani & Zitus | Könyvekkel suttogó | Bridge olvas | könyvmoly blog | FFG BooK | Könyvek az életemből | Könyvkritikák | picurka olvasmányai | memoir könyvei | Gigi olvasmányai | Rita olvas | Zenka szerint a könyvek | Freeblog Könyv | Footer.hu - Kulturális magazin | PillowBook | Olvasószoba | Könyvvizsgálók | Könyvespolc | Kortárs irodalom | Világirodalom | eMBé virtuális könyvespolca | Agave Könyvek | Mindenki hajtogatja a magáét... | Filmtrailer - Film, mozi, DVD