Portré: Sir Walter Scott

Vidd hírét!
  •  
  •  
  •  

Skót nemesi családból származott, apja ügyvéd volt, anyja egy jó nevű orvos lánya. Gyerekkorában idősebb rokonaitól számos történetet hallott Skóciáról, ennek történelméről. Hamarosan nagy buzgalommal vettette bele magát a vers, történelem, dráma és romantika világába. Jó emlékezőtehetségével elkápráztatta a körülötte levőket, vendégeiket gyakran szavalással szórakoztatta. A szomszédságában található vidék lenyűgözte, ekkor ivódott bele a természet iránti szeretete, valamint nagyrabecsülése skót ősei iránt, akik Skóciáért küzdöttek.


Tanulmányait az Edinburgh-i Egyetemen végezte, ahol jogot tanult, majd ügyvédnek állt. Nagy szerelmi csalódása után, 1979 decemberében feleségül vette Charlotte Carpentert, akivel boldogságban élt egészen élete végéig.

Scott egyre jobban belemerült a német romantika és skót balladák tanulmányozásába. Első igazi áttörő sikerét Az utolsó vándorénekes dala című elbeszélő költeménye hozta meg 1805-ben. A költő letisztult, ugyanakkor nyomatékos ábrázolásmódja, a pátosz és a táj élénk bemutatása soron következő verseiben is felbukkantak: Marmion (1808), A tó hölgye (1810), Rokeby (1813) és A szigetek ura (1815).

1813 környékén Scott úgy érezte, hogy immáron nem leli örömét elbeszélő költemények írásában, ráadásul ott volt vetélytársa Lord Byron személyében, aki ugyancsak népszerű volt. Ekkor fedezte fel egy régi kéziratát, amelyet nagyon gyorsan be is fejezett, így kerülhetett publikálásra 1814-ben Waverley című regénye. A sikert követően újabb történelmi regények láttak napvilágot:  Rob Roy (1817), Puritánok utódai, Midlothian Szíve (1818), A lammermoori nász (1819), Nigel jussa, A fekete törpe.

Walter Scott legismertebb műve az Ivanhoe, amely a világirodalom klasszikusává vált. A kalandokkal teletűzdelt cselekmény, az író mesélőkedve, a színes, eleven tájleírás kellemes, élvezetes olvasmánnyá teszik a regényt.  A mű cselekménye a középkori (12. századi) Angliában zajlik, ahol az angolszászok és normannok közti ellentét tárul az olvasó elé. A király, Oroszlánszívű Richárd hajótörést szenved, miközben a keresztes hadjáratból tér haza. A német császár fogságába kerül és csak két év után sikerül onnan szabadulnia. Mindeközben öccse, János herceg tartja kezében a hatalmat. A regény főszereplője, az ifjú Ivanhoe, Richárd király vitéze számos megpróbáltatáson megy keresztül, rendre állja a próbatételeket. Menekülnie kell János herceg elől, ám így is győztesen kerül ki a megpróbáltatásokból. Jutalma a király visszatértekor az a Rowena lesz, akibe már régen szerelmes volt. A kiváló ábrázolásmód segít az olvasónak, hogy rögtön felismerje a lovagkor erényeit: a védelmező lovagiasságot, a bátorságot, a hűséges szerelmet.

1825-ben és ’26-ban egy pénzügyi válság söpört végig Londonon és Edinburgh-on, csődve juttatva többek között a Ballantyne kiadóvállalatot is, amelybe Scott korábban sokat fektetett. Ezentúl azért kellett dolgoznia, hogy hitelezőit ki tudja elégíteni. Noha 1831-re az egészsége is megromlott, Walter Scott európai körutazásra indult; mindenhol meleg szívvel fogadták és ünnepelt tollforgatóként tisztelték. 1932 szeptemberében ért haza Sckóciába, és 61 esztendősen, szeptember 21-én Abbotsford-ben halt meg.

A nevét ma már egy irodalmi díj is viseli: 2010-től évente Walter Scott-díjjal jutalmazzák a legjobb történelmi regények szerzőit. A díjat Buccleuch hercege és hercegnője kezdeményezésére hozták létre. A díjátadásra a szerző egykori otthonában, az Abbotsford Házban kerül sor, Melrose közelében.


Vidd hírét!
  •  
  •  
  •