Könyvek a filmvásznon októberben

Vidd hírét!
  •  
  •  
  •  
  •  

Már október 4-től vetítik a hazai mozik Don Winslow regényének filmváltozatát, amelyet Oliver Stone rendezett. A főszerepekben Blake Lively (A pletykafészek), Taylor Kitsch (John Carter) és Aaron Taylor-Johnson (John Lennon – A fiatal évek) tűnik fel, a mellékszerepekben olyan színészeket láthatunk, mint John Travolta vagy Benicio Del Toro. Oliver Stone annyira bízott Winslow-ban és a sztoriban, hogy már azelőtt dolgozni kezdett a forgatókönyvön, hogy a regény 2010-ben megjelent volna. A film amerikai bemutatóját eredetileg 2012 őszére tervezték, de az első stúdióvetítéseket követően előrehozták júliusra. A magyar mozik október 4-től tűzték műsorra.


[youtube width=”560″ height=”315″]http://www.youtube.com/watch?v=nW26hnujmiw[/youtube]

A regény magyarul 2010-ben jelent meg az Agave Könyvek gondozásában. A történet főszereplői, Chon és Ben Dél-Kaliforniában élik felhőtlen életüket. Egy barátnőn osztoznak és Talibániából (értsd: Afganisztán/Pakisztán-ból) hozott kannabiszmagból termesztik a legjobb füvet, amit a határvidéken valaha is szippantottak. A biznisz nagyon jól megy, telik belőle szinte mindenre. Eközben Mexikóban dúl a drogháború. A drog termesztése és terjesztése nagyon jövedelmező üzlet, egyre több kartell szeretne egyre nagyobb szeletet magának, így aztán mindenki úgy és ott terjeszkedik, ahogy és ahol tud, s az eszközökben nem válogatnak. A Baja Kartell már Dél-Kaliforniát is a magáénak szeretné, éppen Ben és Chon területét. Hogy kétség se maradjon a komoly szándék felől, elrabolják a srácok közös barátnőjét, O-t. – Októbertől az előzményregény is olvasható; A gandzsa urairól az Olvasóterem is készül kritikát közölni, addig itt beleolvashatsz!

Szintén október 4-én debütált a mozikban a Tüskevár. A Balogh György által rendezett produkcióban Kovács Lajos alakítja Matula bácsit, Nagy Marcellre (Sorstalanság) Tutajos, Péntek Bálintra Bütyök szerepét osztották. Fekete István regényéből 1967-ben már készült egy 8 epizódos televíziós sorozat, de egész estét film még nem – éppen ideje volt, hiszen a Tüskevár a magyar irodalom egyik legnagyobb ifjúsági regénye. A filmet 2005 nyarán és 2006 őszén a Tisza és a Körös torok vadvilágában, természetes helyszíneken forgatták. A teljes egészében magántőkéből készített mozi idén nyáron lett teljesen kész.

[youtube width=”560″ height=”315″]http://www.youtube.com/watch?v=ci_9mX_AiTc[/youtube]

Az ifjúsági irodalomban klasszikussá lett regény felejthetetlenül ábrázolja Tutajos és Bütyök, azaz Ladó Gyula Lajos és Pondoray Béla nyári vakációját a Balaton víziparadicsomában. Ez a nyár sok mindenre megtanítja, kiműveli, útbaigazítja őket és az olvasóval együtt fedezik fel a természetes életmód emberformáló, de néha kegyetlen törvényeit. El lehet mesélni egy nyarat, de egészen sehogy sem lehet elmondani – vallja a szerző; az idő múlhat, a szépség és jóság, a szeretet és az igazság azonban nem múlik el az évszázadokkal, nem múlik el az emberekkel, hanem örökös, mint a testetlen valóság… amint a Tüskevár is örök olvasmány marad minden korosztály számára. A könyv legutóbb idén jelent meg a Móra Kiadó gondozásában.

Október 11-től megy a mozikban az Aglaja, Deák Krisztina (Eszterkönyv, Köd, Jadviga párnája) író-rendező új filmje. A film anya és lánya egymásrautaltságáról, a családjuk széthullásáról, az összetartozás nagyszerűségéről és átkáról, a felnőtté válásról szól – Aglaja szemszögéből. A történet valós eseményeket dolgoz fel, egy menekült kelet-európai artistacsalád kálváriáját meséli el Nyugaton. Ha porondon akarnak maradni, valami egzotikus mutatványt kell kitalálniuk. A különleges produkciót a mama, Sabina eszeli ki: a saját haján lóg a cirkusz kupolájában, miközben égő fákylákkal zsonglőrözik. Kislánya, Aglaja minden este retteg attól, hogy a mamája lezuhan. A mama halálától való félelem átszövi Aglaja életét. Pedig egy napon – a családi tradíciót követve – ő lesz “Az Acélhajú nő”.

[youtube width=”560″ height=”315″]http://www.youtube.com/watch?v=WY3oSqICy8E[/youtube]

A film október 12-én nagy sikert aratott a törökországi 49. antalyai filmfesztiválon. A magyar produkció a nemzetközi mezőny számos filmjét utasította maga mögé, és érdemelte ki a legjobb játékfilmnek járó elismerést. Deák Krisztina a török filmkritikusi szövetség SIYAD díját is megkapta a filmért.

A film alapjául szolgáló könyv 2003-ban jelent meg magyarul – jelenleg nem kapható, esetleg könyvtárakban lehet rábukkanni. A fiatalon elhunyt írónő magyar-román vegyescsalád gyermekeként látta meg a napvilágot Svájcban. Gyermekkori emlékei nagyban meghatározták írásainak témáját, amelyek többnyire a cirkusz semmihez sem hasonlítható világát jelenítik meg. Modern nyelve, bátor és kifejező képzettársításai ezredfordulónk kedvelt írójává tették. Az eredetileg német nyelven írt A gyermek a forró puliszkába esett című regényt francia és spanyol nyelvű átültetései után magyarul 2003-ban a Kráter Kiadó adta ki.

Október 18-tól fut a mozikban a Pardon c. dán játékfilm, amely Helene-ről, egy gyönyörű, ám kissé zavart fiatal nőről szól, aki meg van győződve róla, hogy édesapja – aki az ő születése előtt elhunyt – színházigazgató volt Koppenhágában. Helene mindent megtesz, hogy egy színházban dolgozhasson és ehhez édesanyja kutyája is a segítségére lesz. A film alapjául a dán Erling Jepsen 2009-es regénye, a Biroller szolgált. Magyarul jelenleg a szerző egyetlen műve sem olvasható.

Ugyanebbe a kategóriába tartozik a Barátom Knerten 2, Knerten nyomoz c. film is. A népszerű norvég gyermekkönyvíró, Anne-Cath Vestly regénye alapján készült el a 2011 decemberében itthon is bemutatott Barátom Knerten folytatása. Lillebror édesanyja bicikli balesetet szenved. Éppen ekkor tűnik fel a környéken egy új fiú az édesanyjával. A gyanús hölgy és egy megtalált autólámpa darab éppen elegendő hőseinknek (Lillebror és Knerten), hogy nyomozásba kezdjenek. A nyomozás komoly bonyodalmakkal jár, de segítségükre siet egy lány és az ő ágacskája: Karoline. Az izgalmas nyomozás során új barátságok köttetnek, a végén pedig kiderül, hogy senki nem akart szándékosan rosszat, a család és a barátok pedig megvédenek a képzelt és a valós veszélytől is. A filmet október 25-től vetítik a hazai mozik; sem a film alapjául szolgáló könyv, sem a szerző más műve nem olvasható magyarul.

Október második felében Asterixék 3D-ben harcolnak a rómaiak ellen. A zajos sikert aratott 2003-as Kleopátra küldetés után Christian Clavier-t Asterix szerepében Clovis Cornillac váltotta az Asterix az olimpián című részben, hogy 2012-ben ismét más színész bújjon a bőrébe Edouard Baer személyében. Szerencsére Obelixet változatlanul Gérard Depardieu alakítja. A történet szerint Asterix átkel a La-Manche csatornán, hogy lelkesítse második unokatestvérét, Anticlimax-ot a Julius Cesar elleni harcban. Az új rész Goscinny és Uderzo 1966-os Asterix Britanniában sztorijára támaszkodik, de nagy valószínűséggel lesznek benne olyan gegek, amelyeket a képregényben vagy az 1986-os rajzfilmben nem láthattunk. A filmet október 18-tól vetítik a hazai mozikban.

[youtube width=”560″ height=”315″]http://www.youtube.com/watch?v=8vBVen_ZZdY[/youtube]

Gyerekeknek és felnőtteknek is jó hír, hogy az 1994-es megjelenést követően itt a film alapjául szolgáló képregény új formában, új borítóval. Magyarországon az Egmont Hungary Kiadónak köszönhetően került a boltokba az Asterix-sorozat nyolcadik darabja. Hogy megbüntesse a briteket a galloknak nyújtott támogatásukért, Julius Caesar megszállja Britanniát. Egyetlen kis falu áll ellen a megszállónak, de már aligha bírja sokáig segítség nélkül, ezért hát Veribigbos főnök Galliába küldi Angoltapaxot, Asterix távoli unokatestvérét. Panoramix druida egész hordónyi varázsitalt küld a briteknek, és hogy a szállítás ne jelentsen gondot, Asterix és Obelix is elkísérik az úton. Csakhogy Londiniumba érkezve a varázsital a város valamennyi vendégfogadójából származó boroshordók közé keveredik, amelyeket a titkos fegyver érkezéséről tudomást szerző rómaiak koboztak el…

Szintén októberben kerül a vászonra a Lorax c. amerikai animációs film. Dr. Seuss klasszikus meséjének animációs adaptációjában egy fiú keresi azt az egyetlen dolgot, amivel belophatja magát álmai hölgyének szívébe. Ehhez azonban meg kell fejtenie a Lorax történetét. A Lorax egy zsémbes, mégis elbűvölő lény, aki azért harcol, hogy megvédje világát. A Lorax hangját Danny DeVito kölcsönözte, az ő magyar hangja a hazai mozikban Hollósi Frigyes lesz. Danny DeVito egyébként a saját hangját adta a film orosz, spanyol, olasz és német szinkronizálásához. A film készítői a nagy meseszerző előtt különös módon tisztelegtek: a filmben két főszereplőt (Ted és Audrey) a szerzőről (Theodor Seuss Geisel) és annak második feleségéről (Audrey Geisel) neveztek el. A film amerikai ősbemutatójára március 2-án került sor – Dr. Seuss születésének 108. évfordulóján. Itthon október 18-tól vetítik a filmszínházak.

[youtube width=”560″ height=”315″]http://www.youtube.com/watch?v=MupWXKkwyR0[/youtube]

A film alapjául szolgáló könyv sajnos magyarul nem olvasható. Elmondhatjuk, hogy Dr. Seuss terén nagyon rosszul áll a magyar könyvkiadás – információink szerint eddig csak a Hogyan lopta el a Görcs a karácsonyt c. jelent meg, az is a nagy sikert aratott 2000-es filmadaptációt követően. Pedig a német származású amerikai író és karikaturista ennél azért nagyobb figyelmet érdemel. Theodor Seuss Geisel Dr. Seuss néven több mint 60 gyerekkönyvet írt rímes, verses formában. Könyveinek érdekessége, hogy – mivel olvasni tanuló gyerekeknek íródtak – nagyon kis szókinccsel dolgozik, ettől nagyon könnyen érthetőek a történetek. Bár valószínűleg nehéz a rímes verseket jól lefordítani, azért reméljük, hogy a hiányt hamarosan pótolni fogja valamelyik hazai kiadó. A Hogyan lopta el a Görcs a karácsonyt című film szinkronizálásakor jól működött a rímek átültetése a magyar nyelvbe, vagyis ez nem egy lehetetlen vállalkozás.


Vidd hírét!
  •  
  •  
  •  
  •