Portré: Ken Follett

Ken Follett június 5-én ünnepli a születésnapját. A walesi születésű írót gyerekkorában keresztény szülei eltiltották a filmektől és a televíziózástól, ezért az olvasás felé fordult. Spanyolországban már szobrot is állítottak a tiszteletére.

hirdetés

Ken Follett a walesi Cardiffban született 1949. június 5-én. A Keresztyén Testvérgyülekezethez tartozó szülők megtiltották a kis Kennek, hogy televíziót nézzen, így ő már korán az olvasásba menekült, bár tizenéves koráig csak felszínesen ismerkedett az irodalommal. Tíz éves volt, amikor a szüleivel Londonba költöztek, itt járt egyetemre is, filozófiát tanult. Egy három hónapos újságírói tanfolyamot követően a cardiffi South Wales Echonál, majd a londoni Evening Newsnál kereste a kenyerét, a 70-es évek végére pedig az Everest Books kiadóhoz került. Az írást az elején csupán hobbyból űzte, az 1978-as Tű a szénakazalban azonban egy csapásra világhírűvé tette. A regénnyel elnyerte a rangos Edgar-díjat, a könyv alapján forgatott 1981-es film Donald Sutherlanddel a főszerepben szintén nagy sikert aratott a nézők körében.

Munkásságát regényei stílusa és témája szerint négy szakaszra szokták tagolni. A Tű a szénakazalban sikerét követően öt másik thrillert írt abban a stílusban, amiben honfitársa, Frederick Forsyth is kiemelkedő olvasnivalókat termel az utókornak. Ezek a történetek a kémek világába kalauzolnak, a helyszín pedig változatos: az Egy férfi Szentpétervárról az első világháborúban játszódik, a Teherán az 1979-es iráni forradalom idején.

A 80-as évek végén és a 90-es évek elején Follett áttért a történelmi regényekre. A sokszereplős, több szálon futó cselekmények hiteles történelmi háttereket rajzolnak meg. A katedrális például a középkori Angliában játszódik, és egy katedrális felépülését követi végig – a kritika pozitív fogadtatásban részesítette, a regény 18 hétig volt a New York Times sikerlistáján, de első helyen állt Kanadában, Nagy-Britanniában és Olaszországban is, a németeknél pedig hat évig tartotta magát a bestsellerek között. 2004-ben a német ZDF televíziós társaság 250 000 nézőt kérdezett meg arról, hogy szerintük melyik minden idők legjobb könyve. A katedrális a harmadik helyen végzett, csak A Gyűrűk Ura és a Biblia előzte meg a versenyben. Az angolok egy hasonló szavazáson az elmúlt 60 év második legjobb regényének választották, a folytatása ugyanazon a listán a 23. helyre került. A Veszélyes gazdagság cselekménye családi és üzleti intrikák körül forog a viktoriánus-kori Londonban; Az ígéret földje az észak-amerikai kolóniákról szól az amerikai szabadságharc idején.

Follett a 90-es évek végén váltott újra stílust. Ezeknek a regényeknek a cselekménye a jelenben játszódik, ezek amolyan high-tech thrillerek. Az Éden kalapácsában például a földrengést, mint potenciális terror-eszközt használja, A harmadik ikerben a biotechnológia bugyraiba kalauzol. A Michael Crichton-típusú regényeket sem az olvasóközönség, sem a kritikusok nem fogadták kitörő örömmel, Follett is hamar leszokott a témáról.

A 2000-ben megjelent Zérókódban a már jól bevált amerikai és szovjet kémek háborúja a téma, az első amerikai szatelit fellövésének előestéjén járunk. A Vadmacskák és a Hat nap múlva telihold újra azt a Follettet takarja, akivel a Tű a szénakazalban c. regénye kapcsán megismerkedhettünk. Hősei bátor titkosügynökök, akik az ellenség vonalai mögött szabotálnak, információkat cserélnek, háborúk kimenetelét határozzák meg. A 2007-es Az idők végezetéig az A katedrális folytatása, és Follett a regényhez az ihletet a spanyolországi Vitoria-Gasteiz katedrálisában kapta. A spanyol város köszönete jeléül egy egész alakos szobrot állított Ken Follettről. 2010-ben hozzálátott az Évszázad-trilógiának: az első rész 2010-ben jelent meg, a második 2012-ben (mindkettő olvasható már magyarul is), a harmadikat pedig 2014-re ígéri a szerző. A nagyszabású regénytrilógiában Follett arra vállalkozott, hogy elmesélje a 20. század európai és amerikai történetét öt család életén keresztül, akiknek sorsa egymásba kapcsolódik, összefonódik.

Ken Follett és egész alakos szobra Spanyolországban

Follett kétszer nősült; 1968-ban elvette Mary Elsont, a párnak két gyereke született: Marie-Claire és Emanuele. Utóbbi rockzenészként vált ismertté, londoni stúdiójában olyanok dolgoztak, mint a Pet Shop Boys vagy Ricky Gervais. Follett és Elson 1985-ben elváltak, miután az író beleszeretett a Munkáspárt politikai aktivistájába, Barbara Broerbe. A nőt 1997-ben parlamenti képviselőnek választották, Gordon Brown kormányzása idején pedig kultúrminiszteri tisztséget töltött be. A pár Stevenage-ben lakik, de van egy 18. századi házuk Londonban és egy nyaralójuk Antiguán is. Follett Shakespeare-rajongó, gyakran látni londoni színházakban, emellett lelkes amatőr zenész, basszugitáron játszik a Damn Right I Got the Blues nevezetű bandában, de időnként felbukkan a Clog Ironnal is, egy népzenét játszó együttessel, amelyben a balalajkát szólaltatja meg.

Linkparnereink: miner.hu | konyvkukac.freeblog.hu | Amadea blogja | Olvasokkk! | zakkant olvas | Keményfedél | *DuDuS* olvas | Könyvélmény-beszámoló | Könyvgalaxis | Bibliotéka | Csillagpor könyvsarok | Könyvesem | jeges-varga | Juharfa | Annamarie irkál | Nani & Zitus | Könyvekkel suttogó | Bridge olvas | könyvmoly blog | FFG BooK | Könyvek az életemből | Könyvkritikák | picurka olvasmányai | memoir könyvei | Gigi olvasmányai | Rita olvas | Zenka szerint a könyvek | Freeblog Könyv | Footer.hu - Kulturális magazin | PillowBook | Olvasószoba | Könyvvizsgálók | Könyvespolc | Kortárs irodalom | Világirodalom | eMBé virtuális könyvespolca | Agave Könyvek | Mindenki hajtogatja a magáét... | Filmtrailer - Film, mozi, DVD