„Átlátszó vagyok, mint az üveg…” – Száz éve született Weöres Sándor

Vidd hírét!
 
 

„Bóbita, Bóbita táncol, / Körben az angyalok ülnek…”

Ki ne ismerné ezt a részletet, kinek nem dudorászta édesanyja, óvónénije? És kit nem borzaszt (vagy épp nyugtat?) a „Tojáséj” vagy a „Szárnysötét”? Vajon milyen kép jelenik meg az agyban a „Liliomszörny” hallatán? Hány fiatal lány vagy fiú érti annak jelentőségét, hogy „Áldott az első meztelenség”? És hányan érezték már azt, hogy „Isten rajtad: végtelen könny; Isten benned: végtelen mosoly.”

100 éve született Weöres Sándor. Az ő egysorosai közül idéztem fennebb. Weöres művészi palettája az egyszavas versektől a könyvnyi poémáig, a gyermekirodalomtól a lélekvándorlást megidéző filozófiai munkákig terjed. Líra, dráma és epika terén egyaránt maradandót alkotott, publicisztikai és tudományos munkássága sem elhanyagolandó. Én szeretem nézni a vele készült (irodalmi) beszélgetéseket, olvasni az interjúkat: ez az ember nagyon komolyan vette a játékot… Itt hadd ajánljam elolvasásra Tüskés Tibor: Weörestől Weöresről című könyvét.

Weöres Sándor 1913. június 22-én született Szombathelyen. Elemi iskoláit Pápán, Csöngén, Szombathelyen járta. 1928-ban (15 éves korában!) itt, Szombathelyen közölte a helyi lap egy novelláját, később négy versét. 16 éves volt, amikor személyesen kereste meg Kosztolányit és Babits Mihályt. Valamilyen hatással lehettek rá a Nyugat vezető emberei, hiszen folytatta tanulmányait, előbb Győrben, majd Sopronban, és végül itt érettségizett 1932-ben. De már 1931-ben közölte verseit a Nyugat, megszűnéséig összesen 64 alkotását.

Az érettségi után másfél évig apja gazdaságában dolgozott. 1933 őszén Pécsre utazott, és beiratkozott az Erzsébet Tudományegyetem jogi karára, majd átiratkozott a bölcsészkarra (földrajz-történelem szakra), végül filozófia-esztétika szakon szerzett diplomát. Folyamatosan publikált, lapot is alapított (Öttorony). 1935-ben egyike volt a Korunk antológiában megjelenő szerzőknek, a következő évben megkapta a Baumgartner-díjat. Ebből finanszírozta európai és távol-keleti utazásait.

1941-től a pécsi Városi Könyvtár megszervezője és vezetője volt, 1943-ban Budapestre költözött és az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa lett. A második világháború után rövid ideig Székesfehérváron dolgozott. 1946-ban megnősült: Károlyi Amy költőnő lett a felesége. 1970-ben megkapta a Kossuth-díjat és az osztrák állam elismerését is. A Kossuth-díjjal járó pénzösszegből alapította meg a Pásztor Béla-díjat. 1970-től már angol, majd német nyelvre is lefordították műveit. És ha már fordítások: ő maga fordított kínai és orosz irodalmat, angol szerzőket (például Shakespeare, Walter Scott, Kipling), de több francia, német és román művet is az ő tollából olvashatunk magyarul.

Weöres Sándor 1989. január 22-én halt meg Budapesten, február 9-én temették el a Farkasréti temetőben.

Legnagyobb fiának, a gyermekkorát itt töltő Weöres Sándornak állít emléket Csöngén a szépen felújított szülői házban berendezett állandó kiállítás. A költő halálának évében (1989) átadott első emlékszoba nemrégiben újjászületett, s 2006-ban nyerte el jelenlegi formáját. A ma már a költő házaspár életművét bemutató, európai színvonalú Weöres Sándor – Károlyi Amy Emlékház a hagyatékból származó bútorok, könyvek, fényképfelvételek, kéziratok, relikviák segítségével idézi meg a két költő emlékét.

Június 22-től aktív már a Weöres Sándor emlékoldal is, amelynek Programok almenüje folyamatosan megújuló tartalommal nyújt információt az emlékévvel kapcsolatos rendezvényekről. Emellett számos országos és helyi szintű esemény, pályázat, verseny segít a költő életművének megismerésében.


Vidd hírét!