Június 28–30 között került sor Seattle-ben a Locus Awards Weekends nevű rendezvényre, amelynek keretében hagyományosan a népszerű Locus-díj díjkiosztó gáláját is megszervezték. A rendezvényen mintegy tizenöt kategóriában hirdették ki a science fiction és fantasy irodalom egyik legrangosabb díjának győzteseit. Íme az idei díjazottak:
- legjobb sci-fi regény: John Scalzi Redshirts. Az Amerikai Science Fiction és Fantasy Írók Szövetségének elnöke
Magyarországon elsősorban a Vének háborúja című sorozatával vált ismertté, amelynek eddig két része jelent meg magyarul (Vének háborúja, Szellemhadtest; a harmadik, Az utolsó gyarmat júliusban várható). Az idei Locus-díjjal kitüntetett regénye, a Redshirts egy teljesen önálló regény, amely 2012-ben jelent meg az Egyesült Államokban, és jelölték az idei Hugo-díjra is. A Redshirts valójában paródia, amelyben a szerző egy mellékszereplő, Andrew Dahl újonc zászlós szempontjából mutatja be az Intreprid nevű csillagközi űrhajón játszódó történetet. A regény címe a Star Trek sorozatra utal, ahol ezzel a névvel illették azokat a mellékszereplőket, akik bemutatkozásuk után viszonylag hamar meghaltak. Az eredeti szériában egy piros egyenruhás karakter töltötte be ezt a szerepet, aki halálával figyelmeztette a főhősöket a veszélyekre. A későbbiekben mintegy poénként vissza-visszatérő motívum – a piros pólós statiszta – más sorozatokban is felbukkant. - legjobb fantasy regény: Charles Stross The Apocalypse Codex. A regény a szerző Laundry Akták című sorozatának negyedik kötete. A sorozatban a Mosoda (Laundry) fedőnevű brit titkosszolgálat ügynökének, Bob Howardnak a kalandjait követhetjük nyomon, aki az emberiségre leselkedő veszélyeket próbálja féken tartani. A sorozat a mágia, lovecrafti horror és szuperkémek világának egy fura keveredése.
- legjobb első regény: Saladin Ahmed Throne of the Crescent Moon. Az arab származású amerikai szerző eddig főként rövidebb prózai műveket és verseket írt. Díjazott könyve az első regénye, a The Crescent Moon Kingdoms (Félhold Királyság) című trilógiájának első kötete. A sorozatot az Ezeregyéjszaka történeteinek fantasztikuma ihlette.
- legjobb ifjúsági (young adult) regény: China Miéville Railsea. A szerző nem szorul bemutatásra a magyar olvasók előtt, több könyve is megjelent magyarul, több rangos sci-fi és fantasy díjjal is kitüntették. Az Olvasóteremben mi is írtunk róla portrét, emellett legutóbbi regényéről, a Konzulvárosról is jelent meg ismertetőnk. A Railsea egy
disztópikus, haldokló világban játszódik, amelynek óceánjai (railsea) kolonizált, végtelen vasúti sínekkel behálózott sivatagok, és ahol a föld mélyén, a fémhulladékok között óriási méretű patkányok és vakondok túrják a talajt. A regény három fiatal árva, Sham és a Shroake testvérek kalandjait követi nyomon, akik a lokomotívkapitánnyal, Abacat Naphi-val egy gigászi méretű fehér vakondra vadásznak. Műfajilag a sci-fi, fantasy, steampunk és a „weird fiction” keveréke. - legjobb kisregény: Nancy Kress After the Fall, Before the Fall, During the Fall. A több rangos díjjal (Hugo, Nebula – legutóbb éppen a fenti kisregényéért, idén májusban –, John W. Campbell, Theodor Sturgeon) kitüntetett írónő elsősorban a rövidebb prózai műfajokban ért el sikereket, azonban több regénye is megjelent. Magyarul két könyve olvasható – Váltóláz és Eskük és csodák –, illetve megjelent néhány novellája a Galaktika magazinban is.
- legjobb novella (novellette): Pat Cadigan The Girl-Thing Who Went Out for Sushi. A mű az Edge of Infinity című, szintén díjazott antológiában jelent meg. Az 59 éves írónő korábban kétszer is megkapta az Arthur C. Clarke-díjat.
- legjobb kisnovella (short story): Aliette de Bodard Immersion. A vietnami-francia származású írónő idén már megkapta a Nebula-díjat ezért a novelláért, emellett jelölték a BSFA-díjra és a Hugo-díjra is. (Utóbbit még megkaphatja, hiszen szeptemberben hirdetnek győztest.)
- legjobb antológia: a Jonathan Strahan szerkesztésében megjelent Edge of Infinity című kiadvány. Az antológiában a következő szerzők írásai szerepelnek: Hannu Rajaniemi, Alastair Reynolds, James S. A. Corey, John Barnes, Stephen Baxter, Kristine Kathryn Rusch, Elizabeth Bear, Pat Cadigan, Gwyneth Jones, Paul McAuley, Sandra McDonald, Stephen D. Covey, An Owomoyela és Bruce Sterling.
- legjobb gyűjtemény: Elizabeth Bear Shoggoths in Bloom. A kötet három írást tartalmaz: a Hugo-díjas és Theodor Sturgeon Emlékdíjas Tideline című novellát, a Hugo-díjas Shoggoths in Bloom című novellát, valamint egy eredeti, még sehol nem publikált történetet.
- legjobb nem-fikciós, kapcsolódó mű: William Gibson Distrust That Particular Flavor. A cyberpunk „fekete prófétájaként” is emlegetett szerző elsősorban a Neurománc című 1984-es, Hugo-, Nebula- és Philip K. Dick-díjjal kitüntetett regényének köszönhetően vált ismertté. Magyarul több könyve olvasható (Árnyvilág, Nyomtalanul, A holnap tegnapja, Trendvadász, Virtuálfény, Izzó króm, illetve a Neurománc-trilógia mindhárom kötete). Idei Locus-díjas kötete több mint húsz év huszonhat írását tartalmazza, többek között esszéket, magazincikkeket, albumkommentárokat, és más művekhez írt előszavakat.
- legjobb művészeti kiadvány: a Cathy Fenner és Arnie Fenner szerkesztésében megjelent Spectrum 19: The Best in Contemporary Fantastic Art című kiadvány, amelynek 1995 óta megjelenő korábbi kötetei közül tizenkettő szintén megkapta a Locus-díjat.
- legjobb művész: Michael Whelan. Több mint 30 éve dolgozik sci-fi és fantasy kiadványok illusztrátoraként. A legtöbb Locus-díjjal büszkélkedő művész, 1980 és 2000 között minden évben ő nyerte a díjat, de 2000 után is hét alkalommal találták a legjobbnak a szavazók.
- legjobb szerkesztő: Ellen Datlow. 1981 és 1998 között az Omni és Omni Online magazinok szerkesztője volt, amellett több mint tíz Omni antológiát szerkesztett. Jelenleg a The Best Horror of the Year című gyűjtemények szerkesztője. Több rangos díjjal tüntették már ki (köztük Hugo, Bram Stoker, World Fantasy, Shirley Jackson), a Locus-díjat is már többször megkapta.
- legjobb magazin: Asimov’s (Science Fiction). Az 1977-ben alapított amerikai magazinban számos neves szerzőtől jelentek meg írások az évtizedek során. Napjainkban a Penny Kiadó adja ki, évente tízszer jelenik meg (havonta egy lapszám, kivéve az április/májusi és október/novemberi összevont lapszámokat). Nem számít újdonságnak a Locus díjazottjai között, hiszen az elmúlt két évben is neki ítélték a díjat, továbbá 1988 és 2001 között folyamatosan őt találták a legjobbnak a szavazók.
- legjobb könyvkiadó: Tor Books. Az 1980-ban alapított New York-i kiadó 1988 óta minden évben elnyerte a Locus-díjat ebben a kategóriában.
A Locus-díj (Locus Award) a sci-fi és fantasy irodalom egyik legrangosabb elismerése, és az egyik legrangosabb közönségdíj világszerte. A díjat 1971-ben alapította a Locus Magazine nevű amerikai, félprofesszionális magazin (semiprozine). A havonta megjelenő magazint 1968-ban alapították a kaliforniai Oakland-ben. Főszerkesztője alapításától egészen 2009-ben bekövetkezett haláláig Charles N. Brown volt, azt követően Liza Groen Trombi tölti be ezt a tisztséget. Locus Online néven 1997 óta internetes változata is működik. A Locus Magazin megalapítása óta nyolcszor nyerte el a Hugo-díjat a legjobb amatőr magazin kategóriában, majd 22-szer a legjobb félprofesszionális magazin kategóriában.
A Locus-díjat évente adják át több kategóriában, az előző naptári évben megjelent művekért. Jelenleg a korábban felsorolt tizenöt kategóriában díjaznak, vannak viszont megszűnt kategóriák is, amelyek csak pár évig működtek. A győzteseket a magazin olvasói szavazással választják ki. A díjat, több mint 40 éves története során a legtöbbször Gardner Dozois szerkesztő és Michael Whelan képzőművész kapták meg, előbbi 35, utóbbi 28 alkalommal. A legtöbb alkalommal kitüntetett szerzők pedig Ursula Le Guin (21 díj), Harlan Ellison (18 díj) és Neil Gaiman (13 díj). A díj érdekességének számít, hogy – a hasonló díjak között egyedüliként – elismerésben részesítik a díjazott műveket megjelentető kiadókat is. A Locus-díjat 2006 óta a Seattle-i Science Fiction Museum and Hall of Fame-ben adják át, a Locus Awards Weekend elnevezésű rendezvény keretében.
Forrás: locusmag.com, sfmag.hu, sfadb.com, Wikipedia