Portré: Ignácz Rózsa

Ignácz Rózsa, bár színésznőként kezdte művészi karrierjét, íróként teljesült ki. Az olvasók által kedvelt szerzőt sajnos agyonhallgatja a kritika...

Ignácz Rózsáról, bár ünnepelt színésznő, ismert író és műfordító volt, nagyon kevés információt lehet találni. Az internetes forrásokon kívül több életrajzi és irodalmi lexikont, ismertetőt, összefoglalót átnéztem, de alig néhány sornyi említést találtam róla. 2009-ben, az írónő születésének 100. és halálának 30. évfordulóján szülőföldjén, Háromszéken méltó módon megemlékeztek róla (a kovásznai Őszi sokadalom alkalmával megszervezett háromnapos rendezvénysorozaton koszorúzás, tudományos szimpózium, megemlékezések, kerekasztal-megbeszélések voltak), de ennek anyaga nem került sem könyv, sem digitális formában közzétételre. Ugyanekkor emlékezett rá a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum időszakos kiállítása is. Azóta ismét nem téma. Magyarországon a Püski Kiadó kezdte meg műveinek újrakiadását, Erdélyben ez egyelőre csak szándék maradt…

Az információmorzsákat összeszedegetve a következőket mesélhetem Ignácz Rózsáról: 1909. január 25-én született a Sepsiszentgyörgy melletti Kovászna városában. Életének első kilenc évét töltötte itt, majd református lelkész édesapja áthelyezése miatt Fogarason és Kolozsváron is éltek. Ezek az évek határozták meg regényeiben is visszaköszönő székely-magyar erdélyiségét. Fogarason és Kolozsváron a nyiladozó értelmű lány a kisebbséggé válás folyamatát, illetve (édesapja munkáján keresztül) az ez ellen folytatott harcot figyelhette meg. Magyarországra való kényszerű költözésük után így határozta meg magát: „Kéthazájú emberek hontalanságában hánykolódom Erdély s Magyarország között.”

1931-ben elvégezte a Színiakadémiát Budapesten, 1939-ig a Nemzeti Színház tagja volt. Szenvedélyes történetmesélő lévén erdélyi rokonai kezdték írásra bíztatni. A szájhagyomány szerint többször is megtörtént, hogy a játszott kortárs darabok szerzőinek megmondta, hogy ő ezt vagy azt a darabot így vagy úgy írta volna meg. Tamási Áron egy felindult pillanatában azzal vágott vissza, hogy „Hát akkor írd meg te!”. Ignácz Rózsa bele is vágott a drámaírásba. Műve gyengére, feledhetőre sikerült, ez vezette rá őt arra, hogy igazi műfaji kerete a regény lesz.

Első regénye az 1937-ben megjelent Anyanyelve magyar. Sikerült egy olyan művet írnia, mely nem jajgat, nem átkozódik, hanem a nyugodt realizmus eszközeivel mutatja be a román uralom megerősödését Erdély szellemi fővárosában, Kolozsváron. Az írónő elkerüli az irredentizmus, revizionizmus csapdáját, de a nemzeti-nacionalista vonal jellemző rá. És ez finomodik, árnyalódik tovább későbbi regényeiben. Csak az említés szintjén: Rézpénz, Született Moldvában, Róza leányasszony, Két élet, Hivatalnok Berta, Urak, úrfiak. A Született Moldvában az írónő utazási élményeiből született szubjektív írás (akárcsak a Keleti magyarok nyomában). A Róza leányasszony Jókainé Laborfalvi Róza életét, ezzel együtt a magyar színház születését, az 1848-as forradalom egy másik vetületét mutatja be. (Ugyancsak életrajzi regény a posztumusz megjelent Hazájából kirekesztve című, Mikes Kelemenről.)

Külön fejezet Ignácz Rózsa életművében az útinaplók, útirajzok: Keleti magyarok nyomában, Tűzistennő Hawaiiban, Zebradob-híradó, Utazások emlékkönyve. Ezek  meglehetősen személyes vonatkozásúak, egyéni hangulatú élményeket, emlékeket fűznek egybe, inkább a  szemlélődés jellemzi őket, mint az éhes kíváncsiságot kielégítő leírás, bemutatás.

A kommunista hatalom megerősödése után (főleg az 1956-os forradalom körül és miatt) tiltólistára kerültek írásai. Ez alatt a tíz esztendős időszak alatt ifjúsági-történelmi regényei, meseregényei mentek át csak a cenzúra rostáján. (De ezekbe, mint oly sok író-sorstársa, Ignácz Rózsa is belerejtette a maga eszmei, filozófiai, erkölcsi üzenetét.) Ilyenek a Torockói gyász, Az utolsó daru, Az igazi Ibrinkó, Csutka, Orsika, Hajdanában Zambiában, A hegyen-völgyön szánkázó diófa, stb. Ugyanerre az időszakra jellemzőek még jelentős műfordításai.

A megjelenés leghalványabb reménye nélkül születtek ebben az időszakban az ún. „fiók-regények”, olyan nagyívű művek, mint az Ünnepi férfiú és A vádlott. Ezek csupán a kilencvenes években kerültek kiadásra. A Korunk irodalmi folyóirat 2004 decemberi számában az írónő Amerikában élő fia, Makkai Ádám tollából jelent meg egy tanulmány. Ebből idézek az Ünnepi férfiúról : „A könyvet nem a szórakozni vágyó nagyközönségnek írta. Megértéséhez alapos felkészültség kell. Szent László alakját keresi a múltban, a jelenben s a jövőben, interjúk formájában. Leírja, hogy egy nőt hogyan erőszakolnak meg az oroszok, amiről az jut eszébe, hogy Szent László lovagi törvényt hozott a 13. században úton járó nők védelmére. Különféle műfajok keverednek a kötetben a posztmodernen is túltevő merészséggel.” A vádlottról így ír a fia: „Egy deklasszálódott elemekből álló társaság szökési kísérletet tesz Jugoszlávia felé, de a hét szereplőből csak négyen jutnak át, egyikük, az író, marad, egy meghal, és egyet elfognak. A hátramaradt író elkezd nyomozni barátai sorsa felől, de a szocialista materializmus világában nincs igazi hír, és nem lehet megtudni az igazságot. […]  …elhatározza, hogy a jellemek ismeretében megírja, kivel mi történhetett. A kötetet Jókai Anna ajánlása vezette be 1999-ben, s első kiadása hamarosan elfogyott, a második előkészítés alatt áll.”

Külön színfoltja Ignácz Rózsa életművének a Prospero szigetén, amelynek alcíme: Emlékezések nagy magyar színészekről. A mű értéke, hogy szerzője tartózkodik a bulvárszintű életrajzi információktól és kiemelkedő színpadi alakításaikon, művészi munkáikon keresztül mutatja be híres kollégáit.

Élete vége felé jelent meg Ikerpályáimon című önéletrajzi írása, melyben – mintegy végrendeletként – a következőt írta: „Már biztos, hogy nem leszek „élő klasszikus”. És kívánnám leendő kisdiákok tananyagát csökkentő jóindulatból, hogy ne legyek majdan sem „érettségi tétel”.” Nos, a „hálás” utókor teljesítette akaratát. Túlságosan is…

Ignácz Rózsa 1979. szeptember 25-én hunyt el közúti balesetben, Budapesten.

Linkparnereink: miner.hu | konyvkukac.freeblog.hu | Amadea blogja | Olvasokkk! | zakkant olvas | Keményfedél | *DuDuS* olvas | Könyvélmény-beszámoló | Könyvgalaxis | Bibliotéka | Csillagpor könyvsarok | Könyvesem | jeges-varga | Juharfa | Annamarie irkál | Nani & Zitus | Könyvekkel suttogó | Bridge olvas | könyvmoly blog | FFG BooK | Könyvek az életemből | Könyvkritikák | picurka olvasmányai | memoir könyvei | Gigi olvasmányai | Rita olvas | Zenka szerint a könyvek | Freeblog Könyv | Footer.hu - Kulturális magazin | PillowBook | Olvasószoba | Könyvvizsgálók | Könyvespolc | Kortárs irodalom | Világirodalom | eMBé virtuális könyvespolca | Agave Könyvek | Mindenki hajtogatja a magáét... | Filmtrailer - Film, mozi, DVD