Április elején két skandináv országban is díjazták a legjobb hazai és külföldi bűnügyi regények szerzőit. Április 3-án Norvégiában, az Oslói Irodalmi Házban átadták a legjobb norvég kriminek járó Riverton-díjat (Rivertonprisen), az április 5-6-i hétvégén pedig Dániában, a Horsens-i Könyvtárban szervezett 13. Krimimessen elnevezésű könyvfesztivál keretében a legjobb dán nyelven megjelent kriminek járó Palle Rosenkrantz-díjat (Palle Rosenkrantz Prisen), valamint a legjobb dán kriminek/thrillernek járó Harald Mogensen-díjat (Harald Mogensen Prisen).
A legrangosabb norvég krimidíjnak számító Riverton-díjjal 1972 óta évente a legjobb norvég bűnügyi történet (regény, novella, színmű, rádiójáték vagy film eredeti forgatókönyve) szerzőjét tüntetik ki. A díjat a Riverton Klub nevű egyesület adja át, együttműködve a Könyvkereskedők Egyesületével, a Norvég Kiadók Egyesületével és a Norvég Könyvklubbal. Az egyesület tagjai a bűnügyi irodalom területén tevékenykedő írók, újságírók, irodalomtudósok és kiadók, elnöke 2003 óta Jon Michelet, aki kétszer – 1981-ben és 2001-ben – is elnyerte a díjat. A díjat a neves norvég újságíró és író, Sven Elvestad (1884–1934) után nevezték el, aki Stein Riverton álnéven publikált számos detektívtörténetet, amelyek közül néhány magyar nyelven is olvasható. Szabálytalan időközönként a Riverton Klub különdíjat (tiszteletbeli életműdíjat) is kioszt norvég és külföldi szerzők számára. Előbbit először 1973-ban adtak át (azóta további hat alkalommal), utóbbit pedig öt alkalommal osztották ki, olyan szerzők számára, mint Ruth Rendell (1991), 
P. D. James (1993), Ed MCBain (1997), Maj Sjöwall (2006) vagy Henning Mankell (2012). A már említett Jon Michelet mellett egyébként még Gunnar Staalesent tüntették ki kétszer a Riverton-díjjal (1975-ben és 2002-ben), továbbá Torof Elster az egyetlen szerző, aki mind a normál díjat, mind a különdíjat megkapta, előbbit 1982-ben, utóbbit 1997-ben. A győztesek egy aranyozott Nagant revolvert kapnak díjazáskor, amilyennek Riverton könyveinek főszereplője, Asbjørn Krag is büszke tulajdonosa volt.
Az idén öt szerző szerepelt a Riverton-díj szűkített listáján, közülük Gard Sveen Den siste pilegrimen (Az utolsó zarándok) című regényét találta a legjobbnak a zsűri. A civilben a Norvég Hadügyminisztérium tanácsadójaként dolgozó Gard Sveennek ez az első regénye. A történet főszereplője Tommy Benford nyomozó, aki egy 2003 nyarán elkövetett gyilkosság és második világháborús csontvázleletek közötti összefüggéseket vizsgálja. Az izgalmas és mozgalmas történet több témát is érint, többek között a világháború norvégiai eseményeit is. Nemcsak hadtörténeti szempontból, hanem az interperszonális kapcsolatok ábrázolását tekintve is kiváló alkotás Sveen regénye.
A döntőbe került másik négy szerző: Sidsel Dalen, Nicolaj Frobenius, Jo Nesbø és Roar Sørensen. A magyar olvasók körében is igen népszerű Jo Nesbø 1997-ben már elnyerte a díjat, a Denevérember című első regényéért. Most a Police című regényével jelölték, amely a Harry Hole-sorozat tizedik kötete.
A Palle Rosenkrantz-díjat a Dán Krimiakadémia alapította, névadója az 1867–1941 között élt Palle Adam Vilhelm Rosenkrantz báró, ügyvéd és író, akit a dán krimi úttörőjének tartanak. A díjat először 1986-ban adták át, az első kitüntetett Fredrik Skagen volt Viktor! Viktor! című 1982-es regényéért. A győztest 1987–1990 között szavazással választották ki az összes jelölt közül, 1991-től kezdődően viszont zsűri dönti el, hogy ki kapja a díjat. 2007-től 7500 dán korona pénzdíjban is részesül a győztes. 
A díjat nemcsak dán szerzők kaphatják meg, hanem külföldi szerzők is, dán nyelvre lefordított regényeikért. Így például 1991-ben John le Carré, 1993-ban Ruth Rendell, 1994-ben Arturo Pérez-Reverte, 1995-ben Colin Dexter, 1999-ben Donna Leon, 2003-ban Arne Dahl, 2006-ban Håkan Nesser, 2007-ben Karin Alvtegen, 2008-ban Don Winslow, 2009-ben pedig Jo Nesbø volt a díjazott.
A zsűri döntése szerint a 2014-es Rosenkrantz-díjat az 1956-ban született skót Philip Kerr vehette át A Man Without Breath (A lélegzet nélküli ember) című regényéért, amely a Bernie Gunther-sorozat legutóbbi kötete. Kerr elsősorban a Berlin Noir című trilógiájának köszönhetően vált ismertté, amely Németországban játszódik a második világháború alatt és után, és amelynek szintén Bernard Gunther a főszereplője. Gunther magándetektív, aki a náci alvilág és a náci párt felső köreinek ügyeiben nyomoz. Kerr 2009-ben If The Dead Rise Not című regényével elnyerte a legnagyobb pénzdíjjal járó nemzetközi bűnügyi irodalmi elismerést, a spanyol RBA Nemzetközi Krimidíjat (más néven az RBA Fekete Regény Díját), valamint ugyanabban az évben ugyanazzal a regényével a Brit Krimiírók Szövetségének Ellis Peters Historical Dagger-díját. Philip Kerrtől magyar nyelven két könyv olvasható: a Vakmerő terv és a Kaland a világ tetején; egyik sem a Gunther-sorozat része.
A másik rangos, szintén dán szórakoztató irodalmi kitüntetés a Harald Mogensen-díj. Ezt ugyancsak a Dán Krimiakadémia alapította 2007-ben, a legjobb dán krimik és thrillerek szerzői számára. A díj névadója a neves dán író, újságíró és kritikus, Harald Mogensen (1912–2002), akit 1993-ban az akadémia a bűnügyi irodalom terén folytatott munkásságáért oklevéllel tüntetett ki. A Rosenkrantz-díjjal ellentétben, a Mogensen-díjat csak dán szerzők kaphatják meg. Elsőként, 2007-ben Kirsten Holst kapta a díjat, 2013-ban pedig Michael Katz Krefeldet tüntették ki vele. Az eddigi díjazottak között olyan szerzőket is találunk, akiket a magyar olvasóközönség is ismerhet: 2009-ben a Lene Kaaberbøl és Agnete Friis kapták a díjat Gyerek a bőröndben című regényükért (a szerzőpárostól még megjelent magyarul a Cigányátok című regény), 
2010-ben Jussi-Adler Olsen vehette át az elismerést és a vele járó 6000 koronás pénzdíjat a magyarul tavaly megjelent Palackposta című regényéért. (Olsentől magyarul olvasható még a Nyomtalanul, a Fácángyilkosok és A 64-es betegnapló, 2014 áprilisában jelenik meg a Hajtóvadászat.)
Az idén a Mogensen-díjat Simon Pasternak kapta Dødszoner (Halálzóna) című regényéért. Az összehasonlító irodalomtudományból diplomázó, elsősorban történelmi krimiket író Pasternak főként a Simon Dorph-fal közösen írt krimisorozatának köszönhetően vált ismertté, amelynek cselekménye 1975-ben kezdődik és a XX. század utolsó negyedében játszódik. A sorozatból 2005 és 2010 között három könyv jelent meg, és készül a negyedik kötet is. Pasternak idén díjazott könyve a szerző első önálló regénye. A sztori a második világháború idején a fehéroroszországi Lida városban elkövetett bűncselekmény köré épül fel. A regény főhőse egy fiatal rendőrnyomozó, Heinrich Hoffmann, aki egy Steiner nevű SS-tábornok meggyilkolásának és megcsonkításának ügyében nyomoz. A megbízást gyerekkori barátjától, Manfred Schlossertől kapja, aki egyébként a meggyilkolt tábornok védence volt. A történetet, amely keményen ábrázolja a második világháború idején Fehéroroszországban elkövetett atrocitásokat, Heinrich meséli el egyes szám első személyben. A cselekmény csak részben fikció, Pasternak ugyanis számos megtörtént eseményt és valódi történelmi szereplőket is felvonultat a regényben.
Források: dagbladet.no, deckarakademin.org, litteratursiden.dk, Wikipédia