Pettigrew őrnagy utolsó csatája

Hosszú idő óta ez az egyik legelbűvölőbb, legintelligensebben megírt, mégis érzelemgazdag és színes, túlzásoktól és erőlködésektől mentes szerelmi történet.

hirdetés

Helen Simonson debütregénye – amelyről sose gondolnánk, hogy valóban az első – elegáns, választékos hangvételű, érett angol humorral kellőképpen fűszerezett szerelmi történet. Már az első oldalakon végzetesen megkedveljük Ernest Pettigrew nyugalmazott őrnagyot, aki csendesen tölti özvegy napjait egy kis angol faluban, Edgecombe St. Mary-ben. Az író nagyszerűen és saját helyzetéből adódóan érthető módon hitelesen ábrázolja az igazi angol úriember minden fontos jellemvonását: Pettigrew őrnagy becsületes, illemtudó, hagyománytisztelő polgára kis közösségének, aki generációkon keresztül átmentett értékrend szerint éli nyugodt mindennapjait úgy, hogy még a teafőzés alakulását sem bízza a véletlenre. Lényegében elégedett az életével, a saját házában él a személyes dolgai között, és az idősödő emberek jellegzetes viselkedésmodora halványan tükröződik rajta is. Szereti, ha a dolgok a maguk medrében haladnak, és nem kedveli, ha a felszínes, értéktelen, modernizált élet “áldozatává” akarja lefokozni őt a társadalom, ha internethasználatról és mobiltelefonról van szó. Azonban mégsem tűnik egy nyűgös vénembernek és ez annak köszönhető, hogy választékos, intelligens beszédmodora, éles esze, fanyar, néhol cinikus és lényegretörő megjegyzései és humora igazi talpraesett férfivá varázsolják őt. Ennek ellenére kiderül, hogy ő is ember és érzelmei vannak, talán olyanok is, amelyek környezete, családja és társadalmi poziciója számára zavaróak és elfogadhatatlanok.

Pettigrew őrnagy öccse halála kapcsán szembesül néhány fontos családi problémával, a kötelékek és kapcsolatok elhanyagolt mivoltával és a rokonok kapzsi, számító magatartásával, beleértve a saját fiát is. Kiderül, hogy amit annyira magától értetődőnek vélt, az mások számára nem az, és akadnak olyanok, akiknek semmit nem jelent egy eszmei örökség, a tárgyakban csak a hasznot, nem pedig a megharcolt becsületet, a megdicsőült szellemet, a tiszteletre méltó magatartást látják. Testvére elvesztése fölött érzett fájdalma, az elmulasztott évek és barátság sajnálata mellett azonban egy új színfolt keveredik élete egyhangú alakulásába: a pakisztáni származású Mrs. Ali, aki a falu boltját vezeti. Barátságuk ártatlan és mondhatni gyanútlan, hisz mindketten megözvegyültek és csupán megértő társaságra vágynak, hogy magányos óráikban Kipling műveiről folytassanak eszmecserét az elmaradhatatlan tea kiséretében.

Amikor az őrnagy sejteni kezdi, hogy érzelmei túlmutatnak a barátság vonalán, hozzá méltó módon akar cselekedni. Viaskodik magában és állandóan értékeli a helyzeteket, épp úgy, mint ahogy egy kamasz tenné a csodált személlyel való mindenfajta találkozás során. Az olvasó számára már egyértelmű, amit a főhős még csak alig sejt: kibontakozóban van egy virágzó szerelem közte és Mrs. Ali között. Úgy tűnik, a dolgok szépen alakulnak, de a család, a hagyományok, a múltból és jelenből felbukkanó pénzéhes személyek keresztezik útjukat, és az őrnagynak döntenie kell. Vajon kiáll saját maga és az érzelmei mellett, vállalva egy olyan asszonyt, aki mindig idegennek fog számítani a kis közösségben, vagy hagyja, hogy a konvenciók és a rokonok kapzsisága és előítélete határozza meg a boldogságát és boldogulását?

A karakterek megrajzolása igazi élvezeti értéke a regénynek, bár mélyrehatóbban valóban csak Pettigrew őrnagyról kapunk képet, ezt magyarázza a tény, hogy ő a központi alak a történetben. Ha sztereotipíákban gondolkodnánk és azon keresztül néznénk a történéseket, mindent megtalálnánk, ami ezeknek a sztereotípiáknak eleget tenne: az angol tea kultuszát (mindig és minden helyzetben, napszakban és kürülményben fogyasztandó), az angol úriember jellemrajzát és természetesen a nyirkos őszi időjárás valósághű érzékeltetését. A mű azonban mégsem sztereotíp, épp ellenkezőleg, a maga egyszerű, gondolatgazdag közegteremtő erejével eredeti, könnyed, következetes, élvezetes. Néhol hangosan fel lehet nevetni olvasás közben, annyira frappáns és ugyanakkor nyugodt egy-egy helyzetkép, és ez csak fokozza a humor ízét.

Van egy nem túl erőteljes, de a regény teljes egészében szinte önkéntelenül végigvonuló táradalomkritikai jelemvonás is. Mondhatjuk úgy is, hogy a romantika nem csupán a szerelmi szál alakulását jellemzi, hanem a karakterek sokféleségét is jelenti. Van benne hisztérikus szomszéd, öntelt amerikai, kitaszítottnak hitt közel-keleti, tömegpszichózis csapdájába esett elit, felszínes fiúgyermek, és sorolhatnánk. Mindezek megtalálhatóak mai világunkban, és talán annyira jellegzetesek, hogy nem tudunk ellenállni a kísértésnek, hogy ne azonosítsunk egy-egy figurát a saját életünkből. Ugyanilyen valóságosak a belső és külső vívódások, feszültségek és természetesen az öröm, elégtétel, megelégedettség és szenvedély is. Talán azért lopja be nagyon hamar a történet magát a szívünkbe, mert mindezeket közel érezzük magunkhoz.

Ahogy Yvonne Zip mondta, hosszú idő óta ez az egyik legelbűvölőbb szerelmi történet. Ehhez még csak annyit lehetne hozzátenni, hogy az egyik legintelligensebben megírt, mégis érzelemgazdag és színes, túlzásoktól és felesleges erőlködésektől mentes kedves románc történet is.

Megveszem Helen Simonson: Pettigrew őrnagy utolsó csatája | Cartaphilus Könyvkiadó | 350 oldal

Te is írtál már erről? Klikk!

Linkparnereink: miner.hu | konyvkukac.freeblog.hu | Amadea blogja | Olvasokkk! | zakkant olvas | Keményfedél | *DuDuS* olvas | Könyvélmény-beszámoló | Könyvgalaxis | Bibliotéka | Csillagpor könyvsarok | Könyvesem | jeges-varga | Juharfa | Annamarie irkál | Nani & Zitus | Könyvekkel suttogó | Bridge olvas | könyvmoly blog | FFG BooK | Könyvek az életemből | Könyvkritikák | picurka olvasmányai | memoir könyvei | Gigi olvasmányai | Rita olvas | Zenka szerint a könyvek | Freeblog Könyv | Footer.hu - Kulturális magazin | PillowBook | Olvasószoba | Könyvvizsgálók | Könyvespolc | Kortárs irodalom | Világirodalom | eMBé virtuális könyvespolca | Agave Könyvek | Mindenki hajtogatja a magáét... | Filmtrailer - Film, mozi, DVD