Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni: Napló 1935-1946

Gyarmati Fanni naplója sokoldalú személyes- és irodalomtörténet, valamint izgalmas rögzítése mindannak, ami a Radnóti házaspár közvetlen baráti körében történt.

hirdetés

Gyarmati Fanni naplója monumentális mű, noha viszonylag rövid időt ölel fel, mindössze 11 évet. Házasságának kilenc évét valamint azt a két évet, ami Radnóti Miklós utolsó munkaszolgálatának megkezdésétől holttestének megtalálásáig és újratemetéséig telt el.

Rendkívül sokoldalú, a narratívák számosak: elsősorban természetesen napló, annak minden lehetséges személyes vonzatával, ugyanis ez a napló magánhasználatra készült, kiadatásának ötlete csak évtizedekkel később merült fel.

Irodalomtörténet, annak minden izgalmával, versek apropója, születése, műfordításoké, felbukkant, majd elvetélt vagy soha meg nem valósult ötletek tárháza, első megjelenések dokumentálása. Ami pedig a kortársakat illeti, nyüzsgő, izgalmas rögzítése mindannak, ami a Fanni-Miklós házaspár közvetlen baráti- és ismeretségi körében történt.

A Holokauszt-irodalom szerves része, pontos kordokumentuma a gyilkosságoknak, a munkaszolgálatoknak, a náci- és nyilasuralom tetteinek. Bővebb, ami a szűkebb környezetet érinti, érintőlegesebb, ami a nagyvilágot.

Mindazoknak, akik tudják, hogy úgy Fanni, mint Miklós zsidó származásúak voltak, megdöbbentő lehet, hogy – noha szekularizált és asszimilálódott emberpárról van szó – a napló szóhasználata kétségkívül antiszemita. Ez időnként feloldódik, elfelejtődik, Fanni önkéntelenül is közösséget vállal a zsidósággal, többes számban beszél magukról, amikor különböző atrocitásokról értekezik, ám többségében elutasítja ezt, semmilyen sorsközösséget nem akar(nak) vállalni a néppel, amelyből származnak. Mindkettőjük felfogása antinacionalista – legalábbis ami a zsidóságot illeti.

Rendkívül érdekes lenyomata annak a kornak, amelyben a nők épp csak elkezdhettek valamennyire szabadon mozogni, dolgozni, kilépni a teljesen patriarchális, konzervatív, előítéletes, feudálisan hierarchikus berendezkedésű társadalmi koncepció keretei közül. Szándékosan nem használom a feminista jelzőt, mert a legtöbb emberben valamiféle torz kép kapcsolódik a feminizmushoz, de Fanni mindenképpen az volt, még akkor is, ha nem életforma-szerűen, nem tudatos elhivatottsággal. Naplója pontos dokumentuma a modern nő akkori életének.

A fentiekhez szorosan kapcsolódik a szexuális narratíva, annak a nőnek a feljegyzései, aki, ellentétben kortársai egy, és elődei nagy részével, már élvezi a testi szerelmet. Nagyon sokat foglalkoztatja a test, a test fiatalsága. Furcsán, mániákusan eltúlozva számol be öregedéséről, elhasználtságáról, kopott, ráncos mivoltáról, mindezt húszas évei közepén, ami annyira képtelen, hogy már nevetséges. Annak ellenére, hogy látványos, erős kisebbségi érzéssel küszködik – ez végigvonul naplója nagy részén -, tudatában van annak, hogy vonzó, érdekes, szép nő. Rendszeresen vannak fellángolásai, amikről pontosan beszámol férjének, az őszinteség rendkívüli fontossággal bír kapcsolatukban. Radnóti viszonya Beck Judittal – ha máshonnan nem – Nyáry Krisztián Így szerettek ők-sorozatának nyitóírásából bizton ismerhető, Fanni naplójából pedig egészen részletesen megtudható, ellentétben Radnóti naplójával, ahol alig akad magánéleti jellegű feljegyzés.

A napló egyik legfontosabb olvasata a fejlődésregényé. Ilyen szempontból a teljes ciklus két részre osztható: az első nagy ciklus az első munkaszolgálatig tart, azaz 1940 végéig, a második ciklus az első munkaszolgálattal és a Beck Judit-féle viszonnyal veszi kezdetét. Addig Fanni inkább gyerek, azután pedig egyértelműen változik, felnő, ha lehet ezt így mondani, megkomolyodik, másképp gondolkozik, felelősségteljesebb lesz. Az első kötet kimondottan idegesítő, a napló kezdőmondata („Gyerekek vagyunk.”) tökéletesen illusztrálja Fanni érettségét. Az ember hirtelen szemtől szemben találja magát azzal a költőfeleséggel, akinek csupán a nimbusza volt kiindulópont a megítélésében, ami nyilván korántsem elég, és ily módon találkozni a valósággal döbbenetes. Adva van egy művelt, határozott véleménnyel rendelkező (ami persze folyton változik), csak fekete-fehérben gondolkodni tudó, rettenetesen kritikus és önkritikus, állítása szerint szilárd osztályöntudattal rendelkező (szalon-)kommunista (mert mi más is lehetne a tények ismeretének hiányában, egy gyönyörű utópiával?), költőfeleségnek készült, nagyon szerelmes, a végtelenségig naiv nő, aki egy hirtelenkedő kamasz minden tünetét produkálja és csöppet sem hasonlít arra a Fifire, akit az ember elképzel. Ennyit a prekoncepciókról. Érdekes módon Miklós valódi megjelenítése sokkal inkább hasonlít az elképzelhetőhöz, de róla is derülnek ki apró érdekességek. A második kötet már egy sokkal kiegyensúlyozottabb, öntudatosabb, racionálisabb, felnőttebb ember viszonyulása mindennapjaikhoz, valószínűleg ez az, amire a legtöbb ember kíváncsi. Noha hosszú, csöppet sem unalmas olvasmány a napló. Monoton itt-ott, hiszen mindenki életének megvan a maga ritmusa, miért lenne kivétel ez alól a Radnóti házaspár? És noha az ember végig tudja, mi fog történni, hiszen előbb-utóbb találkozik a Miklós költészetével és életének legalább rövid vázlatával, Fanni naplója az utolsó mondatig izgalmas, lebilincselő olvasmány, nem várt és remélt kegy, lehetőség arra, hogy betekintést nyerhessünk egy fantasztikusan tehetséges, lírai szépségű, törékeny csodák között élő és azokat megörökítő költőember életébe. Sokat gondolkoztam azon, mi lehetett az apropója annak, hogy Fanni naplója kiadása mellett döntött, és hosszú éveken át tudatosan készítette elő a kéziratot publikálásra. Az első kötetben nem tudtam rájönni. A másodikat olvasva pedig már annyira sok magyarázat születik, hogy lehetetlen dönteni, mindenki tegye meg maga. Lehet a szerelmük pőre valóságát, mindennapjait, a nem kanonizált verziójú házasságot felvázoló igénye. Ugyanígy lehet a – szintén kanonizált – Radnótit élővé, emberré, emberivé visszaállító akarat terméke. A szenvedő, ugyanakkor szenvedtető Fanni cenzúrázatlan megmutatása. A kortársak és a Fanni soha el nem múló felelősségének dokumentálása, hiszen a teljes naplót végigkíséri a sikoltó, vergődő kérdés: miért nem mentették meg? Miért? Miért nem vették komolyan azt, ami már nagyjából pontosan tudható volt? Miért bagatellizáltak? Hogy lehet, hogy néhány langy kísérlet után feladták? Hol volt akkor Ortutay vagy Sík Sándor? Sík Sándor akkori viszonyulása a segélykéréshez egyenesen megdöbbentő. Noha mindezeket 71 éve értelmetlen kérdezni, ugyanolyan fájdalmas.

A napló olvasásakor rengeteg kérdés vetődik fel, de a halottak nem válaszolnak. Fanni utolsó gesztusa, amivel megmutatott mindent, mit jónak látott, kicsit „utánam a vízözön!”-szerű. Ennek ellenére kivételes olvasmány, minden megválaszolatlan kérdésével együtt, többet mond az összetartozásról, szerelemről, bűntudatról, mulasztásokról mint jövendőbeli olvasója valaha gondolná. Tárgyilagos, sok vonatkozásban Polcz Alaine Asszony a fronton memoárregényéhez hasonlítható. Az első sokk után már nem is vagyunk voyeurök, nem is lehetünk, hiszen a napló egészének hangvétele megakadályozza ezt. Varázslat olvasni, kínzó, fájdalmas varázslat, gyomorszájon vágó, szeretteinkhez menekülő, fizikai létükről meggyőződő, tapogató, kétségbeesett kiáltás.Hangos vagy hangtalan, mindegy.

De mondd, a mű, – az megmaradt?” kérdezte Radnóti. Igen. Ebben Fanninak óriási szerepe van, a pontot az i-re saját naplójának közlésre való bocsátása teszi fel. Ez azon kevés könyvek közül való, amit mindenkinek olvasnia kellene. Legjobb kísérői Radnóti összes versei és műfordításai, naplója valamint Bókay László Radnóti Miklós – Fényképek c. kötete.

A kétkötetes naplót Ferencz Győző kitűnő utóirata és jegyzetei egészítik ki, alapos névmutatóval és jegyzetekkel ellátott.

Megveszem Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni: Napló 1935-1946 | Jaffa Kiadó | 1274 oldal

Te is írtál már erről? Klikk!

Linkparnereink: miner.hu | konyvkukac.freeblog.hu | Amadea blogja | Olvasokkk! | zakkant olvas | Keményfedél | *DuDuS* olvas | Könyvélmény-beszámoló | Könyvgalaxis | Bibliotéka | Csillagpor könyvsarok | Könyvesem | jeges-varga | Juharfa | Annamarie irkál | Nani & Zitus | Könyvekkel suttogó | Bridge olvas | könyvmoly blog | FFG BooK | Könyvek az életemből | Könyvkritikák | picurka olvasmányai | memoir könyvei | Gigi olvasmányai | Rita olvas | Zenka szerint a könyvek | Freeblog Könyv | Footer.hu - Kulturális magazin | PillowBook | Olvasószoba | Könyvvizsgálók | Könyvespolc | Kortárs irodalom | Világirodalom | eMBé virtuális könyvespolca | Agave Könyvek | Mindenki hajtogatja a magáét... | Filmtrailer - Film, mozi, DVD