Nick Cutter: A falka

Nem mimózalelkűeknek való – ezt túlzás nélkül kijelenthetjük Nick Cutter második magyar fordításban megjelent biohorror-regényéről, A falkáról is.

hirdetés

Tavaly ősszel magyar nyelven is megjelent a horror egyik új nagy tehetségének tartott Craig Davidson második olyan regénye (a Mélység), amelyet Nick Cutter álnéven írt. A szerző már 2005-ben saját neve alatt publikált novelláskötetével (Rozsda és csont) felhívta magára a figyelmet, de az igazi sikert a Cutter álnéven írt első regénye, A falka hozta meg számára: 2015-ben megkapta érte a legjobb angol nyelvű horrorregénynek járó James Herbert-díjat. A könyv magyar fordítása idén tavasszal jelent meg az Agavé Könyvek gondozásában.

A falka főszereplői egy cserkészcsapat tagjai – öt tizenéves fiú – és parancsnokuk, a negyvenkét éves, civilben háziorvosként dolgozó Tim Riggs. A fiúk és vezetőjük a minden évben a kanadai vadonban megtartott éves táborozásukra indulnak. A helyszín a Prince Edward-sziget közelében található, emberek által nem lakott Falstaff-sziget, amelyen csak egyetlen építmény található: egy önkormányzati tulajdonban levő téliesített ház. Bár a sziget csak 15 kilométerre található a szárazföldtől, a csapat tagjai mégis távol vannak a külvilágtól, hiszen a táborozás idejére nem hoztak magukkal semmiféle kommunikációs eszközt. Csak magukra és egymásra számíthatnak a háromnapos kiruccanás idején.

A cserkészcsapat gyermeki izgalommal átszőtt nyugalmát már első éjszaka megzavarja egy szokatlan esemény: megjelenik a szigeten egy elképzelhetetlenül lesoványodott férfi, aki borzasztó éhségre panaszkodik. Tim enni ad neki, mivel azonban a férfit szemmel láthatóan belülről emészti fel valami, ami miatt lassan a halálán van, felülkerekedik benne az orvosi kíváncsiság és a segíteni akarás: úgy dönt, életmentő műtétet hajt végre rajta. A dolog azonban balul sül el, nemcsak a férfi hal meg, hanem Tim is elkapja a titokzatos kórt, amitől rohamosan fogyni kezd ő is. A fiúknak gyorsan dönteniük kell, hogyha nem akarnak ők is hasonló sorsra jutni. Mivel a szigetről nem tudnak elmenni, helyben kell megoldást találniuk a kihívásra. Csakhogy amivel szemben állnak, az sokkal alattomosabb és borzalmasabb, mint bármi, amivel eddig találkoztak, ráadásul saját személyiségük nagy próbáját is ki kell állniuk. A remek kalandnak induló táborozás nagyon gyorsan rémálommá válik.

Bár Nick Cutter első magyarul megjelent regénye, a Mélység elolvasása után volt némi hiányérzetem, az szinte egy pillanatig sem volt kétséges, hogyha más regénye is megjelenik magyarul, azt szintén el fogom olvasni.  A szerző ugyanis bebizonyította, hogy nagyon otthonosan mozog a horror műfajában, nemcsak a félelemkeltéshez, a borzongatáshoz ért – ami ugyebár a műfaj esszenciája –, hanem a hangulatteremtéshez is, emellett kiváló fantáziája van, intelligens és jól is ír. Amikor tehát  megjelent A falka, szinte azonnal lecsaptam rá. És bár volt bennem egy kevéske fenntartás az előző regény miatt, a kíváncsiság felülkerekedett bennem. Utólag azt kell mondanom, hogy talán éppen az említett előzetes fenntartásaim miatt A falka kimondottan kellemes meglepetés volt, egyértelműen jobb benyomást tett rám, mint a Mélység. Még akkor is, hogyha az alaphelyzet, a szerző által választott megoldások sok esetben műfaji klisékből építkeztek: a lakatlan szigeten rekedt gyerekcsapat viselkedése a felnőttek nélküli világban, a nagy gyorsasággal terjedő, az egész emberiségre veszélyt jelentő kór és terjedésének megállítására tett kísérletek ilyen-olyan formában már többször is felbukkantak az irodalom és a filmipar különböző alkotásaiban. Ennek ellenére biztos vagyok benne, hogy nem ezek a legmeghatározóbb gondolatok, amelyek az olvasó fejében a könyv olvasása közben vagy után megfogalmazódnak a regény kapcsán.

Cutter ugyanis, amellett, hogy a helyszínválasztással egy kiváló keretet teremt a történetnek, nagyon jól ötvözi a fizikai látványelemek kíméletlen és gyomorforgató naturalizmusát, a szereplők lelkivilágában zajló szorongással vagy éppen gonoszsággal. A kisszámú szereplő jó lehetőséget biztosít arra, hogy egyedi, egymástól jól elkülönülő, részletgazdag módon ábrázolt hús-vér karaktereket vonultasson fel, miközben odafigyel arra is, hogy az előéletük ismertetésével jellemüket is jól felépítse. Ráadásul az, hogy a szereplők többsége gyerek, jelentősen felerősíti az egyes horrorelemek vagy a történések kiváltotta hatást.

Nem elhanyagolható az sem – és ezt érzem A falka egyik legnagyobb erősségének a Mélységgel szemben –, hogy Cutter itt nem egy megfoghatatlan, nehezen elképzelhető valamiből gyökerezteti a félelem, a feszültség forrását, hanem egy nagyon is egyszerű, kézzelfogható dologból, ami akár a valóságban is bekövetkezhetne. Ez pedig ismét jelentősen fokozza a regény által kiváltott hatást. (Spoilerveszély nélkül azonban erről ennél többet nehéz lenne mondani.) Nagyon tetszett az is, hogy a történet fő vezérfonala mindvégig a szereplőkre összpontosít, fölösleges magyarázatok, leírások nem törik meg az események a dinamikáját, ugyanakkor viszont a közbeszúrt jegyzőkönyvekből, tudományos cikkrészletekből, kutatási naplórészletekből minden szükséges információt megtudunk, és igazából az ezekből kirajzolódó háttérszál teszi különösen hátborzongatóvá a regény alapötletét és végkimenetelét is. A különböző stíluseszközöknek az ötvözése – amit a szerző bevallása szerint Stephen King Carrie című regény ihletett – emellett a regény struktúrájára is jó hatással volt, nem adott lehetőséget arra, hogy leüljön a történet, hanem sikerült mindvégig fenntartani a feszültséget és az izgalmat.

Arról már a Mélység olvasása közben/után letettem, hogy fiatalkori horrorolvasmányaim hangulatát, élményeit keressem ezekben a mostani regényekben, mint ahogy igyekszem azt sem megfogalmazni elvárásként, hogy minden áron valami nagyon újjal, nagyon eredeti ötlettel lepjenek meg a szerzők. Persze egy-egy kellemes meglepetés jól esik, de egyébként könnyen belátom, hogy az azóta eltelt tizenöt-húsz év alatt teljesen átértékelődtek bennem dolgok, így most felnőtt fejjel, valószínűleg jócskán megváltozott ízléssel és értékrenddel kell az új olvasmányélményeket feldolgoznom. Éppen ezért, félretettem mindenféle elvárást, ami a Mélység olvasása előtt megfogalmazódott  bennem, és mivel minden egyéb apróságtól többnyire el tudtam vonatkoztatni, A falkára, mint egy egészen jól sikerült alkotásra tudok csak tekinteni. Már most mondom, hogy kíváncsian várom a harmadik, angolul 2016-ban megjelenő Nick Cutter-regényt is.

Megveszem Nick Cutter: A falka | Agave Könyvek | 387 oldal

Te is írtál már erről? Klikk!

Linkparnereink: miner.hu | konyvkukac.freeblog.hu | Amadea blogja | Olvasokkk! | zakkant olvas | Keményfedél | *DuDuS* olvas | Könyvélmény-beszámoló | Könyvgalaxis | Bibliotéka | Csillagpor könyvsarok | Könyvesem | jeges-varga | Juharfa | Annamarie irkál | Nani & Zitus | Könyvekkel suttogó | Bridge olvas | könyvmoly blog | FFG BooK | Könyvek az életemből | Könyvkritikák | picurka olvasmányai | memoir könyvei | Gigi olvasmányai | Rita olvas | Zenka szerint a könyvek | Freeblog Könyv | Footer.hu - Kulturális magazin | PillowBook | Olvasószoba | Könyvvizsgálók | Könyvespolc | Kortárs irodalom | Világirodalom | eMBé virtuális könyvespolca | Agave Könyvek | Mindenki hajtogatja a magáét... | Filmtrailer - Film, mozi, DVD