Paulo Coelho: A kém

Mata Hari élettörténetének a leírásakor brilliáns nyelvi eszközöket használ a brazil szerző, gördülékeny stílusáról csak szuperlatívuszokban lehet beszélni.

Mata Hari nevét hallván akaratlanul is felkapja fejét az ember. Jómagam csak nagyvonalakban ismertem a táncos hölgyből “kémmé” avanzsálódott holland hölgy élettörténetét, de roppan kiváncsi voltam Coelho legújabb művére. Illik töredelmesen megvallani, hogy a brazil szerző egyetlen művét sem ismertem és olvastam korábban, nevével részint a közösségi oldalak idézet-gyáraiban találkoztam, másrészt a könyváruházak toplistás műveinek borítóján láttam.

Coelho igyekszik hitelesen megrajzolni Mata Hari életét, a leírt történetek valós tényeken alapulnak. Bevallása szerint néhol önmaga talált ki egy-egy párbeszédet, néhány történés sorrendjét megváltoztatta, és kihagyta mindazt, amit szükségtelennek tartott az életrajznak nem nevezhető könyvben megjelentetni.

Brilliáns nyelvi eszközöket használ a brazil szerző, gördülékeny stílusáról csak szuperlatívuszokban lehet beszélni, és talán ebből fakad alkotói zsenialitása. Coelho narratívái több síkon realizálódnak az olvasóban: előbb a szöveg értelmezése révén erősödik meg bennünk a közlendő, ugyanakkor számtalan érzést és gondolatot is közvetít, annak ellenére, hogy az olvasmány struktúrája, műfaja és terjedelme viszonylag szűk keretek közé szorítja az elbeszélés szabadságát.

A regény narrátora maga Mata Hari, majd a mű végén az ügyvéde is bekapcsolódik az elbeszélésbe. Egy naplószerű hosszú levél formájában ismerjük meg a hősnőt. Életének egy-egy apró szegmensébe tekinthetünk be csupán, köszönhetően a mű terjedelmének. Coelho célja minden bizonnyal nem az volt, hogy aprólékosan kibontsa Mata Hari élettörténetét. Inkább a főhősnő kontrasztos életmozzanatait emelte ki. Házasság, magány és sorsszerű szenvedés a házasságban, beteljesületlen szerelem, Párizs, villogás, pompa, siker, címlapok, ármány és hazugság, halál.

Már a történet felvezetése is nagyot üt, hiszen Coelho részletekbe menően mutatja be a főhős kivégzését, aki kiemeli, hogy nem a kémkedés ostoba vádja miatt kellett meghalnia, hanem azért, mert úgy döntött, hogy azzá válik, aki álmaiban is lenni akart.

Mata Hari tizenhat éves korában került kapcsolatba a szexualitással, iskolája igazgatója becstelenítette meg a fiatal lányt. A közösülést attól a pillanattól olyan gépies dolognak tartotta, aminek semmi köze a szerelemhez. Egész életében Mata Hariként gondolkodott és így is cselekedett. Elbűvölte a férfiakat és mérhetetlen irigységet ébresztett a hölgyekben. Művészetté változtatta az emberi test öncélú mutogatását, de távol állt tőle a vetkőző nők közönségessége. Előadásait hírességek látogatták, rengeteg befolyásos ember ágyában megfordult, akik rendre kihátráltak előle, amikor igazából szükség lett volna rájuk. Bevallása szerint ezekben a kapcsolatokban inkább a szabadságot kereste, mintsem a szerelmet.

Munkássága színtere javarészt Párizs volt, erről pedig így beszél:életem egyetlen iránytűje volt, nekem csak oda vezethetett utam, mert csak ott éreztem magam teljes embernek (…) Ott megélhettem mindent, ami szabad volt, és azt is, ami tilos. Ott a felhők is mások voltak, az emberek elegánsabban öltözködtek, a beszélgetések ezerszer érdekesebbek voltak, mint az unalmas társalgás a hágai fodrászszalonokban.” Az első világháború kitörése előtt Berlinbe szerződött, de a világégés miatt nem állhatott munkába. Hazaköltözött Hágába, ugyanis Hollandia a háború idején semleges maradt. Itt szervezte be a német titkosszolgálat, és ez tény. De információt sosem szolgáltatott, és kémkedésre utaló, hitelt érdemlő bizonyítékot sem találtak ügyében. 1917-ben elítélték és a párizsi Saint-Lazare női börtönből vezették utolsó útjára, majd kivégzték.

Mata Hari 1876-ban látta meg a napvilágot Margareta Geertruida Zelle néven, Hollandiában. Párizsi karrierje során befolyásos emberekkel került kapcsolatba, erre pedig a német titkosszolgálat is felfigyelt, és H21 fedőnéven alkalmazta. 1917-ben fogták perbe, hiszen a gyanú szerint ő volt 50 ezer francia katona halálának az okozója. Az ellene felhozott vád értelmében Mata Hari szolgáltatott információkat a Földközi-tengeren elsüllyesztett francia hajók indulási időpontjáról. Ugyanazon év októberében kivégzték. 2001-ben a francia hatóságok civil kezdeményezésre felülvizsgálták ügyét és Mata Harit ártatlannak nyilvánították.

Megveszem Paulo Coelho: A kém | Athenaeum Kiadó | 190 oldal

Te is írtál már erről? Klikk!

Linkparnereink: miner.hu | konyvkukac.freeblog.hu | Amadea blogja | Olvasokkk! | zakkant olvas | Keményfedél | *DuDuS* olvas | Könyvélmény-beszámoló | Könyvgalaxis | Bibliotéka | Csillagpor könyvsarok | Könyvesem | jeges-varga | Juharfa | Annamarie irkál | Nani & Zitus | Könyvekkel suttogó | Bridge olvas | könyvmoly blog | FFG BooK | Könyvek az életemből | Könyvkritikák | picurka olvasmányai | memoir könyvei | Gigi olvasmányai | Rita olvas | Zenka szerint a könyvek | Freeblog Könyv | Footer.hu - Kulturális magazin | PillowBook | Olvasószoba | Könyvvizsgálók | Könyvespolc | Kortárs irodalom | Világirodalom | eMBé virtuális könyvespolca | Agave Könyvek | Mindenki hajtogatja a magáét... | Filmtrailer - Film, mozi, DVD