Kondor Vilmos: Szélhámos Budapest

A korábbi Gordon-regényektől eltérően, a Bűnös Budapest-ciklus hatodik regénye, a Szélhámos Budapest, a Libri Kiadó gondozásában jelent meg.

hirdetés

A fiatal Gordon Zsigmond Amerikából hazatérve Az Est újságírójaként dolgozik. Bár Philadephiában kiváló tapasztalatot szerzett bűnügyi újságíróként, a tengeren túl töltött tíz év elég hosszú idő volt ahhoz, hogy az itthoni események körforgásából kikerüljön, így hazai szakmai elismertsége egyelőre várat magára. Mindössze kisebb, mondhatni pitiáner ügyek jutnak számára, ő azonban kiváló érzékkel és kellő rámenősséggel rendelkezik ahhoz, hogy ezek mögött is kiszimatolja a nagyobb szenzáció lehetőségét. Nincs ez másként a Tabánban holtan talált színész és tőzsdealkusz, bizonyos Szatmári Dezi ügyénél sem: az első ránézésre jelentéktelennek tűnő esetről Gordon kideríti, hogy a szálak egy hírhedt amerikai szálhámoshoz, John Henry Strosniderhez vezetnek.

Minden jel arra mutat, hogy a svindler Strosnider éppen Budapesten tartózkodik, és készül valamire. Gordonnak – tudva azt, hogy a világhírű szélhámos csak nagy tételekben utazik – azonnal felkelti az érdeklődését a dolog, és megpróbál minél közelebb kerülni a hozzá. Lelkesedése akkor válik még nagyobbá, amikor kiderül, hogy Strosnider csapatában több neves, már-már legendaként emlegetett budapesti szélhámos is benne van, akik egy részéről már évtizedek óta nem tudni semmit. A tapasztalt szélhámosbanda azonban túlságosan is óvatos, így Gordon egyetlen esélye az információszerzésre, hogyha beépül a csapatba. Ezáltal majdnem első kézből értesülhet a tervezett balhék részleteiről, mi több – néha az újságírói etikát és törvényeket áthágva – részt is vesz néhány kiválóan megszervezett átverésben és veszélyes ügyletben. Mindeközben pedig a kánikula által gyötört, mocskos és bűzlő, de mégis gyönyörű Budapest ott lüktet körülöttük, minden percében és szegletében tartogatva egy kis újdonságot.

A Szélhámos Budapest a 2008 és 2012 között megjelent öt regényből és egy novelláskötetből álló Bűnös Budapest-sorozat előzményregényének számít. A nagy amerikai tőzsdekrachot követően, az 1930-ban játszódó regényben a szerző, Kondor Vilmos a fiatal Gordon Zsigmond pesti újságírói pályafutásának korai éveibe enged bepillantást. Teszi ezt ugyanazzal a könnyedséggel, természetességgel, mint a többi Gordon-történetben, és némi újdonságként feltár pár olyan részletet is főhőse fiatalkori életéből, amelyet korábban nem ismerhettünk. Ezek mellett egyvalamit emelnék ki, ami az én figyelmemet felkeltette: érdekes volt Gordon Zsigmondot a Budapest Noir és folytatásaitól eltérő szerepben látni, amikor még nem nyílnak számára olyan könnyen az ajtók ismertségének, esetleg egy-egy befolyásos ismerősének vagy éppen bőkezűségének köszönhetően, hanem pusztán leleményességére, jó szimatára és kitartására támaszkodhat. Ezzel Kondornak sikerült kissé közelebb hoznia (legalábbis hozzám) az újságírót, és eloszlatta a hiteltelenség ama kis árnyékait is, amiket a többi regényében néhányszor tapasztaltam annak kapcsán, ahogyan újságíróként nehezen hihető magabiztossággal, szinte bennfentesként volt bejáratos különböző hivatalos helyekre (rendőrség, kórbonctani intézet stb.), vagy éppen mindig volt pár tíz pengője/forintja, ha csak ezzel lehetett ajtókat, szájakat megnyitni.

Azt ugyebár mondani sem kell, hogy Gordon Zsigmond mellett a regény másik főszereplője maga a város. Gordon Budapestje él – szereplőiben, kávéházaiban és talponállóiban, lóversenypályáin és tőzsdeirodáiban, utcáiban és bérházaiban, és nem utolsósorban a Tabánban, amelynek méltó emléket állít a szerző ebben a regényében – és talán ez a legnagyobb erénye Kondor Vilmos Bűnös Budapest-sorozatának. Hogy a műfaj számos más szerzőjétől eltérően nemcsak kiválóan megrajzolt karakterei által képes színt és életet vinni a történeteibe, hanem a hely, a környezet is annyira élethű és korhű, hogy olvasás közben szinte ott érezzük magunkat a helyszínen, Gordonnal együtt ugrunk fel a villamos hátsó lépcsőjére, vágódunk be a mindig kéznél levő Czövek bértaxijába, vagy éppen kóstoljuk meg nagyapja, Mór különlegesnél különlegesebb lekvárjait.

Ez az élettel teli korrajz, a pörgős, ízes, sziporkázó párbeszédek, a valóságos és valósághű karakterek ráadásul még arról is képesek elterelni a figyelmet, hogy a Szélhámos Budapest igazából nem is annyira krimi. Sokkal inkább egy bűnügyi szálakkal átszőtt nagyvárosi kalandregény – ha nem szentségtörés ilyent mondani a magyar hard-boiled meghonosítójaként emlegetett Kondor regényéről. Bár igazából ez sem meglepő, hiszen van még olyan regény a sorozatban, aminek nem feltétlenül az izgalmas nyomozás volt a legerősebb jellemzője. A Szélhámos Budapest esetében ez ráadásul a történetre is igaz, de ettől még összességében véve nem nyújt kevesebbet, mint a sorozat legtöbb regénye, és mivel nagyon sok szempontból hasonló hozzájuk, igazából azt is nehéz lenne kijelenteni, hogy túl sok újdonsággal szolgálna hozzájuk képest. Amit talán utóbbi vonatkozásában érdemes megemlíteni, az a sokkal oldottabb hangulat, társadalmi-politikai légkör, ami áthatja a regényt. Bár a gazdasági világválság előszele már Budapestet is elérte, egyelőre még egy felhőtlen, szinte vidám légkörben zajlik a történet, és még nincs nyoma a Budapest Noir harmincas évek végi nyomasztó atmoszférájának, amely aztán a későbbiekben a háború, a kommunista diktatúra, majd a forradalom miatt még sötétebbé, még fojtogatóbbá válik.

Nehéz megmondanom, hogy a Gordon-regények közül melyik a kedvencem (talán az egyértelműen pozitív első benyomás miatt a Budapest Noir), az viszont biztos, hogy a Szélhámos Budapest ott van az elsők között. Bár én a sorozat többi regényét a tavaly olvastam, tehát viszonylag frissek az élmények, mégis alig pár hónap elteltével kimondottan jól esett visszatérni az oly ismerős közegbe. Tisztában vagyok azzal, hogy elég nehéz Gordon Zsigmond karakterének és a XX. század eleji-közepi magyarországi, budapesti eseményeknek az összefonódásából ennél sokkal többet kihozni, egyre nehezebb új dolgokkal szolgálni az olvasóknak, ennek ellenére örömmel vettem tudomásul, hogy Kondor már dolgozik a Szélhámos Budapest folytatásán, amit még további regények követhetnek – már ha igazak a hírek. Mert ha csak pár óra felhőtlen szórakozást és izgalmat kapnak ezektől az olvasók, már akkor is megéri őket elolvasni.

Megveszem Kondor Vilmos: Szélhámos Budapest | Libri Kiadó | 607 oldal

Te is írtál már erről? Klikk!

Linkparnereink: miner.hu | konyvkukac.freeblog.hu | Amadea blogja | Olvasokkk! | zakkant olvas | Keményfedél | *DuDuS* olvas | Könyvélmény-beszámoló | Könyvgalaxis | Bibliotéka | Csillagpor könyvsarok | Könyvesem | jeges-varga | Juharfa | Annamarie irkál | Nani & Zitus | Könyvekkel suttogó | Bridge olvas | könyvmoly blog | FFG BooK | Könyvek az életemből | Könyvkritikák | picurka olvasmányai | memoir könyvei | Gigi olvasmányai | Rita olvas | Zenka szerint a könyvek | Freeblog Könyv | Footer.hu - Kulturális magazin | PillowBook | Olvasószoba | Könyvvizsgálók | Könyvespolc | Kortárs irodalom | Világirodalom | eMBé virtuális könyvespolca | Agave Könyvek | Mindenki hajtogatja a magáét... | Filmtrailer - Film, mozi, DVD