Toni Morrison: Könyörület

Az irodalmi Nobel-díjas Toni Morrison 2008-as Könyörület c. regényében a rasszizmus kialakulásának gyökereit keresi. A történet az 1600-as években játszódik.

hirdetés

Toni Morrison több irodalmi díjat is magáénak tudó amerikai író, előadótanár. A most nyolcvanhat éves írónő első regénye 1970-ben jelent meg (Nagyonkék), A kedves című regénye pedig, amely egy felszabadított fekete rabszolganő sorsát mutatja be, Pulitzer-díjat nyert, emellett a regényből film is készült ugyanezzel a címmel. Az irodalmi Nobel-díjat 1993-ban nyerte el, ezzel ő az első fekete nő, aki megkapta ezt a díjat, néhány évvel később pedig a Time címlapjára került, ezzel ő lett a második fekete író, aki a kor talán legmeghatározóbb amerikai hírmagazinjának borítójára került. Toni Morrison egy négygyermekes afro-amerikai munkáscsalád második gyermekeként született Ohióban, kisgyerekként édesapja meséit és történeteit hallgatta a feketék közösségi életéről, ez erőteljesen megmutatkozik későbbi írásaiban is. Ha csak ránézünk az őt ábrázoló fényképre, úgy is érezhető az a kisugárzás, amely egy erőben és bölcsességben edzett, a népe sorsát átérző nő sajátossága.

A Könyörület szinte nem is egy regény, hanem több egymáshoz kapcsolódó sors és megtapasztalás egyetlen szerteágazó történetbe ágyazva, amely tulajdonképpen a rasszizmus kialakulását kutatja. Szereplői rabszolgák és szabad emberek az 1600-as években, akik ugyanannak a társadalmi és törvénykezési régiónak, szokásnak, kornak a bábui, olykor-olykor alakítói. Bár ez utóbbi feltevés csak legfeljebb közvetetten igaz rájuk. A regény egy naplóbejegyzéshez hasonlítható belső monológgal kezdődik, amelyben egy (feltehetően) fiatal lány, egyszerű lelkülettel éppen keres valakit, akihez úgy tűnik, meglehetősen szoros és mély szerelmi szál köti. Aztán az író – és így az olvasó is – kilép a belső monológ világából, és elbeszélő jellegűvé válik. Egy férfi lóháton felkeres egy birtokot, ahol egy régi adósság fejében egy fiatal rabszolgával fizetik ki. Eleinte vonakodva, de végül mégis beleegyezve az alkuba, magával viszi a lányt az otthonába. Oda, ahová valójában minden szál összefut, oda, ahol a rabszolgák és a fehér ember kapcsolata barátsággá szelídül. A Gazda és a Gazdasszony a birtok urai, Lina, Bánat és Florens pedig olyan lányok, akiket bár pénzért vagy adósság fejében kaptak, mégsem uralkodnak rajtuk, legalábbis úgy nem, ahogyan a rabszolgatartás szokásai ezt elvárnák.

A regény szemelvényekből épül fel, amelyek elsősorban a szinte még gyermek Florens gondolatait és érzéseit adják vissza. Ő az, aki egyes szám első személyben mesél, és akit elszakítanak az anyjától és az öccsétől, majd Isten tudja, milyen módon és úton jut el végül a Gazdához és a Gazdasszonyhoz. Ő az első, akinek szemein keresztül láthatjuk a fehér férfit, aki egy más, független élet reményében új vidéken, új emberek és új megélhetési lehetőségek után kutatva, egy stabil életet teremt magának. A felesége és a három másik asszony, aki a házához tartozik, megelégedettséggel és nyugalommal tölti el, és úgy tűnik, az élete kezd kiteljesedni. Azonban nem minden úgy alakul, ahogy eltervezték. A betegségek majd a halál is igényt tart erre a jólétre, és akkor, amikor a szeretett személyeket elveszíti az ember, minden megváltozik, átértékelődik, vagy éppen értékét veszti.

Nagyon érdekes egyébként ebben a regényben a vonalvezetés. Már éppen azt akartam írni, hogy szinte egyáltalán nincs leíró jellege, aztán rájöttem, hogy nagyon is van, csak másképpen, mint ahogy esetleg vártam. A táj, az emberek ugyanis nem valami külsőségek alapján vannak megrajzolva, vagy egyáltalán valamiképpen bemutatva. Vannak ugyan külső, fizikai megnyilvánulások és vonások, de azok át vannak itatva valami elemi, erős, földi, mondhatni anyai, nyers esszenciával. Fogalmazhatnék úgy is, hogy mindaz, amit valaha láttunk vagy olvastunk, megtapasztaltunk egy ilyen jellegű vagy hasonló témát feldolgozó alkotáson, az itt is, vagy itt nagyon fellelhető. A rabszolgák kiszolgáltatottsága azonnal tetten érhető, mivel ők maguk is tárgyként, alárendelt szerepviszonyban gondolkodnak magukról. Mégis, az egyszerűségük és a leértékeltségük ellenére olyan mélységeket járnak meg, ami csak a sorsukból adódó sajátosság adhat. Csodálatos az, ahogyan a négy, teljesen különböző személyiségű nő együtt megy neki a hétköznapi életnek, de itt valójában nem a kukoricakapálásról vagy a krumplitermesztésről van szó, hanem a kapcsolatok alakulásáról egy olyan rendszerben, ahol az ösztönök szava és a túlélés mindenek előtti. Nem sokat tudunk meg közvetlenül a szereplők személyiségéről, annál többet viszont az élethez és a hithez való viszonyulásukról, és arról, hogy mi mindent képesek megtenni azért, hogy emberszámba vegyék őket. Az állandó küzdelem a valós vagy vélt szabadságért valahogy mégsem felemészti, sokkal inkább érettebbé, megérkezettebbé teszi ezeket a nőket. Az óvatos egymáshoz közeledés, majd az egymásra utaltság baráti és bajtársi szépsége azonban passzív magányba vagy ellenségesedésbe csap át, amint valamilyen történés fenyegetni látszik azt a nehezen megteremtett biztonságot, amely mindannyiuknak jár a viszontagságos évek után.

A szerző: a Nobel-díjas Toni Morrison (fotó: Michael Lionstar/Knopf/AP)

A szerző: a Nobel-díjas Toni Morrison (fotó: Michael Lionstar/Knopf/AP | forrás: npr.org)

Florens, akinek a kezében van a Gazdasszony élete, elmegy, hogy megkeresse a férfit, akit szeret. Akit végül megtalál, időközben azonban olyan eseményeken megy át, amelyekből a lehető leggyorsabban kell tanulnia, hiszen nem tudja, mennyi ideje van még, vagy egyáltalán életben marad-e? Az író remek eszközökkel mutatja meg a szereplőket, szinte sugalmazza a karaktereket, részben a fizikumon keresztül közelít, de rögtön belemélyed a tekintetek, hajak, szoknyák mögött rejtőző lélek érésvilágába. Nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy együgyűek-e ezek a fiatal nők, vagy inkább valami ősi, eleven tapasztalás tudói, akik megelégednek azzal, ha békén hagyják őket, és a pajtában alhatnak a friss szalmán, veszély esetén azonban meglepő lélekjelenlétről tesznek tanúságot. Lina, aki elsőként érkezett a házba, rendíthetetlen hűséggel szolgálja Gazdasszonyát, de ebben a hűségben némi birtoklás is vegyül. Az utána érkező, szertelen, tehetségtelen és irányíthatatlan Bánat ugyan nem számít riválisnak, mégis felborítja a megszokott rendet, annál is inkább, mert úgy tűnik, gyermeket vár, és nem tudni, ki az apa. Florens érkezése azonban baljós jeleket hoz, és nemsokára be is igazolódik, hogy semmi nem jó már, ahogy a betegségek elkezdenek uralkodni mindenki felett és könyörtelenek még a gyermekekkel is.

Toni Morrison regénye drámai mű. Mielőtt azonban azt hinnénk, hogy a rabszolgasors elhagyatottságának és kiszolgáltatottságának akar emléket állítani, meglepően tapasztaljuk, hogy valójában egy mindezek fölé emelkedő, váratlan fordulattal befejezett mű. Az, hogy ugyanazokat a történéseket rendre más-más szemszögből hozza elénk, azt eredményezi, hogy az olvasónak kell összerakni a képet, így nem maradhat passzív az olvasás során. Az utolsó fejezetben megszólaló nő, aki csak a regény elején bukkan fel, szinte jelentéktelenül, olyan szintre emeli önmagát és mindazokat, akikről az elbeszélése szól, amelyet sose gondoltunk volna. Tulajdonképpen ez a néhány oldalnyi befejezés koronázza meg mindazt, amiről ezek a fiatal lányok beszélnek, éreznek, gondolnak, ráadásul olyan bölcs, letisztult módon, ami emberré minősíti őket, egy másik ember által. És ez „nem csoda, hanem könyörület”.

Megveszem Toni Morrison: Könyörület | Park Könyvkiadó | 190 oldal

Te is írtál már erről? Klikk!

Linkparnereink: miner.hu | konyvkukac.freeblog.hu | Amadea blogja | Olvasokkk! | zakkant olvas | Keményfedél | *DuDuS* olvas | Könyvélmény-beszámoló | Könyvgalaxis | Bibliotéka | Csillagpor könyvsarok | Könyvesem | jeges-varga | Juharfa | Annamarie irkál | Nani & Zitus | Könyvekkel suttogó | Bridge olvas | könyvmoly blog | FFG BooK | Könyvek az életemből | Könyvkritikák | picurka olvasmányai | memoir könyvei | Gigi olvasmányai | Rita olvas | Zenka szerint a könyvek | Freeblog Könyv | Footer.hu - Kulturális magazin | PillowBook | Olvasószoba | Könyvvizsgálók | Könyvespolc | Kortárs irodalom | Világirodalom | eMBé virtuális könyvespolca | Agave Könyvek | Mindenki hajtogatja a magáét... | Filmtrailer - Film, mozi, DVD