Steven Pressfield: Az utolsó amazon

Thészeusz, Athén legendás királya hajóra száll. Útja során egy büszke női harcosokból álló nemzet földjére érkezik, akiket a görögök amazonoknak neveztek.

hirdetés

Steven Pressfield írói pályáját tekintve elmondható, hogy ő az egyik legérdekesebb élettörténettel rendelkező író. Tizenhét éve írt már, amikor az első keresetét tehette zsebre a munkája után, és huszonhét éve írt, amikor végre megjelent az első műve Bagger Vance legendája címmel, amelyet 2000-ben meg is filmesítettek. Pressfield az Észak-Karolina-i Duke Egyetemen diplomázott, majd a tengerészethez került, válása után azonban mindenféle munkát elvállalt, így amíg megjelent a fent nevezett műve, 21 munkát végzett már el Amerika tizenegy államában. Az írás mellett tulajdonképpen egy érme feldobása döntött, pontosabban az, hogy az érme a jó oldalára esett. A Bagger Vance legendája és sok színmű megírása után kezdte el megírni azokat az ókori görögökről szóló könyveit, amelyek híressé tették és sikert hoztak számára.

Az utolsó amazon című regény 2002-ben jelent meg és az i. e. 1250 körüli Görögország világát idézi, még a Homérosz előtti időkből. Szeléna, a fogságban élő megszelídített amazon egy athéni család szolgája, ahol két leánygyermek is nevelkedik. A regény a kisebbik leány emlékezésével indul, már idős korából, akit Csontinak becéznek, ő mesél Szelénáról és az udvarukban betöltött szerepéről. Ebbe szövődik bele Szeléna meséje, egészen addig, amíg egy incidens során a szelíd harcosnőben újraéled a szabad nők, az „amazonok” szelleme, és, hogy megvédje magát, elmenekül. Amivel alapvetően még nem lenne olyan nagyon nagy baj, csak éppen ugyanakkor tűnik el Europa, a nagyobbik leánygyermek, és feltehetően az amazonnal tart a szökésben. Az eset felbolygatja az egész udvart, sőt, az egész várost is, így maga a legendás király, Thészeusz is csatlakozik a csapathoz, amely a szökevények nyomába ered.

Hosszú és fárasztó hajóút veszi kezdetét, hogy aztán a Fekete-tengeren felhajózva az athéni férfiak kikössenek az amazonok földjén. Az utazás alatt azonban Damón, a leányok nagybátyja mesélni kezd egy húsz évvel korábbi hajóútról, amelyet Thészeusz azért szervezett, hogy az athéni arisztokráciának bebizonyítsa rátermettségét. Ez az út határozta meg mindazokat az eseményeket, amelyek során az athéni férfiak megismerik a szabad nép, a tal Kürte népének szellemiségét. Amikor a hajók kikötnek az amazonok földjén, utasaik egy számukra teljesen ismeretlen világba érkeznek, ahol a nők egy olyan társadalomban élnek, amelyben az utódnemzésen kívül látszólag nincs szükségük férfira. A vadság, a szabadság és a harcias nők sajátos varázsa egyrészt lenyűgözi és csodálattal tölti el az athéni férfiakat, másrészt kihívást jelent számukra a szerelem és a háborúzás terén. Ezek a nők olyan sajátos, szoros kötelékben élnek egymással, hogy generációkon keresztül átörökítik nemcsak az elveiket, értékeiket, hanem a szabadsághoz és egymáshoz való hűségüket is. Ráadásul szinte egyetlen lépést sem tesznek meg a lovaik nélkül, amelyek kivétel nélkül első osztályú paripák, az amazonokról pedig köztudott, hogy lóháton vívnak meg minden csatát, hiszen ők a „Ló lányai”. Ezeknek a nőknek a társadalmi életét az egymáshoz tartozás és a harc közötti egyensúlyozás határozza meg, ők az alfa-nők, akik akár testük megcsonkításával, a nőiesség klasszikus értelemben vett ideáljáról való lemondásával olyan életet folytatnak, amely idegen és ugyanakkor vonzó is minden velük kapcsolatba kerülő férfi számára. Ez alól a nagy király, Thészeusz sem lehet kivétel, hiszen férfiasságban és hősiességben nem sok párja akad. Így történik meg, hogy, bár senki sem gondolja, hogy ezek a nők képesek olyan gyengeségre, hogy szerelembe essenek egy férfival, ezt mégsem lehet elkerülni. Ettől a ponttól kezdve azonban minden megváltozik. Thészeusz beleszeret Antiopéba, az amazonok királynőjébe, és ezzel a barátságos viszony ha nem is szűnik meg, de mindenképpen felfüggesztődik a két nép között. A szabad nők közössége érthetetlenül áll az „árulás” előtt, az athéniak pedig veszélyt sejtenek. A helyzet kiéleződését elkerülni vágyó athéni férfiak gyakorlatilag menekülésre veszik a dolgot, ami valamiképpen sikerül is. A tal Kürte lányai azonban nem arról híresek, hogy feladnák harc nélkül. Az amazonok szövetségeseket keresnek, hogy a menekülők után eredjenek, Athént azonban sok-sok mérföld választja el az amazonok földjétől. Ebből adódóan az ostrom elhúzódik, de semmiképp nem marad el. Az amazonok szövetségeseiknek köszönhetően sokszoros túlerőben vannak, de a görög város mindent megtesz, hogy az ellenséget, aki az áruló Antiopét követeli tőlük, a város falain kívül tartsa. Athén ostroma véres csatává válik, a kegyetlenkedés és a végletesség határozza meg az alaphangulatot. Az amazon nők részéről tapasztalt barbárság az athéni harcosokat is megedzi, a háború azonban egyre csak elhúzódik, és nem látni a kimenetelét, egyrészt azért, mert mindkét táborban van, aki valakivel szimpatizál az ellenséges táborból, másrészt azért, mert sosem lehet tudni, hogy egyik percről a másikra nem fordul-e meg a csata menete az éppen aktuális érdekek vagy érzelmi felindulás miatt.

Ezeket a történeteket mesélik a férfiak, miközben hajóik újra az amazonok földje felé tartanak, hogy megkeressék Szelénát és Europát. Amikor azonban megérkeznek, nem azt találják, amit húsz évvel ezelőtt maguk mögött hagytak. Találnak azonban teljesen mást, amely meglehetősen érdekes befejezést ad a regénynek. A férfiak visszatérnek Athénba, és magukkal viszik Csontit, annak ellenére, hogy annak minden vágya, hogy az amazonokkal maradhasson. Az ok, hogy miért, már lassan számára is láthatóvá válik. Évekkel később azonban teljesen megérti mindazokat a cselekedeteket, amelyek életét meghatározták.

Az író aprólékos, remekül kidolgozott részletességgel ábrázol ruhát, fegyvert, életvitelt, történelmi korokat és helyeket. Regénye minden szeglete szenvedélyességtől és nyers, elemi összetartozástól átitatott. Ez a korhű ábrázolás rendkívül hiteles, véres, elborzasztó, mégis izgalmas és olvasmányos. Egy sor fontos kérdés kerül terítékre, amelyek között talán a legfontosabbak azok, hogy mi valójában a civilizáció és mit jelent szabadnak lenni, összetartozni, szeretni. Még ha ezekre a kérdésekre nincs is konkrét, kézzel fogható válasz, mégis hagynak maguk után elültetett gondolatokat. Bár az amazonok történelmi hitelessége megkérdőjelezhető, ez semmit nem von le a regény élvezeti értékéből. Mítosz ide vagy oda, a leírás valós, szinte emberfeletti, de mindenképpen magával ragadó. Gyengébb idegzetűeknek azért nem túl melegen ajánlott, de ezen felül kiváló olvasmány.

Steven Pressfield, mielőtt megtalálta volna írói önazonosságát, nagyon közel állt a teljes feladáshoz. Saját hibáiból tanulva és újrakezdve sikerült neki, hogy egy maradandó írói vonalat adjon az olvasóinak. Azt vallja, hogy a tehetség nem minden, nem tudjuk meghatározni a tehetségünk szintjét vagy az ajándék természetét, amit kapunk. Az egyetlen dolog, amit szabályozni tudunk, vagyis ami tőlünk függ, az önfegyelmünk, önértékelésünk, önerősítésünk, és az, hogy milyen keményen és milyen okosan dolgozunk. Neki sikerült, nemcsak a nagyközönség, de a hadászati szakma is felfedezte munkáit, amelyek szerepelnek a tengerészet és a katonai akadémiák kötelező olvasmányainak listáján (például A tűz kapui). Bevallása szerint az írói filozófiája egyfajta „harcos kódex”, amely szerint az ellenségünk csakis a saját önkorlátozásunk lehet. Hitvallásához pedig hozzátartozik, hogy hisz a múzsákban. Ez, sok más mellett, erőteljesen érződik ebben a művében.

Megveszem Steven Pressfield: Az utolsó amazon | Partvonal Kiadó | 392 oldal

Te is írtál már erről? Klikk!

Linkparnereink: miner.hu | konyvkukac.freeblog.hu | Amadea blogja | Olvasokkk! | zakkant olvas | Keményfedél | *DuDuS* olvas | Könyvélmény-beszámoló | Könyvgalaxis | Bibliotéka | Csillagpor könyvsarok | Könyvesem | jeges-varga | Juharfa | Annamarie irkál | Nani & Zitus | Könyvekkel suttogó | Bridge olvas | könyvmoly blog | FFG BooK | Könyvek az életemből | Könyvkritikák | picurka olvasmányai | memoir könyvei | Gigi olvasmányai | Rita olvas | Zenka szerint a könyvek | Freeblog Könyv | Footer.hu - Kulturális magazin | PillowBook | Olvasószoba | Könyvvizsgálók | Könyvespolc | Kortárs irodalom | Világirodalom | eMBé virtuális könyvespolca | Agave Könyvek | Mindenki hajtogatja a magáét... | Filmtrailer - Film, mozi, DVD