Michael Cunningham: A Hókirálynő

Bár a hangulata valamelyest átjön, némi melankóliát csempész az olvasó lelkébe, Michael Cunningham új regénye sajnos nem okoz maradandó élményt.

hirdetés

A mű címéről óhatatlanul is Hans Christian Andersen azonos című meséjére asszociálhatunk, ami nem is helytelen, hisz a szerző a meséből vett rövid részlettel indít, sugallva ezzel a regény megközelítésének egyik lehetséges módját. Az egyik visszatérő motívum a regényben a jégszilánk, ami belefúródva az emberek szívébe, jéggé dermeszti azokat, akárcsak a kis Kaynak a mesében. Vajon képes az ember saját maga is felolvasztani a jeget? Vagy csak egy Gerdához hasonló leány képes rá, aki a világ végére, a Hókirálynő birodalmába is követi Kayt, hogy megmentse?

Tyler és Barrett Meeks fivérek, egy lepusztult New York-i lakásban laknak Tyler halálos beteg menyasszonyával, Bethszel együtt. Barrett életében egymást követik a szerelmi csalódások, és bár jó képességű fiatalember, nem képes kibontakozni semmilyen téren, egy barátjuk ruhaboltjában dolgozik eladóként. Tyler zenész, aki a droghoz nyúl, amikor úgy érzi, nincs ihlete a dalszerzéshez, vagy lehangolt és szomorú, vagy szüksége van egy löketre, hogy el bírja viselni az életet. Vagyis elég gyakran ezt a módszert választja a túléléshez. Milyen abszurd is ez: azzal él túl, ami végső soron tönkreteheti az életét. Beth Tyler menyasszonya, rákos, haldoklik, mégis ő mentheti meg Tylert, a szerelmük olvaszthatja meg a jeget, ami a halál előhírnökeként jelenik meg a történetben. Három különböző ember, mindegyik a saját, külön bejáratú poklában leledzik, és várja a feloldozást. Egymás vigaszai, szeretetük felemeli, szinten tartja őket, ettől válik meleggé, emberivé, elviselhetővé az élet. Enélkül végképp rideg és taszító lenne a világ.

Nagyon fontos szerepet kapnak a műben az illatok, a színek, a fények, hangsúlyosak a kontrasztok, az író minduntalan ezekkel az eszközökkel próbálja érzékeltetni, kifejezni az érzéseket, a szereplők által megélt élményeket, ami vonzó tulajdonsága a regénynek. Egyik ilyen ellentét a fiatalság és az öregedés kérdése. Hogyan éli meg Barrett az idő múlását, hogyan látja a saját testét, hogyan látja a jövőjét? Na és Tyler? Ő Beth révén jobban érzékeli a múló időt, egyre sürgetőbbnek érzi, hogy megírja azt a bizonyos dalt a menyasszonyának.

Michael Cunningham egy korábbi művéért, Az órákért Pulitzer- és Faulkner-díjat kapott, ami azt feltételezné, hogy a többi műve is elér egy olyan szintet, amit igényesebb olvasók is élvezhetnek. Az általam felállított mércét nem üti meg ez az olvasmány. A stílusa alulmarad az elvártnak, nem ránt magával, nem képes lekötni a figyelmet. Bár a hangulata valamelyest átjön, némi melankóliát csempész az olvasó lelkébe, mégsem okoz maradandó élményt, egyszerűen felejthető.

A könyv borítóján található kivágott hópehely forma eléggé zavaró, és a legkevésbé sem praktikus, hisz a forma szélei minduntalan beakadnak, megtűrődnek használat közben. A tervezőnek gondolnia kellett volna arra, hogy táskába téve, az ágyra, takaróra lerakva sérülhet ez a felület.

Megveszem Michael Cunningham: A Hókirálynő | Jaffa Kiadó | 272 oldal

Te is írtál már erről? Klikk!

Linkparnereink: miner.hu | konyvkukac.freeblog.hu | Amadea blogja | Olvasokkk! | zakkant olvas | Keményfedél | *DuDuS* olvas | Könyvélmény-beszámoló | Könyvgalaxis | Bibliotéka | Csillagpor könyvsarok | Könyvesem | jeges-varga | Juharfa | Annamarie irkál | Nani & Zitus | Könyvekkel suttogó | Bridge olvas | könyvmoly blog | FFG BooK | Könyvek az életemből | Könyvkritikák | picurka olvasmányai | memoir könyvei | Gigi olvasmányai | Rita olvas | Zenka szerint a könyvek | Freeblog Könyv | Footer.hu - Kulturális magazin | PillowBook | Olvasószoba | Könyvvizsgálók | Könyvespolc | Kortárs irodalom | Világirodalom | eMBé virtuális könyvespolca | Agave Könyvek | Mindenki hajtogatja a magáét... | Filmtrailer - Film, mozi, DVD