Huhák Heléna – Szécsényi András: Lágerutazás

Margit naplója mindenek előtt a holokauszt mint történelmi esemény összetettségére hívja fel a figyelmet, és azért olyan értékes, mert belső szemmel néz és lát.

hirdetés

Holländer Margit még nem volt húsz esztendős, amikor Budapestről elhurcolták és munkatáborba vitték. Azonban az években, amikor megjárta Auschwitzot, Bergen-Belsent és Salzwedelt, a haláltáborokban a tetőfokára hágott a megkínzott, kivégzett és elégetett foglyok száma, illetve aránya. Margit csodával határos módon megmenekült és hazatért, majd úgy döntött, hogy az átélt történéseket magába foglaló, kézzel írott naplót legépeli és kiegészíti. Ezekből a feljegyzésekből született meg a Lágerutazás. A meglévő anyagot Huhák Heléna és Szécsényi András történészek dolgozták fel és látták el jegyzetekkel. A dokumentum értékű feljegyzés hitelesen és megrázóan ábrázolja egy fiatal, vidéki munkáslány élményeit a tragikus korszakról és körülményekről.

Margit naplója mindenek előtt a holokauszt mint történelmi esemény összetettségére hívja fel a figyelmünket, és azért olyan értékes, mert belső szemmel néz és lát. Ez jelenti egyrészt azt, hogy a legszemélyesebb történéseket is elmondja az olvasónak, másrészt azt, hogy jelenlevőként nem kételkedhetünk az elmesélt események valós mivoltában. És talán van egy harmadik rész is, az, hogy igen kevesen voltak, akik túlélőként írott anyagot, naplót vagy más feljegyzéseket hoztak haza, és saját magukat képviselve mondhatták el a történeteket. A tragikus események sorozatában egy fiatal munkáslány szinte úgy csöppen bele, hogy nem sok sejtése van arról, ami rá vár. Egy viszonylag tapasztalatlan, egyszerű észjárású és szóhasználatú fiatal lányról van szó, aki azonban a lágerélet szinte minden szakaszán törvényszerűen átmegy. A naplóírás visszatekintéssel kezdődik, és a salzwedeli felszabadított táborban jelen idejűvé válik. A memoár részből a németek bevonulásához köthető magyarországi eseményekről is részletesen képet kapunk, Margit élettörténetének eseményei között jól nyomon követhetők a magyarországi zsidók deportálásának alapmozzanatai.

A naplóíró változó, hullámzó lelkivilágát a különböző írásmódok tükrözik. Előfordul, hogy ugyanaz a környezet másként tűnik fel a lelkiállapot és az aktuális hadihelyzet kiváltotta fogolysors függvényében (például fenyőfák a felszabadulás előtt és után). Az egyéni életutak szempontjából a koncentrációs táborok világa sokkal összetettebb annál, mintsem leszűkíthető lenne a túlélés kérdésére. Az állandóan változó körülmények közepette köttetnek barátságok, különböző érdekkapcsolatok, vagy szakadnak el kötelékek és halnak meg emberek, és ez bizonyos mértékben természetessé válik. A tábori életben a mindennapok megélése (és túlélése) gyakran erős kihívást jelent és sokféle élethelyzetet, viselkedési formát, stratégiát követel. Tudjuk, hogy nagyon sokan meghaltak, betegek voltak, éheztek, fáztak, de emellett sokan éltek a körülményekhez képest társasági életet is. Voltak játékok, dalok, sőt, még tánc is, ezekben a tevékenységekben erőteljesen megmutatkozik az ember mély vágya a valahová tartozás és az öröm iránt. Ugyanide tartozik a napló azon részének megemlítése, amely emlékkönyvként funkcionált, és a foglyok egymásnak írtak bele köszöntő és emlékező gondolatokat. Az emlékkönyvet színes ceruzarajzok díszítik, és fellelhetők benne a naplóra is jellemző, sajátos megszólítások, amelyek a lágerélet zárt kapui mögött születtek meg (pl. „lágertársnőd”). Margit a maga természetességével használja a különféle ragasztott neveket, azokét a személyekét, akikhez valamilyen jó vagy rossz élmény vagy esemény kapcsolódott („hiéna”, „bécsi nő”, „makaróni”, „a szende”, „a kantinos”, stb.). Margit a barakkok elrendezéséről és szerkezetéről rajzokat is készített, amelyekből a szöveges leírások mellett sokat megtudhatunk a lágerek belső tagolásáról.

A holokauszt történetében általában a felszabadulás és hazatérés közötti időszakról kevés szó esik, Margit naplója viszont éppen ezen a ponton születik meg. Azt hihetnénk, hogy a felszabadító csapatok megérkezése azt eredményezi, hogy a deportáltak nagyon rövid időn, mondjuk napokon belül hazamehetnek, de ez egyáltalán nem fedi a valóságot, ugyanis előfordult, hogy hónapok teltek el a szövetséges csapatok bevonulása és a tényleges hazatérés között. Ez leginkább az anyaország adminisztratív és politikai meghatározottságától függött. Ebből az időszakból könnyedebb hangvételű, vidám feljegyzések is vannak, emellett a naplóíró szívesen ecseteli az újonnan kialakult kapcsolatokat is, az amerikai, brit, olasz, orosz katonákkal és tisztekkel folytatott beszélgetések, eszmecserék, szórakozás elviselhetőbbé teszik a hosszas várakozást. A hazatérés pillanata érthető módon vegyes érzelmeket generál Margitban is. Nem könnyű egy olyan útról visszatérni, amelyről senki sem remélt hazatérést. Ráadásul a túlélők gyakran tipikus helyzete az, hogy hirtelen nem tudják, mit kezdjenek magukkal, vagy magával az élettel, merre induljanak, kihez forduljanak úgy anyagi, mint szociális segítségért, főleg úgy, hogy családjuk többi tagja mind odaveszett. Ebből az időszakból a feljegyzések rövidek de annál lényegre törőbbek, és tele vannak fájdalommal és csüggedéssel.

Holländer Margit naplójának külön érdekessége, hogy szerzője közel húsz évvel később egy gépelt átiratot készített. A jelen kötet mindkét változatot egymást átfedve tartalmazza, akadnak ugyanis olyan részek, amelyek csak a kéziratban szerepelnek, és olyanok is, amelyek a gépiratban utólagos betoldásnak bizonyultak. Így az is érdekes téma lehet, hogy a naplóíró miként tekint vissza és hogyan viszonyul saját beszámolójához és húsz évvel azelőtti önmagához. A szöveg szerkesztésében ezeket a különbségeket úgy érzékeltetik, hogy a géppel írott részeket dőlt betűkkel szedik.

A kötet szerkesztői kiváló munkát végeztek, segítségükkel egy újabb értékes dokumentum jellegű mű gazdagítja a második világháborús irodalom tárházát. A napló szövegét az eredeti formában közölték, teljesen meghagyva annak emberi, lélekállapotbeli különbségekből adódó hullámzását. Ebből fakadóan a szöveg néhol szakadozó és nehezen érthető, máshol folytonosabb és részletesebb. Értéke nem irodalmi, művészi vagy tudományos, hanem az összetettségének köszönhetően az, hogy a vészkorszak sokszólamúságára hívja fel az olvasó figyelmét.

Megveszem Holländer Margit / Huhák Heléna, Szécsényi András (szerkesztők): Lágerutazás | Jaffa Kiadó | 204 oldal

Te is írtál már erről? Klikk!

Linkparnereink: miner.hu | konyvkukac.freeblog.hu | Amadea blogja | Olvasokkk! | zakkant olvas | Keményfedél | *DuDuS* olvas | Könyvélmény-beszámoló | Könyvgalaxis | Bibliotéka | Csillagpor könyvsarok | Könyvesem | jeges-varga | Juharfa | Annamarie irkál | Nani & Zitus | Könyvekkel suttogó | Bridge olvas | könyvmoly blog | FFG BooK | Könyvek az életemből | Könyvkritikák | picurka olvasmányai | memoir könyvei | Gigi olvasmányai | Rita olvas | Zenka szerint a könyvek | Freeblog Könyv | Footer.hu - Kulturális magazin | PillowBook | Olvasószoba | Könyvvizsgálók | Könyvespolc | Kortárs irodalom | Világirodalom | eMBé virtuális könyvespolca | Agave Könyvek | Mindenki hajtogatja a magáét... | Filmtrailer - Film, mozi, DVD