Author Archive

Guillame Musso: És azután…

Guillaume Musso az egyik legnépszerűbb francia regényíró. Művei vezetik a sikerlistákat, regényeiért kiadók és filmproducerek versengenek. A „francia Coelho”-ként emlegetik, bár regényei könnyebben olvashatóak, értelmezhetőek, mint Nobel-díjas alkotótársáé. Én a saját olvasási tapasztalataim alapján inkább Charles Martin mellé tenném. Magyarul az Ott leszel?, a Visszajövök érted, a Mi lesz velem nélküled?, az Angyal hív és a Holnap regényei olvashatóak.


Tóth Krisztina: Zseblámpás mesék

Akárcsak előző kötete (a Felhőmesék), a Zseblámpás mesék egyszerre tanít és szórakoztat, gyerek és felnőtt olvasó egyaránt élvezheti. Vannak mesék, amelyek rejtetten tartalmaznak tanulságot, vannak amelyek nyíltan, de mindenképpen megfelelnek a mese örök időktől való céljának: világképet alakítani, generációs tapasztalatot és tudást átadni, eligazítást nyújtani a világ dolgaiban.


Veronica Henry: Könyvesbolti szerelmek

Idilli angol kisváros, a lélek „plázája”: a helyi könyvesbolt. Tulajdonosa egy karizmatikus férfi, aki nem roppant bele az őt ért tragédiába, sőt még a hozzá betérőket is vigasztalni tudja néhány jó szóval és egy jól megválasztott könyvvel. Halála utána lánya örökli a boltot. A nehézségek ellenére Emilia életében egy varázslatos időszak veszi kezdetét, és azt tapasztalja, hogy vevőit is megérinti a csoda, a szerelem csodája.


Jolsvai András: A napok színe

Ez a könyv minden olyant magában hordoz, amitől kedvenc lehet. Érdekfeszítő, könnyed, szórakoztató, ugyanakkor minden történetben található valami mélység, valami elgondolkodtató, néhány olyan mondat, megjegyzés, ami elindít az olvasóban egy érzést, egy gondolatot. Sokáig ízlelgettem, fejtegettem, értelmezgettem magamban azt a jó érzést, amit a Periszkóp szerkesztősége tagjainak élettörténeteit olvasva éreztem. Nosztalgia, retro-feeling, finom humor, derű, csendes életbölcsesség.


Herczeg Szonja: Kis üdítő, kis krumpli

Herczeg Szonja kitűnően alkalmazkodott az írások jellegéhez: ezekben a nagyon rövid, 2-5 oldalas novellákban nem a részletes cselekménybemutatásra, jellemzésre kerül a hangsúly, és az írónő néhány mondattal remekül vázolja fel a lényeget, körvonalazza a karaktereket. Az alkalmazott nyelvi rétegek viszont nem elég változatosak: sokszor ugyanazon a nyelvezeten szólal meg nyugdíjas és tinédzser, taxisofőr és magas végzettségű felső vezető.


Temesi Ferenc: Por

Temesi Ferenc Por című szótárregénye az író vallomása szerint az első magyar posztmodern regény, leszámolás az avantgárddal. Én szerintem pedig bármilyen kategóriába próbáljuk besorolni, egyikbe sem fog teljesen beletalálni. Az viszont vitathatatlan, hogy azon modern/posztmodern alkotások közé tartozik, amelyek nemhogy olvashatók, egyenesen olvasandók… Különleges esztétikai élményt nyújt, nagyon meg kell küzdeni a szöveggel, de megéri.


Daniel Bănulescu: A Sátán a szívedre vadászik

Daniel Bănulescu legújabb regénye (is) sokat nyújt az érzékeknek, ám vajmi keveset az értelemnek. Nagyon erős a kisugárzása, de aki élményre vágyik, az keményen csalódik. Pedig témája, a kommunizmus időszaka, predestinálná erre. Művészileg nagyon kifejező, erős szürrealisztikus eszköztárral dolgozik, alapját egy groteszk látásmód adja, valószínűleg ezért nyert több díjat. De mint regény, mint „res legendae”, azaz ’olvasandó dolog’ nem nyújt élvezetet.


Paullina Simons: A bronzlovas

Varázslatos szerelmi történet és magával ragadó 20. századi történelmi regény egyszerre. Tatjána és Alexander regénye a halhatatlan szerelem ódája, az embertelen háború által tönkretett életeknek állított emlék. Élvezetes, olvasmányos regény, jól megformált karakterekkel. Figyelem: a „Felnőtteknek ajánljuk!” figyelmeztetés nagyon is komolyan veendő!


Sarah Addison Allen: A varázslat tava

Lost Lake, a varázslat tava a valóságban nem létezik. De remélem, mindenki számára van egy hely vagy idő, ahol a jóságnak és megértésnek, a szelíd életbölcsességnek olyan koncentrációja van, amely már gyógyító. Gyógyítja a hitetlenséget, (ön)bizalmatlanságot, ahol megpihenhet test és lélek. Nevezzék azt templomnak, családnak, karácsonynak, relaxációnak vagy nyaralásnak. Aki pedig végképp nem talál ilyent, olvassa el Sarah Addison Allen regényét.


Dorthe Nors: Tükör, index, kuplung

Van egy elméletem: az északi népek (és nemcsak a finnek) inkább rokonlelkek a magyarral, mint a közbeeső neolatin és germán tömeg… Ítéljenek el érte. De talán ezért is értjük, érezzük jobban a skandináv irodalmat. Noha Dorthe Nors gondolatai az amerikaiaknak is mondhatnak valamit, hiszen ő az első dán szerző, akit a The New Yorker publikált. Sőt, a britek Man Booker-díjra is jelölték. Azt hiszem, visszavonom fenti kijelentésemet: ami jó, az egyszerűen jó…


Linkparnereink: miner.hu | konyvkukac.freeblog.hu | Amadea blogja | Olvasokkk! | zakkant olvas | Keményfedél | *DuDuS* olvas | Könyvélmény-beszámoló | Könyvgalaxis | Bibliotéka | Csillagpor könyvsarok | Könyvesem | jeges-varga | Juharfa | Annamarie irkál | Nani & Zitus | Könyvekkel suttogó | Bridge olvas | könyvmoly blog | FFG BooK | Könyvek az életemből | Könyvkritikák | picurka olvasmányai | memoir könyvei | Gigi olvasmányai | Rita olvas | Zenka szerint a könyvek | Freeblog Könyv | Footer.hu - Kulturális magazin | PillowBook | Olvasószoba | Könyvvizsgálók | Könyvespolc | Kortárs irodalom | Világirodalom | eMBé virtuális könyvespolca | Agave Könyvek | Mindenki hajtogatja a magáét... | Filmtrailer - Film, mozi, DVD