Author Archive

Jón Kalman Stefánsson: A halaknak nincs lábuk

Jón Kalman Stefánsson annyira szépen írja le a kietlen izlandi tájat, hogy az mégis megtelik élettel, és ugyanilyen finom szépséggel mutatja be a szereplőket is, a különböző karaktereket minden emberi tulajdonságukkal, esendőségükkel együtt. Ebben a szépségben, a kitűnő karakterrajzokban és egy számunkra teljesen idegen világ, az izlandi kultúra megjelenítésében mutatkozik meg a könyv értéke.


Mathias Énard: Mesélj nekik csatákról, királyokról és elefántokról

A Mesélj nekik… Michelangelo Buonarroti firenzei szobrász mester életének egy epizódját emeli ki, amikor 31 évesen Konstantinápolyba utazik II. Bajazid szultán kérésére, aki az Aranyszarv-öblön átívelő, Konstantinápoly két városrészét összekötő híd megtervezésével bízza meg. Nem ő az első világhírű művész, aki tervet készít a szultánnak a hídról, pár évvel korábban Leonardo da Vinci rajzát elvetette az oszmán uralkodó.


Michael Cunningham: A Hókirálynő

Michael Cunningham egy korábbi művéért, Az órákért Pulitzer- és Faulkner-díjat kapott, ami azt feltételezné, hogy a többi műve is elér egy olyan szintet, amit igényesebb olvasók is élvezhetnek. Az általam felállított mércét nem üti meg ez az olvasmány. A stílusa alulmarad az elvártnak, nem ránt magával, nem képes lekötni a figyelmet.


Andrus Kivirähk: Az ember, aki beszélte a kígyók nyelvét

Bizonyos fórumokon olvasott kritikákat, olvasói véleményeket és értékeléseket látva arra számítottam, hogy ez a regény kimondottan jó lesz, és nagyon fog tetszeni. Könnyű szórakozást ígért, fekete humort és egy jó kis fantasy történetet. Ehhez képest nekem egyáltalán nem tetszett, és nem a történettel volt bajom, hanem a stílusával, ami nem ütötte meg az elvárt mércét.


Anna Gavalda: Életre kelni

A mű felér egy pszichológiai önsegítő könyvvel, közben persze sokkal több annál, irodalmi stílusa révén. Ez a stílus Gavaldánál könnyed, nagyon mai nyelvezetű, közérthető, ugyanakkor szép és a legkevésbé sem lektűr. Bár egy-egy történet után meg kellett állnom, abba kellett hagynom az olvasást, le kellett tennem a könyvet, és sokszor csak másnap tudtam folytatni, annyira felkavart egyik-másik történet, azt hiszem, erre szükség is lehet, hisz nekünk magunknak is fel kell dolgozni a történteket, nem könnyű tovább lépni olvasóként sem.


Radclyffe Hall: A magány kútja

Radclyffe Hall maga is leszbikus volt, aki a regény főszereplőjén keresztül próbálta meg bemutatni azokat az előítéleteket, a kirekesztettség és elmagányosodás érzését, amikkel szembe kellett nézniük, meg kellett küzdeniük azoknak az embereknek, akiknek a nemi hovatartozása és szexuális irányultsága nem a megszokott férfi-női szereppel azonosult.


Gerlóczy Márton: Mikecs Anna – Altató

Gerlóczy Márton a nagymamája, Jékely Márta és a dédnagymamája, Schéfer Ida emlékiratai, valamint egyéb családi iratok, levelezések alapján szerkesztette, gyúrta-formálta regénnyé, olvasmányos történetté felmenőinek életét. Mikecs Annát, Jékely Márta első házasságából származó, korán elhunyt kislányát teszi meg narrátornak, akihez Áprily egy versciklust írt Annának hívták címmel.


Julian Fellowes: Belgravia

A könyv borítója titkokkal és botrányokkal teli történetet ígér a Downton Abbey szerzőjének tollából, de kiszámítható a cselekményvezetés és a végkifejlet, a titkokra nagyon hamar fény derül, szóval kevés dolgot bíz a fantáziára a szerző. Ezzel együtt a maga kategóriájában szórakoztató olvasmány, ami miatt jól eshet a borús őszi napokon egy meleg takaró alatt követni a szereplők sorsának alakulását.


Vida Gábor: Egy dadogás története

Családi- és történelmi regény, úgy mutatja be ezt a korszakot, hogy az író közben elmeséli a saját- és a családja történetét. Nem ez a tény teszi azonban különlegessé a művet, hisz mások is írtak már erről az időszakról, talán nem is különbözik a történetük sem olyan nagyon, ami viszont meglepő és a legfontosabb motívum ebben a történetben, hogy tabuk nélkül mesél. Nem kertel és köntörfalaz, nem szépít, nem körülír, hanem kimondja azt, amit megélt.


Berényi Anna: Annamari

Az egész regény egy belső monológ, amiben Annamari elmeséli az életét gyermekkorától a jelenéig. A nevét csak a könyv címe árulja el, nem reflektál magára név szerint az elbeszélései során. A kötet borítójának tervezőjét külön dicséret illeti, hisz a feltartott középső ujj a női nemi szimbólumba ágyazva eléggé kifejezi a regény mondanivalóját.


Linkparnereink: miner.hu | konyvkukac.freeblog.hu | Amadea blogja | Olvasokkk! | zakkant olvas | Keményfedél | *DuDuS* olvas | Könyvélmény-beszámoló | Könyvgalaxis | Bibliotéka | Csillagpor könyvsarok | Könyvesem | jeges-varga | Juharfa | Annamarie irkál | Nani & Zitus | Könyvekkel suttogó | Bridge olvas | könyvmoly blog | FFG BooK | Könyvek az életemből | Könyvkritikák | picurka olvasmányai | memoir könyvei | Gigi olvasmányai | Rita olvas | Zenka szerint a könyvek | Freeblog Könyv | Footer.hu - Kulturális magazin | PillowBook | Olvasószoba | Könyvvizsgálók | Könyvespolc | Kortárs irodalom | Világirodalom | eMBé virtuális könyvespolca | Agave Könyvek | Mindenki hajtogatja a magáét... | Filmtrailer - Film, mozi, DVD