A ‘Thriller’ rovat tartalma

Dennis Lehane: Egymásba veszve

Lehane nagyon jó mesélő. Az apját kereső Rachel története ugyanolyan izgalmas, mint a megtévesztés “áldozatává” váló Rachel sztorija. Annyira lebilincselt már az első fele is a könyvnek, hogy adott ponton úgy éreztem, én szívesen olvasnám tovább azt, ahogyan Rachel az apját keresi. A könyv lapjain egy érző, sebzett és elszánt Rachel elevenedik meg, akivel teljesen mértékben tud azonosulni az olvasó.


Marion Pauw: Sötétben

A könyvben szokatlan intenzitással ütközik egymásnak a látszat és a valóság, a vágy és a realitás. Középpontjában napjaink átlagembere áll, akinek egy értelmes élet reményében mindent újra kell értelmeznie. Függetlenül attól, hogy valaki autista elítélt vagy szép reményű ügyvéd, ebben a világban csak akkor lehet a tévedés szükségszerűsége nélkül lépni a jövőbe, ha előtte számot vetett a múlttal, és minden olyan területen, ahol feszültséget tapasztalt, újraértelmezett mindent.


Margaret Atwood: Alias Grace

Látszólag a regény három szálat fon össze, hiszen Grace, Jordan doktor és a gyilkosság története bontakozik ki előttünk, amiket olyan finom közös szálak kötnek össze, mint a házaló Jeremiah, később mindenféle korszerű “tudományos” eszmék népszerűsítője. De igazából nem csak ennyiről van szó: egy hamisítatlan 19. századi foltvarrott takarót kapunk, aminek minden darabja különleges jelentőséggel bír.


Jane Corry: A férjem felesége

A szerelmek mindig jól kezdődnek, az ember boldog és azt hiszi, örökké tart. Az apró repedéseket, amik óhatatlanul megjelennek, sietünk betömni – akár egy-két ártatlan hazugsággal is. Jane Corry szerint itt kezdődik az “utazás”, az, amitől élet lesz az élet, és ami az embert végül arra kényszeríti, hogy a másik ellen védje önmagát.


Belinda Bauer: A 19-es holttest

Amikor a szélsőségesen zárkózott, briliánsan okos és Asperger szindrómás orvostanhallgató Patrick Fort rájön, hogy a halál oka a 19-es holttest esetében feltehetően nem az, mint ami a boncmester jegyzetében szerepel, kissé összekuszálódnak a dolgok, és amint bizonyos lesz benne, hogy a halottnak titkai vannak, az élete is veszélybe kerül.


Gin Phillips: Lidércnyomás

A Lidércnyomás annak a pár órának a küzdelmét mutatja be, amelyet egy anya képes megtenni gyermekéért. Nagyszerűen érzékelteti az anyai ösztönök által keltett elszántságot, bátorságot, helytállást. Közben bepillantást nyerünk minden fontosabb szereplő gondolataiba, például a támadók egyikének, Robbynak a gondolataiba is, aki szintén átlagos fiatal lehetne, ha hirtelen nem gondolná úgy a társaival együtt, hogy az ámokfutásuk csak egy jó móka.


John Hart: A megváltás útján

Tizenhárom évvel ezelőtt egy női holttestet találtak egy templom oltárán. Ezt követően a hívek és a tiszteletes családja is maga mögött hagyta a templomot. A gyilkosságért elítélt rab a büntetését letöltve szabadul, és másnap a templom oltárán újabb hulla fekszik. A középpontban Elizabeth Black rendőrnyomozó áll, aki rendületlenül hisz a frissen szabadult rab ártatlanságában (és ezzel egyedül van), miközben meg kell küzdenie a saját démonaival.


Cormac McCarthy: Isten gyermeke

McCarthy az egyik legmegosztóbb szerző, akit valaha olvastam. A prózája első ránézésre szikár, olvasni nehéz – ugyanakkor a könyv lapjairól visszaköszönő képek színesek, elevenek, magukkal ragadnak. A témát és annak tálalását illetően a határokat feszegeti. A főszereplője egy sorozatgyilkos, de a szerző a történet előrehaladtával eléri azt, hogy az olvasóban a Lester iránt érzett undor és megvetés valami megállíthatatlanul feltörő szánalommal és sajnálkozással vegyüljön, és ezzel már-már az olvasót hozza kényelmetlen helyzetbe.


Amanda Prowse: Mit vétettem?

Ami miatt nagyon szerethetővé vált számomra a regény, az az a gyengéd és nőies mód, ahogy világunk értékrendjét piszkálgatja a szerző, és ahogy ebből végül egymásra épülő elemenként megfaragja egy egészséges személyiség értékpiramisát. Nagyon tetszett, ahogy egy idealista fiatal nőből végül izzig-vérig élő, az életet ismerő, az értékekre rábólintó, de a hibákat is toleráló ember válik.


Sarah Pinborough: Ne higgy a szemének!

A hazájában népszerű, többszörösen díjazott Sarah Pinborough a magyar olvasók előtt csak idén mutatkozott be legújabb, 2017-ben megjelent, Ne higgy a szemének! című regényével. A 45 éves angol írónő több műfajban is alkot, sőt forgatókönyveket is ír. Az említett regénye egy szerelmi történetbe ágyazott pszichothriller. A könyvet közel húsz nyelvre fordították le, magyar nyelven a XXI. Század Kiadó gondozásában jelent meg 2017 tavaszán.


Linkparnereink: miner.hu | konyvkukac.freeblog.hu | Amadea blogja | Olvasokkk! | zakkant olvas | Keményfedél | *DuDuS* olvas | Könyvélmény-beszámoló | Könyvgalaxis | Bibliotéka | Csillagpor könyvsarok | Könyvesem | jeges-varga | Juharfa | Annamarie irkál | Nani & Zitus | Könyvekkel suttogó | Bridge olvas | könyvmoly blog | FFG BooK | Könyvek az életemből | Könyvkritikák | picurka olvasmányai | memoir könyvei | Gigi olvasmányai | Rita olvas | Zenka szerint a könyvek | Freeblog Könyv | Footer.hu - Kulturális magazin | PillowBook | Olvasószoba | Könyvvizsgálók | Könyvespolc | Kortárs irodalom | Világirodalom | eMBé virtuális könyvespolca | Agave Könyvek | Mindenki hajtogatja a magáét... | Filmtrailer - Film, mozi, DVD