A ‘Portré’ rovat tartalma

“Átlátszó vagyok, mint az üveg…” – Száz éve született Weöres Sándor

100 éve született Weöres Sándor, ez a “másoktól legkülönbözőbb költő”-nek aposztrofált író, költő, műfordító. Már 14 éves korában jelentek meg versei különböző vidéki lapokban, 19 évesen országosan is ismertté lett. Később megkapta a Baumgartner-, majd a Kossuth-díjat és az osztrák állami elismerést is. Életművében csengő-bongó gyermekversek váltakoznak filozófiai mélységű létértelmezésekkel. Líra, dráma, epika terén egyaránt maradandót alkotott.


Portré: Ken Follett

Ken Follettet gyerekkorában keresztény szülei eltiltották a tévétől, ezért az olvasás felé fordult. Karrierjét újságíróként kezdte, a 70-es évek közepén álnéven kezdett el regényeket írni. A Tű a szénakazalbant 1978-ban írta, ez világhírű íróvá tette. Három évtized alatt három stílusban is kipróbálta írói vénáját, nem mindegyik volt sikeres. Lelkes zenész, időnként basszusgitáron és balalajkán szórakoztatja a közönséget, gyakran látni színházban is.


Portré: Dashiell Hammett

Dashiell Hammett gyökeres szemléletváltást hozott a krimi műfajába, Poe után őt tartják a legnevesebb szerzőnek. Az amerikai író olyan felejthetetlen figurák megalkotója, mint Sam Spade (A máltai sólyom), a Continental Op névtelen nyomozója (Véres aratás, Az átok, illetve számos novella) vagy Ned Beaumont (Az átok). Magánnyomozói kemény, edzett férfiak, akik ököllel is igazságot tesznek, ha szükséges, miközben erkölcsi világnézetük rendíthetetlen.


Portré: Michel Houellebecq

A XX. könyvfesztivál díszvendége, Michel Houellebecq nemzetközi szinten több pozitív kritikát kapott, mint honfitársaitól. A francia irodalmi értelmiség általában gyengén, rosszul fogadta az író műveit, az irodalomkritikusok pedig obszcenitással, rasszizmussal, nőgyűlölettel és iszlamofóbiával vádolják az írót. Műveit azonban negyven nyelvre fordították le, és több mint három millió példányban keltek el világszerte – ez önmagában sokat elárul a szerzőről.


A Vadnyugat tollnoka: Louis L’Amour

A western irodalom egyik legnagyobb alakja 1908. március 22-én született Louis Dearborn LaMoore néven. Fiatalon illegális ökölvívómérkőzéseken kereste a kenyérre valót, amiből aztán inkább könyveket vásárolt. Dolgozott marhatenyésztők mellett, szénát bálázott, és szénbányákban és fűrésztelepeken is megfordult, mielőtt matrózként állást vállalt volna egy teherhajón. 1953-ban első regényének megfilmesítési jogait szinte azonnal megvásárolta John Wayne.


Portré: Jane Austen

Népes családban született, sokat olvasott és fiatalon írni kezdett a Büszkeség és balítélet szerzője, Jane Austen. Szerette a társasági eseményeket, korai leveleiben partikról, táncokról, játékokról tett említést; Harris Bigg-Wither korán házassági ajánlatot tett neki, de visszautasította, és később sem ment soha férjhez. Műveiben hétköznapi természetességgel ábrázolta az angol vidéki élet eseménytelen világát, szembefordult a korára jellemző romantika túlzásaival.


Portré: Henry Miller

Írásaival korának legnagyobb tabuit döntögette, könyveinek egy része angolul csak később jelenhetett meg. Henry Millert botrányszerzőnek bélyegezték a kortársai, amiért szembeszállt kora szigorú, elvakult, bigott erkölcsösségével. Az 1910-es években kezdett írni, előbb csak rövid írásokat közölt különböző lapokban, s csak később, második felesége hatására fordult komolyabban az írás felé. Magánéletével hűen alátámasztotta regényeiben megjelenő mentalitását.


Portré: Heinrich Böll

1917. december 21-én Kölnben született a német Heinrich Böll, Nobel-díjas író, a nemzet lelkiismerete, a “kölni jó ember”. Volt könyvkereskedő segéd, munkaszolgálatos, katona. Írói pályája viszonylag későn lendült fel, de annál sikeresebb lett. Munkássága révén nagy tekintélyt szerzett a német- és a világirodalomban egyaránt. A jeles német írók között tartják számon. Írásaiban széles perspektívában ábrázolta saját korát, nem határolódott el a kritikus szemlélettől sem.


Portré: Jacqueline Wilson

Jacqueline Wilson mindig is író szeretett volna lenni. Rendkívüli képzelőereje már kiskorában feltűnt úgy barátainak, mint tanárainak. Első “regényét”, a mindössze 18 oldalas Meet the Maggots-ot kilenc évesen írta. Írói karrierje hajnalán próbálkozott néhány kriminovellával is, de aztán a gyermekkönyveknek szentelte minden idejét. Regényeit általában egyes szám első személyben írja, nyelvezetük könnyű és egyszerűen érthető, jellemző rájuk a pörgős hangvétel.


Fodor Sándor (1927-2012)

A József Attila-díjas Fodor Sándor – sokak Sanyi bácsija – a Csipikével tört be a gyerekirodalomba. Tele volt emberséggel és szeretettel és ismeretlen volt számára a gyűlölet érzése – mondta róla temetésén Orbán János Dénes, író. Erdélyben aligha van olyan ember, aki ne ismerné a nevét, és ne ismerné Csipikét, a törpét, az erdélyi gyermekirodalom szimbólumóriását. Bár a Csipike elsősorban gyermekregény, mély humánuma a felnőtt olvasókat is megragadja.


Linkparnereink: miner.hu | konyvkukac.freeblog.hu | Amadea blogja | Olvasokkk! | zakkant olvas | Keményfedél | *DuDuS* olvas | Könyvélmény-beszámoló | Könyvgalaxis | Bibliotéka | Csillagpor könyvsarok | Könyvesem | jeges-varga | Juharfa | Annamarie irkál | Nani & Zitus | Könyvekkel suttogó | Bridge olvas | könyvmoly blog | FFG BooK | Könyvek az életemből | Könyvkritikák | picurka olvasmányai | memoir könyvei | Gigi olvasmányai | Rita olvas | Zenka szerint a könyvek | Freeblog Könyv | Footer.hu - Kulturális magazin | PillowBook | Olvasószoba | Könyvvizsgálók | Könyvespolc | Kortárs irodalom | Világirodalom | eMBé virtuális könyvespolca | Agave Könyvek | Mindenki hajtogatja a magáét... | Filmtrailer - Film, mozi, DVD