Tag: Corvina Kiadó

Read More
Kritika
|
100

Philip C. Almond: Élet a halál után

Az ember és a többi földi élőlény közötti egyik kardinális különbség abban rejlik, hogy az ember tudatában van mulandóságának. De nem tudjuk, kik vagyunk, honnan hová tartunk, mi célja életünknek és szenvedésünknek, és főként, miért kell meghalnunk. Philip C. Almondtól ugyan nem kapunk választ arra, hogy pontosan hol is található a túlvilág és mi vár ránk ott, viszont arra igen, hogy mi a szerző a személyes várakozása e tekintetben. Ha figyelmesen olvastunk, a válasz nem lesz meglepő, hisz az egész köteten végighúzódik a remény örökérvényű gondolata.

Read More
Kritika
|
100

Jens Ivo Engels: A korrupció története

Jens Ivo Engels kötetének legfőbb érdeme, hogy a korrupciókritika és a mikropolitika oldaláról közelít a korrupció jelenségéhez, továbbgondolkodásra késztetve az olvasót, aki számos olyan új történeti, szervezetszociológiai és egyéb aspektusokkal szembesül, amelyekről alig, vagy egyáltalán nem esik szó a korrupcióellenes küzdelmek mediatizálása során.

Read More
Kritika
|
100

Kati Marton: A kém

Noel Field, aki ifjúkorában világmegváltónak készült, szent meggyőződésből kém és hazaáruló lett, hitében mindenre mentséget találó „ártatlan szörnyeteg”. Neveltetéséből és személyiségéből adódó idealizmusa tette alkalmassá arra, hogy gondolkodás nélkül végrehajtson bármilyen feladatot, amit a Párt rábízott. Sorsa sok meghökkentő tanulságot kínál a 20. század történelme iránt érdeklődőknek.

Read More
Kritika
|
100

Simon Róbert: Politika az iszlámban

A Politika az iszlámban nem könnyed olvasmány, de aki veszi magának a fáradtságot, és tudományos kíváncsisággal (is) felvértezve olvassa, az garantáltan olyan ismeretekkel lesz gazdagabb, melyek mindenféle ideológiai, politikai felhang nélkül, részletgazdagon járják körül a politika és az iszlám immanens viszonyát, főként a genezisre, az iszlám gondolkodás eredetére koncentrálva.

Read More
Kritika
|
80

Görgey Gábor: A kivégzés éjszakája

A kivégzés éjszakája egy megbecsült, köztiszteletben álló régi arisztokrata család sorsán keresztül keresi a magyarázatot a magyarországi holokausztra. Az író Jánosnak nevezte el az anonimitást kérő beszélgetőtársát, aki azt kérte Görgeytől, hogy semmit se változtasson a diktafonra vett szövegen, és arra is garanciát kért, hogy a szöveget csak a halála után tárja a nyilvánosság elé.