Címke: J. D. Salinger

Tovább

Rozsban a fogó – új címmel, új fordításban jelenik meg a Zabhegyező

Rozsban a fogó címmel, Barna Imre új fordításában jelenik meg 2015 áprilisában több nemzedék kultkönyve, a huszadik század egyik alapműve, J. D. Salinger The Catcher in the Rye című regénye, amelyet eddig Zabhegyezőként ismertünk. Hamarosan megjelenik David Shields és Shane Salerno vaskos Salinger-életrajza is. A kötethez a szerzőpáros több mint kétszáz emberrel készített interjút.

Tovább

Mit írt Salinger 45 év alatt?

Hamarosan kiderül, hogy mit írt J. D. Salinger élete utolsó 45 évében. A Zabhegyező 1951-es megjelenését követően az író remete módjára visszavonult, és nem publikált, nem vállalt fellépéseket, azt viszont egy 1980-as interjúban világosan kifejtette, hogy rendszeresen ír. A 2013 szeptember elején megjelent Salinger-biográfia szerzői a könyvvel párhuzamosan készült dokumentumfilm bemutatóján bejelentették, hogy 2015 és 2020 között öt Salinger-mű jeleni meg.

Tovább

J. D. Salinger: életrajz könyvben és filmen

Életrajzi könyv és film jelenik meg a Zabhegyező szerzőjéről három évvel a halála után. J. D. Salinger 1951-ben publikálta kultilkus regényét, és alig két évvel a regényt követően remete-módjára visszavonult. Utolsó írását 1965-ben közölte a New Yorker, ezt követően még interjút sem adott. David Shields és Shane Salerno Salinger c. könyve nyolc évnyi kutatómunka és több mint 200 interjú nyomán született meg. A dokumentumfilmet Shane Salerno rendezte.

Tovább

Holden Caulfield visszatér

J. D. Salinger leghíresebb regényhőse, Holden Caulfield ismét visszatér, ezúttal egy írónő tollából. Az Iowai Íróműhely egykori tanulója, Mary O’Connell az In The Rye-ban Manhattan utcáira viszi Caulfieldet, itt összefut egy végzős középiskolás lánnyal, aki irodalomtanárát keresi. Nem O’Connell az első olyan tollforgató, aki Caulfield figuráját használja egy irodalmi műben. Korábban a svéd Fredrik Colting is megtette; Salinger be is perelte miatta.

Betiltott könyvek hete – 2. rész

A lista második felében olyan könyvekkel találkozunk, mint a Zabhegyező, a Kedves Jóisten és – meglepetés! – A nővérem húga. Az amerikai cenzúra felettébb kegyetlen: a tengerentúlon olyan könyvek kerülnek le az iskolai könyvtárak polcairól, amelyeknek rokonai a magyar iskolákban kötelező olvasmánynak számítanak. A tiltott listán szerepel Robert Cormier regénye, a Csokoládéháború is, pedig arról mesél, amiről a Légy jó mindhalálig is.

Tovább
Kritika
|
76

A zabhegyezés vége

John David California aka Fredrik Colting írógéphez ül és elképzeli, hogy Salinger újra az írógéphez ül, és előveszi a legnagyobb amerikai antihőst. A 76 éves Holden Caulfield egy idősek otthonában ébred, buszra száll és New Yorkba utazik. Ugyanolyan céltalan, mint 16 évesen volt, a depressziója mintha súlyosabb, a szókincse egyszerre gazdagabb és kopottabb, a múltjáról pedig csak keveset árul el. Végül a teremtőjével is találkozik.