a ‘skandináv irodalom’ cimkére ezt találtam:

Jón Kalman Stefánsson: A halaknak nincs lábuk

Jón Kalman Stefánsson annyira szépen írja le a kietlen izlandi tájat, hogy az mégis megtelik élettel, és ugyanilyen finom szépséggel mutatja be a szereplőket is, a különböző karaktereket minden emberi tulajdonságukkal, esendőségükkel együtt. Ebben a szépségben, a kitűnő karakterrajzokban és egy számunkra teljesen idegen világ, az izlandi kultúra megjelenítésében mutatkozik meg a könyv értéke.


Janne Teller: Macskaköröm

Vajon képes-e az egyén oly módon feldolgozni a múlt történéseit, hogy esetenként tanuljon belőle, és ne kövesse el folyamatosan ugyanazokat a hibákat: történetesen a minduntalan visszatérő háború útjára lépés helyett inkább a békét élje meg mindennapjaiban. Janne Teller maga is felveti, hogy bármit teszünk is, azt a történelem diktálja, és a történelem senkit nem tud megváltoztatni. Ugyanakkor állítja, hogy folyamatosan szembe kell néznünk a múltunk kegyetlenkedéseivel, esélyt adva a folyamatos tanulásnak.


Herbjørg Wassmo: A szerencse fia

Wassmo regényének olvasása közben az is kiderül, hogy a világ végülis roppant egyszerű. A látszólag magasztos gondolatok mögött egyéni játszóterek vannak, terek, ahol valaki úgy nyúlt egy gondolathoz, ahogy soha senki – és ebbe ő maga, nemegyszer a környezete is, félig-meddig (vagy egészen) belepusztult. Lehet ez szerelem, zene, filozófia, háború vagy tudomány: mindnek van egy olyan dimenziója, amit csakis az egyének láthatnak, és nem oszthatják meg senkivel.


Per Petterson: Megtagadom

Jim és Tommy harmincöt év után véletlenül találkoznak újra, és a találkozás felidézi gyermekkorukat, amikor egy kis norvég faluban együtt fedezték fel az életet, ki-ki a maga módján. Lassan feltárul a két barát, a két teljesen különböző hátterű és jellemű ember sorsa.


Janne Teller: Minden

Janne Teller Minden c. kötete tinédzserkönyv, nem próbál más lenni, de annak tökéletesen megfelel. Felvet és körüljár olyan problémákat, amikről beszélni igenis muszáj, megtalálja – általában – az ehhez illő hangot és nem áltat egy abszolút válasszal, nem ad térképet, vagy útmutatót a világhoz. Megmutatja a kátyús, szerpentines, buktatós szakaszokat ott is, ahol eddig sima aszfaltot hittünk.


Kjell Westö az Északi Tanács Irodalmi Díjának idei győztese

Svéd nyelven alkotó finn szerző kapta idén az az Északi Tanács Irodalmi Díját. Az 1961-ben született Kjell Westö 2013-ban megjelent, Hägring 38 című regényéért vehette át az egyik legrangosabb skandináv irodalmi elismerésnek számító díjat. A díjátadóra 2014. október 29-én került sor Stockholmban. Ugyanekkor adták át az Északi Tanács Gyerek- és Ifjúsági Irodalmi Díját is, 2013 után immár második alkalommal. A győztesek Hakon Øvreås norvég szerző és Øyvind Torseter illusztrátor.


Kim Leine: A Végtelen-fjord prófétái

Kim Leine regénye, A Végtelen-fjord prófétái 2013-ban elnyerte az Északi Tanács Irodalmi Díját. A szerző olyan alapvető emberi kérdésekre keresi a választ, amelyeknek semmi közük a mai ember öncélú, töredezett, részletekből összeálló világához, és a cselekményt a 18. század végére helyezi. A könyv középpontjában a főszereplő belső és külső világa között feszülő ellentét áll, és az emiatt létrejövő élethelyzetek drámaisága.


Játék: nyerj dedikált Kim Leine-könyvet!

Nyerd meg a dán-norvég Kim Leine legújabb regényét, A Végtelen-fjord prófétáit, amely magyarul a Scolar Kiadó gondozásában jelent meg 2014 márciusában. A történet az 1700-as évek végén játszódik Grönlandon, a szigetország gyarmatosításának idején. A főszereplője egy ambiciózus fiatalember, aki missziós tevékenységet folytatni érkezik a szigetre. Mostani játékunkban a könyv három dedikált példányát lehet megnyerni.


Kim Leine kapta idén az Északi Tanács Irodalmi Díját

Dán-norvég regényíró, az 52 éves Kim Leine vehette át 2013-ban az Északi Tanács Irodalmi Díját, Profeterne i Evighedsfjorden című regényéért. A skandináv országokat tömörítő Északi Tanács 1962-ben alapította a kitüntetést, amely az egyik legrangosabb irodalmi díjnak számít a régióban. Olyan szépirodalmi műért ítélik oda minden évben – műfaji megkötöttség nélkül, azaz prózai, lírai és drámai alkotásoknak egyaránt –, amelyet valamely skandináv ország nyelvén írtak. A zsűri az idén tizenhárom jelölt közül választotta ki a győztest.


Linn Ullmann: Szemem fénye

Linn Ullmann legújabb regénye egy fiatal lányról szól, aki csak néhány hétig volt a Dreyer családdal, aztán eltűnt – de különös módon örökre meghatározta a család további életét. A 19 éves Millét az összes szereplő szemén keresztül bemutatja a szerző: az anya nem volt maradéktalanul elégedett a bébiszitterrel; az alkotói válságban szenvedő, hűtlen férj vonzódott a fiatal lányhoz; a család problémás lánya előbb irigyelte, majd dühös volt rá. A fájdalom, bűntudat, titkok és gyász keveréke uralja a hangulatot a lány eltűnését követően, és két év után sem tudja senki elfelejteni őt és azt a nyarat.


Linkparnereink: miner.hu | konyvkukac.freeblog.hu | Amadea blogja | Olvasokkk! | zakkant olvas | Keményfedél | *DuDuS* olvas | Könyvélmény-beszámoló | Könyvgalaxis | Bibliotéka | Csillagpor könyvsarok | Könyvesem | jeges-varga | Juharfa | Annamarie irkál | Nani & Zitus | Könyvekkel suttogó | Bridge olvas | könyvmoly blog | FFG BooK | Könyvek az életemből | Könyvkritikák | picurka olvasmányai | memoir könyvei | Gigi olvasmányai | Rita olvas | Zenka szerint a könyvek | Freeblog Könyv | Footer.hu - Kulturális magazin | PillowBook | Olvasószoba | Könyvvizsgálók | Könyvespolc | Kortárs irodalom | Világirodalom | eMBé virtuális könyvespolca | Agave Könyvek | Mindenki hajtogatja a magáét... | Filmtrailer - Film, mozi, DVD