Címke: skandináv irodalom

Tovább
Kritika
|
95

Jón Kalman Stefánsson: A halaknak nincs lábuk

Jón Kalman Stefánsson annyira szépen írja le a kietlen izlandi tájat, hogy az mégis megtelik élettel, és ugyanilyen finom szépséggel mutatja be a szereplőket is, a különböző karaktereket minden emberi tulajdonságukkal, esendőségükkel együtt. Ebben a szépségben, a kitűnő karakterrajzokban és egy számunkra teljesen idegen világ, az izlandi kultúra megjelenítésében mutatkozik meg a könyv értéke.

Tovább
Kritika
|
70

Janne Teller: Macskaköröm

Vajon képes-e az egyén oly módon feldolgozni a múlt történéseit, hogy esetenként tanuljon belőle, és ne kövesse el folyamatosan ugyanazokat a hibákat: történetesen a minduntalan visszatérő háború útjára lépés helyett inkább a békét élje meg mindennapjaiban. Janne Teller maga is felveti, hogy bármit teszünk is, azt a történelem diktálja, és a történelem senkit nem tud megváltoztatni. Ugyanakkor állítja, hogy folyamatosan szembe kell néznünk a múltunk kegyetlenkedéseivel, esélyt adva a folyamatos tanulásnak.

Tovább
Kritika
|
95

Herbjørg Wassmo: A szerencse fia

Wassmo regényének olvasása közben az is kiderül, hogy a világ végülis roppant egyszerű. A látszólag magasztos gondolatok mögött egyéni játszóterek vannak, terek, ahol valaki úgy nyúlt egy gondolathoz, ahogy soha senki – és ebbe ő maga, nemegyszer a környezete is, félig-meddig (vagy egészen) belepusztult. Lehet ez szerelem, zene, filozófia, háború vagy tudomány: mindnek van egy olyan dimenziója, amit csakis az egyének láthatnak, és nem oszthatják meg senkivel.

Tovább
Kritika
|
80

Janne Teller: Minden

Janne Teller Minden c. kötete tinédzserkönyv, nem próbál más lenni, de annak tökéletesen megfelel. Felvet és körüljár olyan problémákat, amikről beszélni igenis muszáj, megtalálja – általában – az ehhez illő hangot és nem áltat egy abszolút válasszal, nem ad térképet, vagy útmutatót a világhoz. Megmutatja a kátyús, szerpentines, buktatós szakaszokat ott is, ahol eddig sima aszfaltot hittünk.

Tovább

Kjell Westö az Északi Tanács Irodalmi Díjának idei győztese

Svéd nyelven alkotó finn szerző kapta idén az az Északi Tanács Irodalmi Díját. Az 1961-ben született Kjell Westö 2013-ban megjelent, Hägring 38 című regényéért vehette át az egyik legrangosabb skandináv irodalmi elismerésnek számító díjat. A díjátadóra 2014. október 29-én került sor Stockholmban. Ugyanekkor adták át az Északi Tanács Gyerek- és Ifjúsági Irodalmi Díját is, 2013 után immár második alkalommal. A győztesek Hakon Øvreås norvég szerző és Øyvind Torseter illusztrátor.

Tovább
Kritika
|
100

Kim Leine: A Végtelen-fjord prófétái

Kim Leine regénye, A Végtelen-fjord prófétái 2013-ban elnyerte az Északi Tanács Irodalmi Díját. A szerző olyan alapvető emberi kérdésekre keresi a választ, amelyeknek semmi közük a mai ember öncélú, töredezett, részletekből összeálló világához, és a cselekményt a 18. század végére helyezi. A könyv középpontjában a főszereplő belső és külső világa között feszülő ellentét áll, és az emiatt létrejövő élethelyzetek drámaisága.

Tovább

Játék: nyerj dedikált Kim Leine-könyvet!

Nyerd meg a dán-norvég Kim Leine legújabb regényét, A Végtelen-fjord prófétáit, amely magyarul a Scolar Kiadó gondozásában jelent meg 2014 márciusában. A történet az 1700-as évek végén játszódik Grönlandon, a szigetország gyarmatosításának idején. A főszereplője egy ambiciózus fiatalember, aki missziós tevékenységet folytatni érkezik a szigetre. Mostani játékunkban a könyv három dedikált példányát lehet megnyerni.

Tovább

Kim Leine kapta idén az Északi Tanács Irodalmi Díját

Dán-norvég regényíró, az 52 éves Kim Leine vehette át 2013-ban az Északi Tanács Irodalmi Díját, Profeterne i Evighedsfjorden című regényéért. A skandináv országokat tömörítő Északi Tanács 1962-ben alapította a kitüntetést, amely az egyik legrangosabb irodalmi díjnak számít a régióban. Olyan szépirodalmi műért ítélik oda minden évben – műfaji megkötöttség nélkül, azaz prózai, lírai és drámai alkotásoknak egyaránt –, amelyet valamely skandináv ország nyelvén írtak. A zsűri az idén tizenhárom jelölt közül választotta ki a győztest.

Tovább
Kritika
|
90

Linn Ullmann: Szemem fénye

Linn Ullmann legújabb regénye egy fiatal lányról szól, aki csak néhány hétig volt a Dreyer családdal, aztán eltűnt – de különös módon örökre meghatározta a család további életét. A 19 éves Millét az összes szereplő szemén keresztül bemutatja a szerző: az anya nem volt maradéktalanul elégedett a bébiszitterrel; az alkotói válságban szenvedő, hűtlen férj vonzódott a fiatal lányhoz; a család problémás lánya előbb irigyelte, majd dühös volt rá. A fájdalom, bűntudat, titkok és gyász keveréke uralja a hangulatot a lány eltűnését követően, és két év után sem tudja senki elfelejteni őt és azt a nyarat.