Leena Krohn regényét azok számára ajánljuk, akik szeretnek a dolgok mögé nézni és feszegetni a lét és tudat határait. Számukra érdekes és jelentésgazdag olvasmány lehet. Nem elvont és nem túlzottan filozofikus, mégis elgondolkodtató. Szenzációhajhászok kerüljék, meglehetősen belső életterű műről van szó, amely igazából az olvasóban születik meg.
A történet első olvasásra kétségtelenül vicces, de nekem most már így, harmadszorra, több heti „ülepedési idő” után komikusnak már egyáltalán nem tűnik. Wahlström istene frusztrált, komplexusokkal tele modern férfi, aki szinte kamaszként teremti meg a világot, igazgatását pedig a manapság divatos elvek, szokások szerint intézi.
Ha az olvasó képes elvonatkoztatni a nyelvi ragacstól, ami a történetekre tapad, nagyon ötletes elbeszélés-témákkal találkozhat, izgalmas szerkesztésű novellaciklusba szervezve. Ha egy – még Parti Nagy Test angyalát is fölülmúló – szövegi pocsékságában nagyszerű olvasmányélményt akar, tényleg csak ajánlani tudom.
Fél ével ezelőtt még nem is tudtam arról, hogy létezik valahol a világon egy portugál író-muzsikus-grafikus-rendező (noha ő attól még evidencia volt), aki megalkotta ezt a kitűnő témájú, jól illusztrált, nagyon jó mondatoktól hemzsegő könyvet, amit az ember legszívesebben több ezer oldalon át olvasna. Ez sajnos nem lehetséges, ám újraolvasni mindig lehet, és ezt a könyvet kell is.
Sylwia Chutnik regényét olvassák el mindazok, akiket érdekel a téma, akik egyáltlán nem ismerik a gender-regény fogalmát és mindazok, akik érzékenyek a társadalmi és szociális kérdések iránt, akár úgy is, hogy a gender fogalma hidegen hagyja őket. Fontos könyvnek tartom, és a jobb későn mint soha elvén örülök, hogy végre magyarul is olvasható.
Ioana Pârvulescu tanárom volt a Bukaresti Egyetemen, tudtam róla, hogy a századforduló Bukarestjének szerelmese, így aztán könyvét érthető izgalommal vettem a kezembe. Kíváncsi voltam, mennyire sikerült a korhoz fűződő személyes érzéseit továbbítania, illetve, hogy sikerül-e ennek a csodálatos, de sajátos törvények szerint működő világnak a bemutatásával elbűvölnie olvasóit. A válasz: igen, sikerült.
Lapozz bele a prágai születésű író, Emil Hakl Szülőkről és gyermekekről című kötetébe, amellyel a szerző megnyerte a rangos Magnesia Litera díj próza kategóriáját. A könyv alapján Vladimir Michálek rendező készített filmet.
Olvass bele Sylvia Chutnik lengyel regényíró Női zsebatlasz c. regényébe, amely magyarul a Typotex Kiadó gondozásában jelent meg a 2015-ös Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra. Chutnik egyedülálló idegenvezetéseit Varsó jeles nőalakjainak történeteire fűzi fel. Íróként ezzel a regénnyel debütált, 2008-ban elnyerte a neves Paszport Polityki irodalmi díjat, és a 2009-es Nike-díjra is jelölték. A könyv azóta számos nyelven, többek között németül és oroszul is megjelent.
Lapozz bele Ioana Pârvulescunak a Typotex Kiadónál a 2015-ös Könyvfesztiválra megjelent regényébe. A Bukaresti Egyetem Bölcsészettudományi Karán modern irodalmat oktató írónő szépíróként Az élet pénteken kezdődik című regényével debütált, melyben a kor szakértőjeként biztos kézzel és finom érzékenységgel jeleníti meg a 19. század végének Bukarestjét. A könyv 2013-ban elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját.
Sándor Klára könyve cseppet sem unalmas. Rendkívül szakszerű, betartja a tudományosság összes követelményét, érvel, indokol, alátámaszt, ugyanakkor betartja a fokozatosság pedagógiai elvét is. Lépésről lépésre vezet egyre beljebb az etimológia és az írástörténet nem túl népszerű tudományába: fogalmakat értelmez, tényeket tár fel, szétválasztja a létezőt az elképzelttől, a tudományt a koholmánytól.
