Passuth László: A lombard kastély
Passuth László szélesen hömpölygő, veretes nyelvezetű történelmi regényei közül kiemelkedik egyediségével A lombard kastély: modernebb témájú, hozzánk közelebb eső korban játszódik, és ma is aktuális morális kérdéseket vet fel.
Olvasni nagyon szeretek. Az olvasás nálam egy magától értetődő tevékenység, mindennapjaim része. De ha mondanom kellene egy másik művészeti ágat, amelyet kedvelek, akkor az a festészet lenne. Az írói metaforát a képi metaforától egy egész világ választja el, de bizonyos szempontokból nincs is olyan nagy különbség köztük: az értelmezés és újraértelmezés számtalan lehetőségét kínálják, különleges játékba, oda-vissza párbeszédbe elegyednek a nézővel/olvasóval. Ebben a témában legutóbb Orosz István A követ és a fáraó című képfilozófiáját olvastam, ki sem kellett hát szakadnom a reneszánsz művészet bűvköréből, mikor kezembe vettem Passuth László A lombard kastély című regényét.
Passuth László nevével én is (mint, gondolom, oly sokan) az Esőisten siratja Mexikót olvasva találkoztam először. Nem volt könnyű olvasmány… Azok közé a regények közé tartozik, amelyek olvasásakor nagyon el kell hagyni a reális világot, és belemerülni a mű kínálta „lehetséges világba”, különben nemhogy nyelvezete, hangulata nem ragad meg, még a cselekményt sem érti meg az olvasó… Aztán még sokat olvastam Passuthtól. És most jött A lombard kastély.
Nagyívű, veretes nyelvezetű, szélesen hömpölygő történelmi regényeihez képest ez egy modernebb témájú, időben hozzánk közelebb játszódó mű. A 20. század első harmadának Olaszországában vagyunk, Lombardiában. A mű főhőse Érdy Loránd, a szépreményű ifjú művészettörténész, aki Leonardo da Vinci festőiskoláját, a lombard festészetet kutatja. Milánói tartózkodása idején visszautasíthatatlan ajánlatot kap: szakvéleményével és tudományos tanulmányával kell hitelesítenie néhány újonnan felfedezett képet, melyek – vélhetőleg – az addig kevéssé ismert reneszánsz festő, Ambrogio de Predis munkái. A tehetséges, ám tapasztalatlan fiatal tudóst rabul ejti a képek gazdájának, Axel bárónak, a műgyűjtő és műkereskedő üzletembernek személyisége, modora, zseniális üzleti érzéke. De rabul ejti a precízen kiagyalt „körítés” is: a képek helye, a gyönyörű szép kastély, a festmények megtalálása köré felépített legendák, a táj varázslatos szépsége és harmóniája. Ráadásul Érdy Lorándnak saját ösztöneivel is küzdenie kell, hiszen a quattrocento korának, a lombard festőiskolának avatott ismerőjeként maga sem biztos sem a képek eredetiségében, sem hamisítvány voltukban. Kitárul viszont előtte egy páratlan karrier lehetősége, felcsillan a rengeteg pénz, amit ennek a felfedezésnek hitelességével nyerhet.
Ebben az időben Érdy Loránd életébe két új nő is belép: Carla, Axel felesége, illetve Dafné, a görög koreográfus. Míg Carla önmaga helyett Érdyt próbálja megmenteni Axel hálójából, Dafné a szerelem ígéretét hozza. A fiatal tudós lelkében dúló harcot nehezíti a két nő felbukkanása: még inkább elbizonytalanítják önmagában, vélt vagy valós igazában.
A mérleg nagyon erősen Axel báró, a pénz, a karrier lehetősége fele billen, úgy tűnik Érdy Lóránd nem tud megbirkózni démonjaival, amikor Carla levelére reagálva maga a nagy professzor, Érdy mestere utazik Milánóba. A mérleg kiegyenlítődik… Most már kétesélyes, hogy merre dől el…
Az Utószóban maga Passuth mondja el a mű keletkezésének történetét: nagybátyja, Éber László művészettörténész (akinek a könyvet is ajánlotta és akinek alakja megjelenik Érdy Lóránd mesterének alakjában) mesélte el neki, hogy El Greco újraértékelésében milyen érdekek húzódtak meg a háttérben műtörténészek, műkereskedők és gyűjtő nagytőkések tudatos összefogásával. A tudományos kutatás mellett és mögött így hatalmas üzlet bontakozott ki. „Milyen remek regényt lehetne írni erről az akcióról – ilyenféle témát nem választott még senki” – emlékezik az író.
Másfél évtized után az előtanulmányok során került képbe Predis mester és épült rá az ő ismert és ismeretlen műveire, még felderítetlen életművére A lombard kastély. A hatalom, a pénz, az eleganciába burkolt kíméletlen törtetés és manipuláció világáról szól a mű, s talán épp ez teszi ma is oly aktuálissá…








