Portré: Szabó Magda

Szabó Magda az Abigél, Az ajtó, a Für Elise és még számos mű írója világszerte olvasott szerző. "Szabó Magdánál íróbb írója nem volt és nem is lesz egyhamar a magyar irodalomnak" - hangsúlyozta Barna Imre az író temetésén.

1917. október 5-én született Debrecenben, apja Szabó Elek, városi esküdt, anyja Jablonczay Lenke, tanítónő volt. Édesanyja a fantázia és érzelmek világába, édesapja a latin nyelv, az antik világ és a keresztény mitológiába vezette be.  Az akkori Dóczi Leánynevelő Intézetben tanult (ma Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziuma). Itt érettségizett, és felsőfokú diplomáját is Debrecenben szerezte latin-magyar szakos tanári és bölcsészdoktori karon 1940-ben. 1949-ig tanárként dolgozott, amikor Baumgarten-díjjal tüntették ki. A helyzet érdekessége, hogy még aznap visszavonták tőle a díjat, sőt még az állásából is elbocsátották, és megtiltották neki, hogy publikáljon. 1958-ig kellett várnia, hogy újra publikálhasson.

Első versei a Magyarok című folyóiratban jelentek meg; a lapból egy írócsoport vált ki, és alapította meg az Újhold c. lapot, ahol későbbi férjével ismerkedett meg. Első verseskötete 1947-ben jelent meg Bárány címmel, majd 1957-ben képes verseskönyvvel jelentkezett. A hosszú hallgatás után már nem költőként, hanem próza- és drámaíróként vett részt az irodalmi életben. A magyarországi sikert a Freskó (1958) és Az őz (1959) című regények hozták meg. Külföldön hamarabb felismerték írói nagyságát, amelyet a német, francia és olasz kritika díjakkal ismert el.

1947-ben felségül ment Szobotka Tiborhoz, aki szintén író volt. Házasságukból gyermek nem született. Őt is azon nagy gyerekírók közé sorolják, aki a gyerekeknek is írt, de nem született gyermeke, akárcsak Nemes Nagy Ágnesnek és Weöres Sándornak. Férje 1982. februárjában halt meg, egy évre rá írta meg visszaemlékezéseit a Megmaradt Szobotkának (1983) címmel.

1959-től íróként dolgozott, felhagyott a tanári tevékenységével. Ontotta magából a könyveket: Mondjátok meg Zsófikának, Pilátus és Tündér Lala. Fontos szerepet játszott életművében az önéletrajzi ihletettségű, múltba visszanyúló családregény. Az Ókútban (1970) bemutatja gyerekkorát, a Régimódi történettel (1971)  édesanyjának állít emléket. Szintén 1971-ben jelent meg talán legismertebb műve, az Abigél. Vitay Georgina történetét már filmes és musical változatban is feldogozták, sikere mind a mai napig töretlen.

1987-ben jelent meg Az Ajtó című műve, amelynek szintén egy határozott női alak a főszereplője. A regényből 2012-ben filmet is is forgattak: a produkciót az Oscar-díjas Szabó István rendezte, a főszerepet a szintén Oscar-díjas Helen Mirren játszotta. A premierre 2012. március 9-én került sor, az adaptáció azonban nem hozta a várva várt sikert. Másik híres műve, a Für Elise 2002-ben jelent meg. A szintén önéletrajzi vonatkozású mű egy lány élettörténetét mutatja be a születésétől az érettségiig.

2007. november 19-én Szabó Magda olvasás közben halt meg. Óriási életművet hagyott hátra, pedig nagyon sokszor átjavította egy-egy művét, amíg elkészült a végleges változattal. Gyurkovics Tibor azt vallotta az író halála után: Mindannyian szerelmesek voltunk Szabó Magdába. Még leveleiben, alkalmi beszédeiben is a szellem, a fel-felszikrázó humor, az önfeledt játék keveredett.

Linkparnereink: miner.hu | konyvkukac.freeblog.hu | Amadea blogja | Olvasokkk! | zakkant olvas | Keményfedél | *DuDuS* olvas | Könyvélmény-beszámoló | Könyvgalaxis | Bibliotéka | Csillagpor könyvsarok | Könyvesem | jeges-varga | Juharfa | Annamarie irkál | Nani & Zitus | Könyvekkel suttogó | Bridge olvas | könyvmoly blog | FFG BooK | Könyvek az életemből | Könyvkritikák | picurka olvasmányai | memoir könyvei | Gigi olvasmányai | Rita olvas | Zenka szerint a könyvek | Freeblog Könyv | Footer.hu - Kulturális magazin | PillowBook | Olvasószoba | Könyvvizsgálók | Könyvespolc | Kortárs irodalom | Világirodalom | eMBé virtuális könyvespolca | Agave Könyvek | Mindenki hajtogatja a magáét... | Filmtrailer - Film, mozi, DVD



View in: Mobile | Standard