A ‘Bejárat’ rovat tartalma
A Twilight Saga az újszülött vámpír, Bree Tanner történetével egészül ki, a magyar fordítás a napokban került a könyvesboltok polcaira. Az új regényben Bree szemszögéből ismerhetjük meg azt a vérszomjas és kontrollálhatatlan újszülött létet, ami Bellára sosem volt jellemző, még vámpíréletének legelső pillanataiban sem. Egy vele készített interjúban Stephenie Meyer arról beszél, hogyan lett az eredetileg csak a Twilight Guide-ba szánt epizódból egy regény.
Az utóbbi időben elszaporodtak a vérszívókkal foglalkozó könyvek a könyvespolcokon. Sorra jelennek meg a vámpírokkal és a vámpírkultusszal megspékelt regények. Van romantikus, vicces, horrorisztikus és erotikus is. Egyre több és több szerző kacsingat Drakula leszármazottjai után, több kevesebb sikerrel. De nézzük melyek azok a könyvek, amiket érdemes elolvasni a vérszívók iránti rajongóknak.
Dániában, Hans Christian Andersen szülővárosában, Odensében 2010 október 19-től kezdődően egy új irodalmi díjat adnak át. A kiválasztott mindig egy olyan személy, akinek munkássága a híres dán meseíró alkotásaihoz mérhető. Az első díjat J. K. Rowling, a Harry Potter írója vehette át. A írónő az elismeréssel együtt félmillió dán koronát is zsebrevághatott. Rowlingnak ez már az ötödik jelentős díja.
A lista második felében olyan könyvekkel találkozunk, mint a Zabhegyező, a Kedves Jóisten és – meglepetés! – A nővérem húga. Az amerikai cenzúra felettébb kegyetlen: a tengerentúlon olyan könyvek kerülnek le az iskolai könyvtárak polcairól, amelyeknek rokonai a magyar iskolákban kötelező olvasmánynak számítanak. A tiltott listán szerepel Robert Cormier regénye, a Csokoládéháború is, pedig arról mesél, amiről a Légy jó mindhalálig is.
Az Amerikai Könyvtárak Egyesületének kezdeményezésére, az olvasáshoz való jog ünnepeként és a cenzúra veszélyére való figyelmeztetésként, minden évben megtartják a betiltott könyvek hetét, amely idén, 2010-ben szeptember 25 és október 2 közé esik – azaz éppen erre a hétre. A Guardian írása nyomán mi is elétek tárjuk, hogy melyek korunk betiltott könyvei. Íme a top 10-es lista felső helyezettjei!
John David California egy svéd író, Fredrik Colting a becsületes neve, álnevét csak a Rozshegyező megírásához használta. A könyv először Svédországban, majd angolul az Egyesült Királyságban jelent meg 2009 május 7-én, J. D. California alias Colting úgy mutatta be a regényt, mint a Zabhegyező fejleményét. Magyarul a nyáron jelent meg a Partvonal Kiadó gondozásában, a múlt héten pedig útjára indult a Rozshegyező Interaktív is!
December 7-én a londoni Sotheby’s aukciós ház árverésre bocsájtja a világ egyik legdrágább könyvét, a Birds Of America-t. A könyv a XIX. században készült, az amerikai kontinens közel 500 madárfaját mutatja be, mintegy ezer életnagyságú illusztrációt tartalmaz. 10 évvel ezelőtt már elkelt ez a példány, akkor Lord Hesketh perkált le érte 8,8 millió dollárt. A lord halála után most újra kalapács alá kerül a könyv.
Szerdán jelent meg Angliában Tony Blair várva várt politikai memoárkötete, az A Journey. Az előrendeléseknek köszönhetően a könyv máris az amazon.co.uk sikerlistájának élére ugrott, olyan neves szerzőket utasítva maga mögé, mint Stephenie Meyer, Stieg Larsson vagy Kathryn Stockett. Különböző internetes fórumokon közben egyre több bojkottfelhívás látott napvilágot, Blair ezek miatt nem is vett részt a rendezvényen.
Könyvek felhasználásval épített alagútszerű épületet a szlovák születésű Matej Krén, amelyet a nagyérdemű a bolognai Modern Művészetek Múzeumában tekinthet meg. A több ezer egymásra rakott könyv egy teljes épületet alkot, az ember besétálhat alá, s a tükröknek köszönhetően az érzékünket is könnyedén elveszítjük. A könyvek világa Krén értelmezésében is egy csodálatos univerzum – csakhogy a művész kicsit másképp értelmezi ezt.
Napjainban állandó szereplői a vezető híreknek: a globális felmelegedés, a gleccserek olvadása, a szárazságok és özönvizek – egyszóval, a klímaváltozás. A könyvespolcokra is felkerült a téma, a napokban angol nyelven két új könyv is megjelenik a témában. Ennek kapcsán utánanéztünk annak, hogy a magyar olvasóközönség miből informálódhat arról, hogy merre tart a világ és ki a felelős a klímakatasztrófáért.
