Clive Barker a kortárs horror/fantasy irodalom egyik legmeghatározóbb alakja. Az 1980-as években vált népszerűvé horror novelláival, amelyek később a Vérkönyvek (Books of Blood) című novelláskötetekben jelentek meg. A sorozatot a műfaj meghatározó alkotásaként tartják számon. Stephen King, a horror talán legnagyobb alkotója azt írta a könyv megjelenésekor: „Már látom a horror jövőjét… úgy hívják: Clive Barker.” Kell-e tehát valakinek ennél jobb ajánló?
Nehéz egy ennyire sokak által rajongott könyvből mindenki ízlésének megfelelő filmet készíteni. Jól tudták ezt a rendezők is, amikor nekikezdtek Stephenie Meyer sokak által rajongott könyvéből készült filmváltozatok forgatásához. Az írónő 2003 június 2-án álmodta meg azt az erdőt, ahol a Bella, a halandó ember lány és Edward a vámpír fiú először szembesül az érzéseikkel. Ez alkotja a Twilight – Alkonyat című film fő jelenetét is.
A Táncoló talpak alkotói egy új animációs filmmel örvendeztetik meg nem csak a gyerekeket, de az egész családot. A filmet októberben már vetítik a hazai mozik. A film alapjául természetesen egy könyv szolgált – különben nem írnánk róla az olvasóteremben. A könyvet Kathryn Lasky írta, ez a 15 kötetes Ga-Húl sorozat első része, amelyben a kis Sörent egy rejtélyes bagolytársaság rabolja el a fészkéből. A könyv magyarul 2008-ban jelent meg.
Mi történik, ha a bankrabló beleszeret a bank igazgatójába, miközben az FBI a legutóbbi bankrablása miatt már a sarkát tapossa? Chuck Hogan a regényért 2004-ben Hammett-díjat kapott a Nemzetközi Krimiírók Szövetségétől, és Stephen King az év legjobb 10 regénye közé sorolta a Tolvajok városát. A Ben Afleck rendezésében készült filmet október 21-től vetítik a magyar mozik, a könyv a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában jelenik meg.
A film világpremiere szeptember elsején volt, a magyar mozikban csak október 28-ától vetítik Az amerikait. A film alapjául szolgáló könyv azonban már most is olvasható magyarul. Az 1990-es A Very Private Gentleman-ben egy angol férfi meséli el saját történetét. A kis olasz városkában mindenki azt hiszi, hogy egy világutazóval van dolga, aki pillangókat fest – és senki nem sejti, hogy Pillangó úr valójában bérgyilkosok számára készít fegyvereket.
„Ez egy kitalált történet. Minden név, karakter, helyszín és esemény pusztán a szerző fantáziájának szülötte. Bármilyen hasonlóság valós – élő vagy holt – személyekkel, eseményekkel vagy helyszínekkel csak a véletlen műve.” Ja, persze. Az Observer sem nagyon hitte, amikor 2007-ben megjelent Robert Harris könyve, a The Ghost. Az igazsághoz hozzátartozik azonban az is, hogy Harris a Munkáspárt régi és lelkes támogatója. Te érted ezt?
A postás mindig kétszer csenget-ről a legtöbb embernek feltehetően a Jack Nicholson főszereplésével készült 1981-es amerikai játékfilm jut az eszébe, de nem ez az egyetlen adaptációja James Cain 1934-es kisregényének. Készült belőle olasz, magyar és francia produkció, opera és színdarab is. Cain regénye a 20. század egyik legjelentősebb krimije, a 30-as években vegyes fogadtatásban volt része, a „banned in Boston” jelzőt is ráakasztották.
Közel 4 millió amerikai dollárral károsította az Egyesült Államokat, az FBI évekig sikertelenül loholt a nyomában, miközben ő úgy cserélgette személyazonosságait, mint más az alsóneműt. Volt egyetemi tanár, gyerekorvos, jogász egy államügyész irodájában, pilóta – és mindezt hamisított papírokkal, 16 és 18 éves kora között. Ma az FBI-nak segít olyan csalókat, leleplezni, mint amilyen ő volt. Önéletrajzára Hollywood is lecsapott.
Most, amikor a vámpír-történetek egymást döntik le a könyvespolcokról, és Meyer-lázban él a világ (egy része), akkor érdemes szólni arról a kisregényről is, amely az első modern vámpír-történetnek számít. Matheson könyvére a Hollywood-rovatban hívjuk fel a figyelmeteket – a magyar olvasók ugyanis a Will Smith főszereplésével készült 2007-es film előtt nem nagyon hallhattak Robert Neville legendájáról.
1970 áprilisában a NASA az Apollo-program hetedik küldetésére készülődött. A cél a Hold ismételt meghódítása volt. Az Apollo-13 kb. 321 ezer kilóméterre járt a Földtől, amikor egy hatalmas dörrenés söpört végig az űrhajón és megszólalt a fő vészjelző. Ekkor hangzott el a híres „Houston, baj van” mondat. A filmben Tom Hanks azt a Jim Lovellt alakítja, aki az űrhajó parancsnoka volt, és akinek a könyve alapján készítették a nagysikerű filmet is.
