Gyermekünk gyors fejlesztése érdekében nagyon sokat tehetünk, mondja Gombos Edina, a Gombos Könyvek háziasszonya, és valóban ráébredünk erre Az okos baba című könyvet lapozgatva, mely a Partvonal Kiadónál jelent meg tavaly ősszel. A kiadó önálló brandet alapított Gombos Könyvek névvel, melynek kötetei a hazai baba-mama irodalmat fogják bővíteni, Gombos Edina ajánlásával. Az első megjelent könyvek egyike Az okos baba, 100 játék és gyakorlat leírását tartalmazza.
Korunk legnagyobb japán írójának, Haruki Murakaminak 1Q84 című könyve igazi útmutató a 21. század embere számára. Irodalmi berkekben (például a Washington Post szerint) a tavalyi év legjobb könyvének számít a trilógia. Valóban lebilincselő kötet a szeretet fontosságáról, önfeláldozásról, elhivatottságról, sikerről, a mindennapok problémái miatti tépelődésről, s végül, de természetesen nem utolsó sorban: a titokzatos, és létüket homály fedő kis emberekről.
Az ötödik Dexterben a világ legszerethetőbb sorozatgyilkosa új szerepbe kerül: apa lesz, új érzések rohanják meg, és miközben ő Lily Anne apukájaként ismerkedik az érzelmek új hullámával, odakint tovább arat a halál. A Dexterrel való első találkozásom hagyott némi ürességet maga után: az előzményekre kevés utalás történik, s azok ismeretének hiányában bizony vannak üres járatú mozzanatok a könyvben. Szerencsére Dexter humora eredeti, ez viszi előre a sztorit.
Németh Andor Egy foglalt páholy története új kiadása kitűnő alkalom egy elfeledett magyar író újrafelfedezésére. A regény mesteri kor- és hangulatfestéssel a két világháború közötti Budapest egy tipikus helyszínét, a kávéházat mutatja be. Felvonulnak azok az értelmiségi rétegek, akik magán- és közéletüket itt élték le, alkotóműhelynek, irodának, étkezőasztalnak és vendégfogadó nappalinak is használták a számukra fenntartott “foglalt páholyokat”.
Ez egy furcsa mese. Mese egyenesen Izlandról, egy vérbeli izlandi írótól: Sjóntól, Sigurjón Birgir Sigurossontól. Egy nagyszerű alkotás népi elemekkel teletűzdelve, morbid humorral fűszerezve, az ember-állat, az ember-ember, illetve az ember-sors közti küzdelméről. A kötet sokszínűsége egy olyan világba kalauzolja a 21. század emberét, ahol kisgyerek módjára csodálhatja az önzőség miatti természet bosszúját, az egyszerű szívek szeretetét és ragaszkodását.
Mentés másként cím alatt a Magvető Kiadónál jelentek meg az első Nobel-díjas írónk, Kertész Imre naplójegyzetei. Ezúttal a 2001 és 2003 közti időszakot veszi górcső alá, s az ezekben az időkben feljegyzett gondolatait tárja az olvasó elé. A kötet tele van mély érzelmekkel, gyűlölettel, egyházak bírálatával és gondolatébresztő szövegekkel. A tömegdemokrácia termékét például emígy difiniálja: „Hihetetlenül flexibilis vagyok, tehát semmilyen sem vagyok…”.
A hazugság csapdájában (2008) Michael Connelly 2005-ben elindított Mickey Haller-sorozatának a második regénye. A sorozat főszereplője a fiatal és laza, ám tehetséges ügyvéd, aki egy Lincoln hátsó ülésén berendezett „irodából” intézi ügyeit. Ezúttal – miután örökli meggyilkolt kollégája praxisát – egy hollywoodi filmmogul védőjeként kell megbizonyosodnia arról, hogy az igazságszolgáltatás nem mindig és nem feltétlenül az igazságról szól.
Ferdinand von Schirach második kötete ott folytatódik, ahol az első abbamaradt: meglepő bűnügyi történetek sora szórakoztatja az olvasót, bár ez így – tudom, – furcsán hangzik. Bűnügyi eseteken nem szokás szórakozni, de az ügyvédként praktizáló Schirach képes ezeket úgy tálalni, mint a legjobb tollforgató, s a történeteivel meghökkent, elgondolkoztat, megmosolyogtat és, igen: szórakoztat. Felhívnám a figyelmet A kulcs c. történetre: egyenesen zseniális!
A halott ékszerész ügyében nyomozva Maigret felügyelő egy új arcát is megmutatja: fegyvert ránt, akcióba lendül, ököllel esik neki az egyik gyanúsítottnak – ám összeségében ugyanúgy oldja meg a rejtélyt, mint azt korábban is szokta, vagyis kérdez, megfigyel, gondolkozik és a végén rámutat a tettesre. Kár, hogy Georges Simenon ebbe a folyamatba kevés bepillantást enged. Az olvasót azonban kárpótolja a szerző utánozhatatlan stílusa, és a regény hangulata.
Az Animus Kiadó 2011 végén újabb kiváló darabbal jelentkezett a Skandináv Krimik címet viselő sorozat keretében: Karin Alvtegen Árnyak című regénye – ahogy azt már a svéd írónőtől megszokhattuk – nem a klasszikus krimik vonalát erősíti, hanem a lélektani krimi területére kalauzolja az olvasókat. Alvtegen hősei hétköznapi emberek, akik képtelenek megbirkózni saját gyengeségeikkel, és óhatatlanul is a bűn sötét poklába sodorják életüket.
