A Londongrád elsősorban a hazájukból elmenekült orosz oligarchák óriási vagyonával és költekezésével foglalkozik, de az továbbra is rejtve marad, hogy ki miből szerezte az első millióit. Az orosz állami vállalatok kétes és máig tisztázatlan privatizációja során meggazdagodott üzletemberek gyerekes versengést folytatnak a jacht-, repülőgép és kastélyvásárlás terén, Putyin ellen harcolnak, vagy éppen szót fogadnak neki, de ez mind csak a felszín.
A Titanic pusztulása Walter Lord tolmácsolásában a leghitelesebb beszámolója a 100 évvel ezelőtti katasztrófának. Az elpusztíthatatlannak tartott óceánjáró óriás éppen száz éve, 1912 április 14-én, kevéssel éjfél előtt ütközött egy jéghegynek az Atlanti-óceán északi részén. A hajó április 15-én, 2:20-kor süllyedt el. Az amerikai író könyve először 1955-ben jelent meg, több mint 60 túlélő visszaemlékezése alapján írta meg a tengeri katasztrófa történetét.
Mentés másként cím alatt a Magvető Kiadónál jelentek meg az első Nobel-díjas írónk, Kertész Imre naplójegyzetei. Ezúttal a 2001 és 2003 közti időszakot veszi górcső alá, s az ezekben az időkben feljegyzett gondolatait tárja az olvasó elé. A kötet tele van mély érzelmekkel, gyűlölettel, egyházak bírálatával és gondolatébresztő szövegekkel. A tömegdemokrácia termékét például emígy difiniálja: „Hihetetlenül flexibilis vagyok, tehát semmilyen sem vagyok…”.
Ferdinand von Schirach második kötete ott folytatódik, ahol az első abbamaradt: meglepő bűnügyi történetek sora szórakoztatja az olvasót, bár ez így – tudom, – furcsán hangzik. Bűnügyi eseteken nem szokás szórakozni, de az ügyvédként praktizáló Schirach képes ezeket úgy tálalni, mint a legjobb tollforgató, s a történeteivel meghökkent, elgondolkoztat, megmosolyogtat és, igen: szórakoztat. Felhívnám a figyelmet A kulcs c. történetre: egyenesen zseniális!
Az Einstein-kutatás talán legteljesebb darabját tarthatják kezükben Jürgen Neffe tollából, a Typotex kiadásában, ha elolvassák Albert Einstein igaz történetét. A szerző oknyomozói pontossággal járja körbe a nagy tudós életének minden aspektusát, kiemelve személyiségének kettősségét: egyszerre tűnik komoly, elmélyült és végtelenül intelligens tudósnak, hogy azután a legváratlanabb pillanatokban bukkanjon elő a gyermeki, vidám, életszerető felnőtt arca.
Matt Baglio újságíró egy kaliforniai pap, Thomas atya igaz történetével szemlélteti a modern ördögűző születését. Gary Thomas atya a saját püspöke kérésére érkezik a tengerentúlról Rómába, hogy részt vegyen a Vatikán ördögűző kurzusán. Eleinte kétkedve áll a dologhoz, de a Carmine atyával való találkozását követően lassan megváltoznak a vallási meggyőződései, és más szögből kezdi vizsgálni a jó és a gonosz harcát. Érdekes könyv, de nem túl meggyőző.
Morus Tamás, alias Thomas More, a humanizmus korában írt mindmáig olvasott és sikeres műve világról, emberiségről, pénzről, vallásról, egy nem kevés iróniával fűszerezett mindenkori ábránd. A kommunizmus alapelveinek egyik első kivetülése. De, utópia. Morus művéből ered a szó, magyarul: sehol hely. Sehol hely, soha idő, senki emberei. Örökérvényű kis mese, mesebeli társadalombírálat és emberrajz. Egy közel félévezredes maradandó alkotás.
Margittai Gábor nagysikerű könyve – Utazás a végeken –, idén javítva és kibővítve jutott el újból az olvasókhoz. A szerző bejárta a kárpát-medencei magyarok végvárait vagy már pusztulásra ítélt szórványvidékeit, felleltározva a magyar múlt – fizikai valóságukban vagy az ott élők szívében – még megmaradt emlékeit. Nemcsak elfeledett települések sokaságát rajzolja vissza a térképre, hanem a tömbmagyarság számára is megkongatja a vészharangot
Ki volt Himmler? Hát a faji politika végrehajtója. És ez miben állt? Csupán legalább tízmillió élet kioltásából. Persze, remélem mindenki érzi az iróniát. Peter Padfield Himmler című kötetében szenvedélyesen mesél a Birodalom második, Hitler után pedig az első ember, Heinrich Himmler életéről, aki egy paramilitáris szervezet vezetőjeként volt ismeretes, s aki fennhatósága alá tartozott a rendőrség, az SS, sőt még a Titkos Államrendőrség (Gestapo) is.
Manapság egyre nagyobb nyilvánosságot s bizalmat kapnak az alternatív gyógymódok. Homeopátia vagy orvostudomány? Miben bízzon a hétköznapi ember, mi alapján döntheti el, hogy neki mi a jó? Hogyan vegyük észre, ha át akarnak verni bennünket? Rose Shapiro brit tudományos újságíró ezzel a könyvvel beírta magát a köztudatba, szkepticizmusa mindenkinek hasznára válhat. Fegyverkezzünk fel logikus gondolkodással saját biztonságunk érdekében, ez a legjobb módszer!
