Mentés másként cím alatt a Magvető Kiadónál jelentek meg az első Nobel-díjas írónk, Kertész Imre naplójegyzetei. Ezúttal a 2001 és 2003 közti időszakot veszi górcső alá, s az ezekben az időkben feljegyzett gondolatait tárja az olvasó elé. A kötet tele van mély érzelmekkel, gyűlölettel, egyházak bírálatával és gondolatébresztő szövegekkel. A tömegdemokrácia termékét például emígy difiniálja: „Hihetetlenül flexibilis vagyok, tehát semmilyen sem vagyok…”.
Ferdinand von Schirach második kötete ott folytatódik, ahol az első abbamaradt: meglepő bűnügyi történetek sora szórakoztatja az olvasót, bár ez így – tudom, – furcsán hangzik. Bűnügyi eseteken nem szokás szórakozni, de az ügyvédként praktizáló Schirach képes ezeket úgy tálalni, mint a legjobb tollforgató, s a történeteivel meghökkent, elgondolkoztat, megmosolyogtat és, igen: szórakoztat. Felhívnám a figyelmet A kulcs c. történetre: egyenesen zseniális!
Az Einstein-kutatás talán legteljesebb darabját tarthatják kezükben Jürgen Neffe tollából, a Typotex kiadásában, ha elolvassák Albert Einstein igaz történetét. A szerző oknyomozói pontossággal járja körbe a nagy tudós életének minden aspektusát, kiemelve személyiségének kettősségét: egyszerre tűnik komoly, elmélyült és végtelenül intelligens tudósnak, hogy azután a legváratlanabb pillanatokban bukkanjon elő a gyermeki, vidám, életszerető felnőtt arca.
Matt Baglio újságíró egy kaliforniai pap, Thomas atya igaz történetével szemlélteti a modern ördögűző születését. Gary Thomas atya a saját püspöke kérésére érkezik a tengerentúlról Rómába, hogy részt vegyen a Vatikán ördögűző kurzusán. Eleinte kétkedve áll a dologhoz, de a Carmine atyával való találkozását követően lassan megváltoznak a vallási meggyőződései, és más szögből kezdi vizsgálni a jó és a gonosz harcát. Érdekes könyv, de nem túl meggyőző.
Morus Tamás, alias Thomas More, a humanizmus korában írt mindmáig olvasott és sikeres műve világról, emberiségről, pénzről, vallásról, egy nem kevés iróniával fűszerezett mindenkori ábránd. A kommunizmus alapelveinek egyik első kivetülése. De, utópia. Morus művéből ered a szó, magyarul: sehol hely. Sehol hely, soha idő, senki emberei. Örökérvényű kis mese, mesebeli társadalombírálat és emberrajz. Egy közel félévezredes maradandó alkotás.
Margittai Gábor nagysikerű könyve – Utazás a végeken –, idén javítva és kibővítve jutott el újból az olvasókhoz. A szerző bejárta a kárpát-medencei magyarok végvárait vagy már pusztulásra ítélt szórványvidékeit, felleltározva a magyar múlt – fizikai valóságukban vagy az ott élők szívében – még megmaradt emlékeit. Nemcsak elfeledett települések sokaságát rajzolja vissza a térképre, hanem a tömbmagyarság számára is megkongatja a vészharangot
Ki volt Himmler? Hát a faji politika végrehajtója. És ez miben állt? Csupán legalább tízmillió élet kioltásából. Persze, remélem mindenki érzi az iróniát. Peter Padfield Himmler című kötetében szenvedélyesen mesél a Birodalom második, Hitler után pedig az első ember, Heinrich Himmler életéről, aki egy paramilitáris szervezet vezetőjeként volt ismeretes, s aki fennhatósága alá tartozott a rendőrség, az SS, sőt még a Titkos Államrendőrség (Gestapo) is.
Manapság egyre nagyobb nyilvánosságot s bizalmat kapnak az alternatív gyógymódok. Homeopátia vagy orvostudomány? Miben bízzon a hétköznapi ember, mi alapján döntheti el, hogy neki mi a jó? Hogyan vegyük észre, ha át akarnak verni bennünket? Rose Shapiro brit tudományos újságíró ezzel a könyvvel beírta magát a köztudatba, szkepticizmusa mindenkinek hasznára válhat. Fegyverkezzünk fel logikus gondolkodással saját biztonságunk érdekében, ez a legjobb módszer!
Számos könyv feldolgozta a szeptember 11-i eseményeket, de magyar szerző magyar nyelven ennyire részletesen nem foglalkozott a katasztrófa részleteivel, mint tette azt Drábik János a Világzsákutca c. kötetének első felében. A 2004-es könyv teljes egészében nem 2001 szeptember 11-vel foglalkozik, így a második és harmadik részben különös geopolitikai összefüggésekre és a második világháború után politikai stratégiákra hívja fel a figyelmet a szerző.
A WikiLeaks és Julian Assange neve 2010-ben vált ismertté a nagyvilág számára. Szabadságharcos vagy terrorista? A sajtószabadság és az információk szabad áramlása mellett elkötelezettek számára kétségkívül az előbbi, az amerikai kormányzat számára vitathatatlanul az utóbbi. Egy ügy, amely megosztotta a közvéleményt, és amely ma is – vagy talán igazából csak most – érezteti hatását. Mindez első kézből, brit sztárújságíró szerzőpárostól.
