A gyémántszekérből kiderül, hogy Eraszt Fandorin milyen körülmények között tanulta meg a nindzsák harcművészetét. A Fandorin-sorozat 11. epizódja két kötetes: az első pusztán egy bevezető, tulajdonképpen a második kötet epilógusa. 1905-ben, az orosz-japán háború idején egy rejtélyes japán ügynök nehezíti meg az oroszok dolgát, és még Eraszt Fandorinnak is fejfájást okoz. De ki valójában ez a japán kém, és honnan tud ennyit Fandorin a távol-keletiekről?
A kísértetek pont úgy néz ki, mint bármelyik korábbi Maigret-regény, de a tartalma egészen más – ez sokkal jobb! Labbé úr kalapkereskedő La Rochelle-ben, egy békés tengerparti kisvárosban. Mindenki ismeri és tiszteli. A férfi pontos program szerint éli az életét, a bolt ügyeinek intézése mellett ágyhoz kötött, beteg feleségét is odaadóan ápolja, s csak Kachoudas, a szomszéd szabómester sejti, hogy ő a városkát rettegésben tartó fojtogató sorozatgyilkos.
A svéd szerzőpáros tagjai a filmipar után az irodalom terén is kipróbálták magukat: az Ingovány az első könyvük. A 2010-ben megjelent regény a Sebastian Bergman kriminálpszichológus eseteit feldolgozó sorozat első része. A krimi műfaja egyik szerző számára sem ismeretlen, hiszen filmes karrierjük során volt szerencséjük találkozni vele: Hjorth producerként, rendezőként és forgatókönyvíróként, Rosenfeldt pedig szintén forgatókönyvíróként dolgozik.
Tavasszal az Agave Könyvek a történelmi krimik egy új frontját nyitotta meg M.C. Scott A római kém c. regényével. A könyv főszereplője Pantera, a császár elit kémosztagának tagja. A történet idején már visszavonult, múltjában sok borzalmas eseményt hagyott maga mögött. Coriallumba, a Gallia északi partján fekvő kicsiny kikötőbe Néró hívására érkezett, aki új feladatot bízna rá: tudja meg Róma felgyújtásának pontos időpontját és akadályozza meg azt.
Brenner háromhetes kóma után tér magához a kórházban. Állítólag öngyilkos akart lenni, de Brenner ezt nem hiszi. A baj csak annyi, hogy nem emlékszik semmire a balesetet megelőző időszakból. Vidám haver, Puntigamer! – ennyi jut eszébe, ezt mondja akkor is, amikor magához tér. Nem véletlenül. A balesete előtt – így nevezi azt, ami szerinte gyilkossági-, az orvosok szerint öngyilkossági kísérlet volt –, együtt nyakalta a Puntigamer sört Köck-kel.
Újabb regény olvasható magyarul a norvég Jo Nesbø Harry Hole-sorozatából: a Leopárd a sorozat nyolcadik darabja. A 2009-ben megjelent regényben Harry ismét egy sorozatgyilkos nyomában van: brutális kegyetlenséggel gyilkolnak meg több személyt is, a gyilkos pedig gondosan ügyel arra, hogy ne hagyjon nyomot maga után. A nem éppen csúcsformában levő nyomozót az ösztönei segítik abban, hogy megtalálja az összefüggéseket és igazságot szolgáltasson.
John Sandfordtól a Rossz vér egy igazi krimi, de a szerző rávilágít a vallási szekták jelentette veszélyekre is. Minnesota állam déli részén a helyiek kedélyét három egymást követő gyilkosság borzolja, egy különös láncról van szó: az első bűntény elkövetőjét a börtöncellában gyilkolják meg, és a gyanúsítottal is hamar végeznek. Virgil Flowers talál egy negyedik esetet is a múltban, s nekilát megkeresni azt a láncszemet, ami összeköti a négy bűntényt.
A Halálos tánc Mary Higgins Clark tizenegyedik regénye. 1991-ben jelent meg, magyarul 1994-ben adták ki először, legutóbb pedig, 2008-ban az Ulpius-ház Könyvkiadónál látott napvilágot. Romantikus bűnügyi regény, amelyben egy sorozatgyilkos szedi áldozatait. A meggyilkolt fiatal lányok közös jellemzője, hogy mindannyian imádnak táncolni. Amikor legjobb barátnője, Erin is áldozatul esik, Darcy veszélyes játékba kezd, elhatározza, hogy felkutatja a gyilkost.
Két nem mindennapi család mindennapjainak elbeszélése: ez Ruth Rendell Lopott élet című könyvének alapkoncepciója. Benet, a gyerekét egyedül nevelő, gondoskodó anya, akit még mindig kísértenek gyerekkorának lidérces emlékei, illetve Carol, aki két gyerekét állami gondozásba adta, illetve legkisebb fiát brutálisan bántalmazza, esetenként pedig fogalma sincs, hogy éppen a nagynéni, az édesanyja, avagy a szomszéd felügyelete alatt tölti napjait a kis Jay.
Tim Davys világában a plüssállatok uralkodnak, de számomra az még mindig nem világos, hogy miért ez a kombináció: egy krimi szereplőivé plüssállatokat tenni. A történet kerek, a párbeszédek nagyon jók, a befejezés a helyén van, a szereplőket nagyon is emberi problémákkal és érzésekkel ruházta fel a szerző, de egy pillanatra sem engedi elfeledni azt, hogy itt valójában plüssállatokról van szó. Ettől aztán egy pillanatra sem tudom, hogy komolyan vegyem-e.
