A lárvából báb lesz, majd szétszakítja gubóját s meglebegteti szárnyait a kifejlett példány, vagy más nevén imágó. Éppígy lesz a gyerekből, kamasz majd felnőtt, de vajon az orosz szovjet társadalom lárvái is felnőnek? S ha pedig imágó válna belőlük, mivel szembesülnek? Mihez kezdhetnek a lágerek, a titkosrendőrség, a lehallgatások és a diktatúra világában? Ulickaja regénye egy lebilincselő olvasmány, mely elkalauzol minket e sötét kor rejtelmeibe.
Németh Andor Egy foglalt páholy története új kiadása kitűnő alkalom egy elfeledett magyar író újrafelfedezésére. A regény mesteri kor- és hangulatfestéssel a két világháború közötti Budapest egy tipikus helyszínét, a kávéházat mutatja be. Felvonulnak azok az értelmiségi rétegek, akik magán- és közéletüket itt élték le, alkotóműhelynek, irodának, étkezőasztalnak és vendégfogadó nappalinak is használták a számukra fenntartott “foglalt páholyokat”.
Ez egy furcsa mese. Mese egyenesen Izlandról, egy vérbeli izlandi írótól: Sjóntól, Sigurjón Birgir Sigurossontól. Egy nagyszerű alkotás népi elemekkel teletűzdelve, morbid humorral fűszerezve, az ember-állat, az ember-ember, illetve az ember-sors közti küzdelméről. A kötet sokszínűsége egy olyan világba kalauzolja a 21. század emberét, ahol kisgyerek módjára csodálhatja az önzőség miatti természet bosszúját, az egyszerű szívek szeretetét és ragaszkodását.
Két Übü-dráma, két abszurd dráma, mely emberi természetünk kifigurázására hivatott, de közben jókat nevethetünk. Kapzsiság, pénzéhség, hatalomvágy, amikor képesek vagyunk bármit megteni egyetlen kicsike fillérért. Mindezt leplezetlenül, nyíltan, saját vesztünkbe rohanva. A nagy potrohú Übü papa figurája mára színházi mítosszá vált, eljátszása hamleti kihívást jelent. Groteszk figura, nevetünk rajta, pedig minden emberben ott él valahol.
Megjelent Bodor Ádám, kolozsvári születésű író legújabb regénye: Verhovina madarai, avagy változatok végnapokra. Verhovina egy létező település Ukrajnában, azonban, ahogy az író is hangsúlyozza a cselekmény egy képzeletbeli településen játszódik valahol Kelet-Európában. Verhovina peremvidék. Az ott élők saját történetekkel, babonákkal rendelkeznek. Ebbe a különös, mesebeli világba kalauzol a mű és elolvasása után „talán, soha nem hagyjuk el Verhovinát”.
Az Athenaeumnál új kiadásban megjelent Passuth László-sorozat legfrissebb darabja A lombard kastély című regény. A szerző 1940-1944 között írt művét nagybátyjának, Éber László művészettörténésznek ajánlja, aki mesélt neki az El Greco újraértékelése mögötti háttérérdekekről, ezzel adva meg a regény alapötletét: Passuth az Ambrogio de Predis-rejtély köré építi fel hőseinek történetét. Mert ahol “üres foltok húzódnak a tudomány síkján – jöhet a regény.”
Egy tisztességes kormánybiztos, egy lelkész, egy sikeres sebész orvos, s egy közösen eltöltött balatoni hétvége. Minden adott a gondtalan szórakozáshoz, csakhogy az egyik luxus nyaralóban egy fiatal lány kísérletet tesz az önyilkosságra. A lányról kiderül, hogy Madaras államtitkár lánya, a rendőrség a helyszínen óvatosan jár el az ügyben. Tatár, a kormánybiztos kutatni kezd a lány életében, s a válasz mellett szerelmi légyottokra is talál.
W. Somerset Maugham az angol klasszikus irodalom kiemelkedő alakjának e regénye minisztériumi kérésre született, ám ez értékéből nem von le semmit. Maugham 1874-1965 között élt és alkotott, ő az egyik legismertebb angol regényíró, elbeszélő és drámaíró, művei közül sokat megfilmesítettek, Magyarországon, 2004-ben, Színház című regényét vitte filmre Szabó István rendező Csodálatos Júlia címen. A film főszereplői Annette Bening és Jeremy Irons.
Ha latin-amerikai irodalom, akkor Marquez, Borges és Varga Llossa. De hol van a fiatal nemzedék? Frissen nyomva magyarul ebben a kötetben! 20 novella, 20 különböző fiatal írótól, akik már számos díjat bezsebeltek. 20 nyomasztó és abszurd, megdöbbentő írás egy helyen. Érdemes elolvasni, de vigyázzunk, nem tündérmese. Ahogy az élet másik oldala sem az. Ezt a másik oldalt hivatott bemutatni a jelen mű, a másik oldalt, ami sokaknak az egyetlen oldal.
A Sorstalanság Kertész Imre Nobel-díjas magyar író legismertebb regénye, amely bár 1975-ben jelent meg először, igazán híressé és olvasottá a rangos kitüntetés elnyerése után vált. Azóta számos méltatás, cikk és kritika jelent meg több nyelven a műről, kapott hideget-meleget egyaránt. Életrajzi ihletésű regény, melynek főhőse Köves Gyuri, egy 15 éves budapesti zsidó fiú, aki közel egy évet tölt az auschwitzi és buchenwaldi haláltáborokban.
