Beszédek, melyek megváltoztatták a világot és emberek, akik felhívták az általuk képviselt értékekre a figyelmet. Olyan értékekre, melyek nem mindig voltak helyes értékrend szerint kialakítva. Tehát a könyvben találkozunk éppúgy igaz ügyet szolgáló felszólalásokat, mint az ördög másodhegedűseinek szavait. Nagyobb részben a múltszázad eseményeihez kapcsolódó beszédekkel találkozhatunk benne, képekkel, életrajzi adatokkal gazdagítva.
A regényes szerelmi história a gladiátorok embertelen küzdelmeinek helyszínéül szolgáló Colosseumban, valamint a kegyetlen Domitianus császár hálószobájában játszódik. Thea, a zsidó rabszolgalány beleszeret az életéért viaskodó gladiátorba, Ariusba. Szerelmük épp csak beteljesedik, amikor úrnője, a féltékeny Lepida elszakítja őket egymástól. Kate Quinn történelmi regénye a romlottság, az ármányok és a véres mindennapok világába kalauzolja az olvasót.
Saylor Rómáról szóló regénye egy felejthetetlen időutazásra hívja olvasóit. Általa mi is római gúnyát ölthetünk és igazi római polgárként élhetjük át a könyv olvasásával eltöltött időt. A mű nem a történelemkönyvek száraz adatközlésében íródott, hanem izgalmas és életszagú. Széleskörű betekintést nyújt a rómaiak mindennapjaiba, miközben a történelemórákról már ismert emberekkel ülhetünk egy asztalhoz. „Kivételes történelmi regény”, nem hiába írja a borítón!
1944 szeptember 23-án a szovjet hadsereg már két helyen is átlépte a trianoni magyar határt. Ugyanekkor a Gyimesi-szorosban a 32. hegyi határvadász zászlóaljhoz tartozó harccsoport Sebő Ödön főhadnagy parancsnoksága alatt még tartotta magát. Erről a hősies védekezésről és a bekerítésből való bravúros kirörésről szól a 2004-ben elhunyt veterán visszaemlékezése.
A szerző rendkívül színesen, érdekfeszítően írja le a német urántervet, a japán N-tervet, az amerikai Manhattan-tervet, az angol Tube Alloys programot. Megtudhatjuk, hogy hol tartott az atomfegyverkezés a második világháború után, miről maradt le a közvélemény, mennyire közel volt a világ egy harmadik, mindent elsöprő atomháború kitöréséhez, és végül mi akadályozta meg az érintett feleket abban, hogy erre a végzetes lépésre elszánják magukat.
A merénylet a politikai gyakorlatban mindig is alkalmazott eszköz volt, már az ókorban is számtalan példát találunk erre – hogy napjainkról most külön ne szóljak. Vaclav Pavel Borovička arra vállalkozott, hogy a legjelentősebb politikai merényleteket bemutassa. Borovičkától megszokhattuk, hogy alaposan körbejárja a témát, több szemszögből láttatni engedi az eseményeket, felfedi a mozgatórugókat, elrántja a függönyt, hogy a “kulisszák” mögé láthassunk, megmutatja a hátterét minden merényletnek.
