Tovább
Paul Auster: Sunset Park (21. Század, 2024)
Kritika
|
90

Paul Auster: Sunset Park

A Sunset Park az önismereti munka regénye: hogyan találod meg újra a helyedet abban a világban, ahonnan elszöktél, és hogyan kezdesz el kapcsolódni embertársaidhoz egy önkéntes száműzetés után. A könyvek és az irodalom szeretete átszövi a szöveget, de ugyanilyen érezhető, szinte kézzel tapintható a szereplők fejlődése is. Kivétel nélkül mindenki fejlődik, és őszinte örömmel figyeljük ezeket a mérföldköveket, kisebb vagy nagyobb sikereket. Talán ezért is ért ekkora meglepetésként, szinte arcul csapásként a vége…

Tovább
Michael Slepian: A titkok titkos élete (Park)
Kritika
|
100

Michael Slepian: A titkos titkos élete

Slepian a könyvében olyan kérdésekre ad választ, mint hogy miért titkolózunk, milyen titkaink vannak, hogyan befolyásolják ezek a titkok a világról alkotott benyomásainkat, az egészségünket, a hétköznapi, a munkahelyi életünket, a kapcsolatainkat. Az alapoktól kezdi (a titok és a titkolózás definíciójával), megmagyarázza, hogyan kategorizálhatók a titkok, hogyan születnek, milyen formában jelentkeznek már egészen kis korban, hogyan szaporodnak a tinédzserévek alatt, és válhatnak teherré felnőttkorban.

Tovább
Ray Nayler: Mamutrezervátum (Agave, 2024)
Kritika
|
75

Ray Nayler: Mamutrezervátum

Nayler a történetet ügyesen görgeti. A kisregény cselekménye térben és időben is nagy utat tesz meg. A sztori magja néhány nap cselekménye csak, de a visszaemlékezéseknek köszönhetően rövid bepillantást nyerhetünk dr. Damira életébe még abban az időben, amikor Kenyában az elefántok megmentéséért dolgozott, majd látjuk a Damira elméjével “ellátott” mamut által vezetett csordát vándorolni a sztyeppén. A nagy léptékű ugrások közötti űr kitöltéséhez szükséges némi fantázia az olvasó részéről…

Tovább
Christoph Biermann: Futballhackerek (Jaffa, 2024)
Kritika
|
90

Christoph Biermann: Futballhackerek

Futballhackerek című könyvében Christoph Biermann néhány olyan statisztikai mutató vagy modell bemutatására vállalkozik, amelyek az elmúlt egy-másfél évtizedben honosodtak meg a labdarúgás szakértői berkeiben, és amelyek némelyike komoly változást hozott egy-egy klub és bajnokság, vagy akár az egész sportág életében – még ha ez az egyszerű szurkolók vagy nézők számára nem is annyira nyilvánvaló.

Tovább
Leo Vardiashvili: Sűrű erdő szélén (Athenaeum, 2024)
Kritika
|
90

Leo Vardiashvili: Sűrű erdő szélén

A főhős által elmesélt történet kicsit olyan, mintha egy népmese szálait szövögetné a szerző: a folyamatosan (bátorság)próbáknak kitett legkisebb fiú rejtélyes üzenetek mentén halad végig Grúzián, hogy elveszett testvérét és édesapját megtalálja. Mesék, sötét babonák és az orosz-grúz konfliktus fegyveres valósága egyszerre van jelen a pörgős cselekményű regényben, különös, ellentétektől feszülő világot tárva elénk, amelyben a kegyetlenség, az emberség, a segítőkészség és az aktuális hatalom mindenhová elérő keze jelenti a valóságot.

Tovább
Ann-Helén Laestadius: Lopás (Európa Könyvkiadó, 2024)
Kritika
|
80

Ann-Helén Laestadius: Lopás

A Lopás lerántja a leplet a számik ellen elkövetett alattomos támadásokról, a hatóságok tétlenségéről, a rendőrök cinikus hozzáállásáról – de a könyv nem csak erről szól. Gyönyörű történet felnőtté válásról és egy lány küzdelméről nem pusztán a közösségét érő támadások, de egy változó világ közepette is, ahol az évszázadokon át örökölt társadalmi berendezkedés alig egy emberöltő alatt elavulttá válik.

Tovább
Moa Herngren: A válás (Helikon, 2024)
Kritika
|
90

Moa Herngren: A válás

Moa Herngren regénye megmutatja, hogy a kapcsolatok és a házasságok a legtöbb esetben nem egyértelműen az egyik vagy a másik fél miatt bomlanak fel, és olykor a válóok is csak egy utolsó csepp a sok felhalmozott (és gyakran ki nem mondott) sérelem után. Az üzenete viszont reménykeltő: bármilyen nehéz, bármennyire fáj, bárhogyan is gyászolunk egy élő személyt, az élet igenis megy tovább, és jönnek még szebb idők.