Elena Poniatowska amellett, hogy végigköveti Carrington életét, teret ad annak is, hogy tiszta képek kapjunk a környezetéről. Nemcsak a festő karrierjét ismerjük meg, hanem magyarázatot kapunk arra is, hogy mi célból jött létre a szürrealizmus, és milyen társadalmi jelenségre kívánt válaszul szolgálni. A regény befejezése után megérthetjük, hogy miként függ össze a művészet, a pszichológia és a történelem egy adott korban.
Tudtad, hogy első regényéhez az ihlet egy baseball-meccsen szállta meg? És hogy Japánban nagyon sokat kritizálják nyugatias stílusa miatt? És hogy általában tudja a története végét, amikor írni kezd? Tíz érdekesség, amit lehet, hogy nem tudtál Murakamiról!
Tizenegy nappal a premiert követően a Netflixen világszinten első helyen áll a sorozatok kategóriában Harlan Coben legújabb adaptációja. A Hiányzol magyarul a Jaffa Kiadónál jelent meg, először 2014-ben.
A norvég szerzőtől megszokhattuk, hogy eléggé magas fokozaton pörgeti regényei cselekményét, mindig van a tarsolyában egy-két csavar, amivel próbálja megvezetni az olvasót – a szó pozitív értelmében –, ezzel is fokozva regényeiben a feszültséget. A karakterei általában jól eltaláltak, és még ha van is közöttük közhelyes, klisékből felépített, általában mindenkinek megvan a maga helye és szerepe abban a közegben, ahol az események zajlanak. Ez a Vérségi kötelékben sincs másképp.
A regény az orosz geopolitikai fenyegetettség és Moldova belső válságainak metszéspontjában helyezkedik el, szatirikus, ugyanakkor mélyen aggasztó képet festve a posztszovjet társadalomról. Egyszerre groteszk mese és történelmi allegória, amely finom, cinikus humorral, és keserű társadalomkritikával ábrázolja egy kelet-európai ország küzdelmeit a múltjával és a jelenével.
A Móra Kiadó és a Magyar Színház 2025. január 14-én, Fekete István születésének 125. évfordulóján a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja előtt tiszteleg.
Keegan stílusára jellemző, hogy a le nem írt üzenet ugyanannyira fontos, mint a leírt. Egy interjúban azt állította, hogy egy történetet kétszer kell elolvasni, hogy valójában megértsük a mondanivalóját. Keegan történeteire ez fokozottan igaz. Líraisága miatt meglehet, hogy átsiklunk valami felett, vagy más hangulatban másképpen értelmezzük a sorok közt megbúvó üzenetet.
A történet érdekes jellegzetessége, hogy miközben tényszerűen mindenki egy kisgyereket keres, egy lavinához hasonló jelenség alakul ki, amely a kapcsolatok szálain fut végig, és bonyolódik a végtelenségig. Fokozatosan derülnek ki elfeledett igazságok, bukkannak elő hazugságok, ferdítések, válnak láthatóvá érzelmi kötelékek, irigység és féltékenység üti fel a fejét.
J. D. Salinger élete és munkássága mindmáig lenyűgöző. Visszahúzódó természete és rejtélyes személyisége hozzájárult titokzatosságához. Bár viszonylag kevés műve jelent meg, az irodalomra és a populáris kultúrára gyakorolt hatása tagadhatatlan. Műveiben az elidegenedés, a hitelesség és az értelemkeresés témáját járja körül, és még évtizedekkel halála után is rezonál az olvasókban.
Ha 2024 legmeghatározóbb könyveiről beszélünk, szerintünk a listán helye van Leo Vardiashvili első regényének, Gunnar Gunnarsson Adventjének, amely majdnem 90 év késéssel jelent meg magyarul, Cristina Rivera Garza oknyomozó, dokumentarista regényének és a kárpátaljai Lőrincz P. Gabriella novelláskötetének is. Íme, az Olvasoterem.com recenzensei szerint ezek voltak az év legjobb könyvei!
