A The Climate War Eric Pooley munkája. A Bloomberg BusinessWeek helyettes főszerkesztője az olvasók elé tárja azt a módszert, ahogyan a globális felmelegedés veszélyét az elmúlt három évben Washingtonban kezelték. A könyvből megismerhetjük azt a politikai harcot, amelyet azért folytatnak, hogy a Kongresszust rávegyék: tegye meg a szükséges intézkedéseket az ügyben. Konzervatív lobbisták harcolnak azért, hogy a jelenséget letagadják, majd – miután ez már nem működik – azért, hogy a döntéseket késleltessék. Pooley könyvéből kiderül, milyen mértékben befolyásolta a 2008-as gazdasági válság és az azt követő recesszió a klímaváltozás feletti vitát és az Obama-adminisztráció éghajlatváltozással kapcsolatos jogszabályait.
[youtube width=”480″ height=”385″]http://www.youtube.com/watch?v=Y0EIFDBS1XQ[/youtube]
Heidi Cullen a Weather Of The Future-ben a jövő éghajlatával foglalkozik. Megállapításai különböző éghajlati modellekre, mért adatokra, a tudomány mai ismereteire és tudósokkal készített interjúkra alapozza. A szerző is szakmabeli, a Climate Central, egy nonprofit kutatóintézet tudományos főmunkatársa. Ms. Cullen felhívja a figyelmet arra, hogy az USA-ban az éves átlaghőmérséklet az elmúlt 50 évben több, mint 1 Celsius fokkal nőtt, és a kibocsátott gázak függvényében további növekedésre számíthatunk. 2050-re minden harmadik évben lesz olyan meleg időszak, ami ma csak 20 évente fordul elő, a század végére pedig ez minden második nap előfordulhat. A folyamatos felemelegedés következtében olvadnak a jéghegyek, emelkedik a tengerek és óceánok vízszintje, megszaparodnak a hurrikánok. New York városát különösen veszélyezteti a vízszint emelkedése, hiszen a város kevesebb mint 10 láb magasságban fekszik az Atlanti Óceánhoz képest, a new yorki LaGuardia Repülőtér például csak 6.8 láb (kb. 2 méter) magasságban található. Ms. Cullen szerint a klímaváltozás geopolitikai összeomlásokhoz vezethet, növekedni fog a menekültek száma, a vízhiány miatt nemzetek közötti viszályok törhetnek ki.
[youtube width=”640″ height=”385″]http://www.youtube.com/watch?v=KjEuaBoybzE[/youtube]
Az olvasoterem.com megnézte, hogy mit olvashatunk az anyanyelvünkön a témában, míg a fent említett két könyv magyar megjelenésére várunk. Rakonczai János a Globális környezeti kihívásaink című kötetében is hasonló kérdésekre keresi a választ. A légkör globális melegedése, az ózonlyuk rendszeres kialakulása, a savas esők problémája, az óceánok szennyezése, az édesvízhiány, az erdőírtás, a nyersanyagok kimerülésének kérdése vagy az atomenergia hasznosítása, csak néhány a legfontosabb környezeti problémák közül, amelyekre a szerző válaszokat ad. A könyv a legfrissebb adatok, információk felhasználásával, tudományos igénnyel értékeli a folyamatokat, de az olvasása nem igényel szakmai előképzettséget.
Carolyn Fry könyve, A klímaváltozás alaposan, ugyanakkor közérthetően ismerteti a klímaváltozás jelenségeinek tudományos hátterét, vázolja társadalmi és gazdasági hatásait, és külön fejezetben ír arról, hogy milyen személyes felelősségünk lehet a klímaváltozásban – mindezt tényszerűen, a legutolsó elérhető adatokra támaszkodva. Fry könyve foglalkozik a magyar vonatkozásokkal is: olvashatunk többek között a 2008 márciusában elfogadott hivatalos álláspontról, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményében vállalt magyar szerepről, de akár hasznos tanácsokat is kaphatunk arra vonatkozólag, hogy mi mit tehetünk Földünk és szűkebb környezetünk megóvása érdekében.
Z. Kárpát Dániel is ír arról a Háborúk a vízért a XXI. Században c. könyvében, amiről Heidi Cullen: hogy a XXI. század legnagyobb válsága talán az édesvíz hiánya lesz. Mindeközben az emberiség még mindig az olajhiánnyal foglalkozik. Végzetesen felgyorsult világunk lassan kezelhetetlen, pedig teljes kutatóintézetek dolgoznak azon, hogy miként lehetne újra élhetővé tenni a planétát. A tények azonban makacs dolgok: már ma milliárdok nélkülözik az élelmet és a tiszta vizet, emberi élethez való jogukkal senki sem foglalkozik. Világunk minden egyensúlyt nélkülöz: csak a szépítőszerekre költött milliárdokból el lehetne látni a világ éhezőit – legalábbis még ma. A készletek ismerete mellett 10 milliárdból meg lehetne szüntetni a tömeges szomjazást világszerte, miközben évente 11 milliárd dollárnyi pénzt költünk fagylaltra… Kárpát Dániel kötete sem ragad le a puszta diagnózisnál, felvázolja a megoldásokat is.