A nagyon-nagy író-asszony

Vidd hírét!
  •  
  •  
  •  

A címbeli jelzővel Ady Endre, a Nyugat nagy klasszikusa illette a magyar irodalom máig legjelentősebbnek tartott női alkotóját. Rövid élete és korai tragikus halála ellenére teljes életművet hagyott ránk: a nemesi és polgári eszméktől egészen a szocializmus vállalásáig jutott, mindvégig a női sorsot, a női lélek rezdüléseit ábrázolva.


Kaffka Margit 1880-ban született Nagykárolyban, Szatmár megyében. Apja polgári értelmiségi család sarja, anyja nemesi famíliából származott, az írónő innen hozta világképét meghatározó gyökereit. Korán árvaságra jutott, örülhetett, hogy egy apácaiskolában ingyenes helyen tanulhatott. Előbb tanítói, majd tanári oklevelet szerzett. Élete végéig gyakorló tanár maradt, szerette ezt a munkát.

Korán kezdett verseket írni, lázadóvá tették élményei, élettapasztalatai, a költészetben is az újat keresi. Tehetségét hamar felismerték, több folyóirat közölte verseit. Lelkesen fogadta az új hangú költőnőt a Nyugat, a XX. század vezető irodalmi lapja, sőt maga Ady Endre is. Kaffkát lenyűgözte Ady költői nagysága és elragadta az újság impresszionista-dekadens-nagyvilági hangja. Örömmel lépett közéjük: a Nyugat első számától egész korai haláláig volt a nagy folyóirat munkatársa.

Közben első házassága tönkrement, de második férjével megtalálta a magánéleti boldogságot. E második férj, Bauer Ervin orvos-biológus, megértő, kulturált, kiváló irodalmi érzékkel megáldott férfiú.

Ha itt megállnánk, azt mondhatnánk, hogy Kaffka Margit a Nyugat egyik meghatározó egyénisége, a  legkitűnőbb magyar költőnő. De Kaffka Margit több ennél. Mert még költői életművénél is több, amit prózában alkotott.

Korai kisepikáiban már megjelentek a társadalom válságát boncolgató irányvonalak. 1911-ben készült el legismertebb regénye, a Színek és évek, egy gazdag lelki életű, de körülményei folytán mindig megalkuvásra kényszerülő asszony története. Lélektani-társadalmi regény, a női lélek hiteles és érző ábrázolása. Második nagy regénye, a Mária évei,  már egy önálló, épp a megalkuvásra való képesség hiánya miatt tragédiába fulladó női sorsot mutat be. Közben több kisregényt és novellát írt a századforduló Magyarországának női sorslehetőségeit boncolgatva.

A háború kitörése felháborította. Férjét is besorozták. Egyre több ismerősnek érkezett halálhíre. Finom női ösztöne jelezte a katasztrófát. 1917-ben jelent meg utolsó nagyregénye, a Hangyaboly, amely egy apácaiskola zárt körében játszódva mutatja be az emberi kapcsolatok finom alakulását.

Utolsó novelláskötete már egy új állomást jelzett Kaffka Margit művészi útján. De sajnos nem volt folytatás: 1918 novemberében elkapta a spanyolnáthát kisfiával együtt, és december 1-jén mindeketten áldozatul estek a járványnak.

Kaffka Margit életműve mégsem torzó. Ellenkezőleg: kiteljesedett és egyedi. A Színek és évek pedig ott van minden idők legjobb magyar regényeinek listáján.


Vidd hírét!
  •  
  •  
  •