Guus Kuijer: Minden dolgok könyve

Írta : Guus Kuijer
Eredeti cím : Het boek van alle dingen
Eredeti kiadás : 2004
Magyar cím : Minden dolgok könyve
Fordította : Wekerle Szabolcs
Kiadó : Kolibri Kiadó
Recenzált kiadás éve : 2014
Terjedelme (oldalszám) : 127
95
Vidd hírét!
  •  
  •  

Élet és boldogság – talán ezek lehetnek Guus Kuijer regényének kulcsszavai. A boldogság bizonyosan: mint a boldogtalanságból kemény munkával kifaragott műalkotás.


A Minden dolgok könyve Thomas Klopperről szól. A szerző a mű megírásának felelősségét is hőse vállára rakja: a kilenc éves kisfiú a körülötte történő eseményekről, „minden dolgokról” ír naplót, hogy boldogtalanságát valahogy megeméssze.

Hogy miért tetszett nekem ez a könyv? Mert meglepően finomka. Egy traumatizált gyermeket állít a középpontba anélkül, hogy a divatos brutál-perverz-pszichopata hármas bármelyik tagja is eluralkodna. Az immár kopaszodó Thomas „tiszteletlennek” tartja könyvét, melyet szerintem a jóérzés védőbeszédeként lehetne emlegetni.

A regény egyetlen egyszerű gondolatra épül: a dolgokat (minden dolgot) végig kell gondolni, meg kell rágni, le kell nyelni, meg kell emészteni (érteni). És akkor új perspektívából, a régi bántásokat is újraértelmezhetjük, megérthetjük és megbocsáthatjuk, hogy túllépve rajtuk boldogak lehessünk.

Első olvasásra a regény egy kisfiú megható története. Esetében talán nem is az a fontos, hogy az apja vallásos fanatizmusával, türelmetlenségével terrorizálja, hanem az, ahogyan erre válaszol. Nem szánalmat érzünk iránta, inkább tiszteletet, amiért mer hű maradni olykor naiv kis kínjaihoz, sokszor gyötrő fantáziaképeihez, érzéseihez. Amiért mer szeretni, és ezt meg is mutatni. Amiért megérti a dolgok lényegét, és szublimálja indulatait, bár sokszor nem érti a felnőtteket.

Egy másik olvasatban azonban Thomas maga az Ember, aki értetlenül bámulja a „minden dolgokat” ebben az elidegenedett világban, de nem adja meg magát. Mindenek ellenére követi egyetlen igazi életcélját: boldognak lenni. Nem mondanám vallásos témájúnak a Minden dolgok könyvét, mégis Jézus alakja az, ami Thomast elvezeti a felsimerésig: csak a jók, a szeretettel teli emberek boldogok, a gyűlölködőket és félőket nem lehet megváltani. Szánnivalók, ahogy az apja is, aki annyira tele van félelemmel, hogy saját nyugalma érdekében, saját hamis világának fenntarthatósága érdekében megfosztja családtagjait a gondolkodás, a döntés, a vélemény és az érzések szabadságától.

A világról is szól ez a könyv. Arról, hogy mindenkinek azt az arcát mutatja, amit hajlandó meglátni. Arról, ahogy törvényszerűségei működnek azoknál, akik ismerik, és azoknál, akik nem ismerik ezeket. Arról, hogy vannak vesztesek, és vannak harcosok, akik nem nyugszanak bele. Ha akarom, egy gyerek élettörténete. Ha akarom, jó kis útikalauz a boldog élethez. Mert Thomas végül – mindenek ellenére – boldog lesz.

Ha azonban valaki magasztos eszmefuttatásokat keresne a könyvben, keservesen csalódnia kellene. Iskolapéldája ez a könyv annak, ahogy az olvasó részt vesz a történet alakításában. Nyelvezete végtelenül egyszerű, láttatásmódja néhol gyermekien naiv, néhol meggyötörten bölcs. Olyan egyszerű, mint egy kézzel faragott táltos paripa: csak a képzelet szárnyain lehet csillagokba ugratni rajta. De ha sikerül, igazi megkönnyebbült gyermeki boldogságot érez az ember. Amiért lehetséges.


Vidd hírét!
  •  
  •