C. J. Sansom: Egy bűnös siralmai

Írta : C. J. Sansom
Eredeti cím : Lamentation
Eredeti kiadás : 2014
Magyar cím : Egy bűnös siralmai
Fordította : H. Kovács Mária
Kiadó : Agave Könyvek
Recenzált kiadás éve : 2016
Terjedelme (oldalszám) : 595
90
Vidd hírét!
  •  
  •  
  •  

1546 nyara, London: VIII. Henrik angol király súlyos beteg, kínzó fájdalmai miatt egyedül már alig bír közlekedni, bár az alattvalók előtt a látszatot még igyekszik fenntartani. Testi szenvedései ellenére azonban elméje ugyanolyan ép, mint korábban, így a királyi tanácsban a katolikus vallás hívei és a reformer irányzat képviselői között dúló hatalmi harc majdani vesztesei joggal tarthatnak attól, hogy sok más sorstársukhoz hasonlóan a máglyán vagy a bitófán végzik. Ebbe a hatalmi harcba igyekeznek egyesek belekeverni a király hatodik feleségét, Parr Katalint is. Emiatt vált ki nagy riadalmat a reformerekkel szimpatizáló királyné szűk környezetében, amikor a saját hálószobájában található ládájából eltűnik titokban írt, radikális nézeteket valló, Egy bűnös siralmai címet viselő kézirata. A félelem két dolog miatt is indokolt: egyrészt Katalin tart férje haragjától, mivel elhallgatta előle a kézirat létét, másrészt pedig a Londonban újra fellángoló eretneküldözés közepette fennáll a veszélye, hogy rossz kezekbe kerülve, a kézirat miatt eretnek tanok támogatásával vádolhatják meg a királynét, ami a bukásához, sőt máglyahalálához vezethet.


Amikor a kézirat első lapja egy meggyilkolt londoni nyomdász markából kerül elő, végső kétségbeesésében Parr Katalin atyai nagybátyján, Lord Parron keresztül régi pártfogoltját, a titokban szintén a reformer irányzattal szimpatizáló Matthew Shardklake serjeantot kéri fel, hogy nyomozza ki a kézirat hollétét. Mivel egyrészt kötelezi a titoktartás, másrészt nem szeretné veszélybe sodorni, Shardlake először kihagyja az ügyből korábbi nyomozásaiban nagy segítségére levő segédjét, Jack Barakot. Így elsősorban új ügyvédsegédjére, a fiatal és éles eszű, de forróvérű Nicholas Overtonra támaszkodik. Amikor azonban a brutálisan meggyilkolt áldozatok száma nőni kezd, és az ő élete is veszélybe kerül, Matthew kénytelen beavatni Barakot is az ügy részleteibe, hiszen tapasztalata nagy segítségére lehet. Így tehát hárman – néha Lord Parr néhány emberével kiegészülve – próbálják felgöngyölíteni az igencsak szövevényes ügyet.

Amint korábbi ügyei többségénél, a szálak ezúttal is magasabb körökbe, a királyi udvarba vezetnek, így óhatatlanul is felbukkan Matthew néhány korábbi ismerőse és ellenfele/ellensége, ami különösen kellemetlen számára. A rá leselkedő veszélyek ellenére a cél azonban mindvégig a királyné kimentése a szorult helyzetből, még hogyha emiatt saját életét is kockára kell tennie. Az ingatag politikai helyzet miatt ugyanis mindenki a saját érdekei szerint politizál, így Matthew azzal kénytelen szembesülni, hogy nemcsak a katolikus táborban, hanem a protestánsok körében is leselkedhetnek rá veszélyek. A nagy veszély azonban olyan helyről érkezik, ahonnan talán ő a maga sem számít rá.

Az Egy bűnös siralmai a Tudor-kor talán legviharosabb időszakában, VIII. Henrik uralkodása idején játszódó hatodik Shardlake-regény. A skót születésű, de Angliában élő szerző, C. J Sansom a sorozat korábbi részeivel is bizonyította, hogy kiváló ismerője az említett történelmi korszaknak. Emellett kiváló író is, így afelől nem volt kétségem, hogy az angolul 2014-ben megjelent regény ugyanolyan magas színvonalú lesz, mint a korábbiak. E téren tényleg nem okozott csalódást, a regény az egyike a sorozat eddigi legjobb részeinek, ha nem éppen a legjobb. A legnagyobb kifogás vele szemben a terjedelme lehetne: a maga a 600 oldalával a sorozat legvaskosabb darabja, aminek elolvasáshoz azért kell némi (szabad)idő. Nyilván ez önmagában nem gond, inkább csak amiatt, hogy néha kissé túlírtnak, elnyújtottnak éreztem a történetet, és határozott meggyőződésem, hogy ezt összeszedettebben is meg lehetett volna írni, anélkül, hogy nagyon lényeges részekről le kellett volna mondani. Mivel azonban ez nem csak az Egy bűnös siralmai esetében érvényes, hanem a sorozat általam olvasott többi részéről is elmondható, ez lassan amolyan Sansomos védjegy, amivel meg kell barátkozni. Ha pedig sikerül, onnantól garantált a minőségi szórakozás a történelmi krimik rajongóinak.

C. J. Sansom: Apokalipszis (Agave Könyvek, 2011) C. J. Sansom: A bosszú nyilai (Agave Könyvek, 2012)

Sansom legújabb regényéről elég nehéz bármilyen újdonságot írnom, amit esetleg korábbi regényei kapcsán nem írtam. (A két korábbi Shardlake-regény recenziójáért klikk a fenti képekre!) Azt nem mondhatom, hogy ugyanarra a kaptafára készülnek a regényei, viszont kétségkívül sok bennük a hasonlóság. A terjedelemmel összefüggően talán ezek közül a kellőképpen összetett történetet lehet kiemelni, ami előnye és hátránya is egyben a regénynek. A több szálon futó cselekmény kellőképpen izgalmas, a szerző stílusa a túl sok részlet és aprólékosság (öltözet, épületek, karakterek és eseményleírások vonatkozásában egyaránt), illetve a korhűségre törekvő nyelvhasználat ellenére sem nehézkes, hanem gördülékeny és olvasmányos. Emellett nagyon hitelesnek tűnik a londoni (és angliai) politikai-társadalmi viszonyok ábrázolása, a naturalisztikus képi elemek pedig a kor hangulatát adják vissza igencsak érzékletesen. Az már szinte közhelynek minősül Sansom kapcsán, hogy kiváló karakterek köré építi fel regényei cselekményét, mind a valós történelmi alakok, mind a fiktív szereplők jól megrajzolt, hús-vér figurák – és ez nemcsak a főszereplők, hanem a legtöbb mellékszereplő esetében is igaz. Arról nyilván jelen esetben is gondoskodik, hogy ne csak a korábbi regényeiből már ismert, megszokott szereplőket vonultassa fel, hanem mindig legyen néhány kellőképpen izgalmas új karakter is.

Ahogy azt megszokhattuk, Matthew Shardlake legalább két ügyben tevékenykedik, és nincs ez másképp itt sem: a királynétól kapott megbízás mellett egy örökösödési ügyön is dolgozik, ami szintén tartogat egy-két érdekes momentumot és karaktert az olvasó számára. Bár az is tény, hogy a regény e mellékszál nélkül is kellőképpen élvezhető – és talán kissé rövidebb is – lenne. Persze, amikor sikerül a végére érni, akkor általában egyetlen plusz oldalt sem bánok, hiszen már tinédzserkorom óta mind a történelmi regények, mind a krimik nagy kedvenceim közé tartoznak, és hát kell-e annál jobb szórakozás, mint a két műfaj jól kivitelezett ötvözete? Sansom pedig nagyon ért ahhoz, hogy a kettő jellegzetességeit kombinálja, bár kétségtelen, hogy történészi énje azért jobban működik krimiszerzői énjénél, és sokkal inkább a korrajz és a történelmi környezet az, ami miatt érdemes olvasni a regényeit, mintsem maga a bűnügyi szál. Félreértés ne essék, utóbbival sincs gond, hiszen kiválóan képes egy-egy valós vagy vitatott történelmi esemény kontextusában elhelyezni a bűnügyi szálat, csak éppen előbbi téren profibbnak érzem. És hogy mennyire jól dokumentálódik a regényei megírásában, arról jelen esetben a könyv végi köszönetnyilvánításban felsorolt könyv- és tanulmánycímek árulkodnak.

Az Egy bűnös siralmai után igazából csak egy kérdés foglalkoztat: lesz-e folytatása C. J. Sansom nagysikerű Matthew Shardlake-sorozatának? A legalapvetőbb feltételek ugyan adottak ehhez, viszont a királyné titkos kéziratnak keresése közben elszenvedett veszteségek, valamint a megváltozott politikai-történelmi kontextus tükrében megelőlegezem, hogy egy esetleges folytatás esetén valószínűleg lesz némi hiányérzete az olvasónak – nekem legalábbis biztosan.


Vidd hírét!
  •  
  •  
  •