Ahogy tavaly, úgy az idén is rendhagyó módon készítünk összeállítást az év legjobb könyveiről, hiszen valljuk, hogy lehetetlen adott számú könyvet úgy rangsorolni, hogy az ne csak egy ember preferenciáit tükrözze. Így aztán idén sem rangsorolunk, nálunk nincs top 10 vagy top 50, az alábbi összeállítás az Olvasoterem.com recenzánsainak csupán egy-egy kedvencét tartalmazza – mindegyik az év legjobb könyve az adott recenzáns szerint, de szigorúan csak azon könyvek között, amelyet természetesen az illető olvasott.

Flóra kedvence > Esterházy Péter: Hasnyálmirigynapló

Ez az egész napló ugyanazt a problémát veti fel, mint Anne Frank. Vagy Gyarmati Fanni. Vagy Karinthy Cini. Vagy akárki. Életeket nem lehet értékelni. Ennek ellenére megteszem/megtesszük, mert a könyv csodás. Igen, az. Egy rákról írt könyv. Mert megállja a helyét önmagában is. Nem hatódunk meg attól, hogy írója már nincs (dehogynem, a fenébe is, na de nem olyan értelemben), nem lesz ettől több (tényleg nem), csak mi leszünk kevesebbek. Nem attól, hogy elolvassuk, ó nem. Hanem attól, hogy ez a pont. És nincs tovább. Ez az igazi szegénység. Ám! Aki szerette, ezután is előveszi. Aki eddig nem ismerte, talán most megteszi, mert ez már így szokott történni, aki meghal, sokkal érdekesebb, mint aki (még) él (no offense, ez van). Ez már tulajdonképpen mindegy, EP-nek a leginkább.
Mindenki úgy segít magán, ahogy tud.
Én olvasok. EP-k a polcon. A veszteségek is.

Fülszöveg: Rák, ez a jó kezdőszó vezeti be az olvasót Esterházy Péter naplója első lapján új életébe. Majd a mondat teremtette csöndben beszélni kezd: ismerjük és nem ismerjük ezt a hangot, mely hol távolról szól, hol közelről, játszik, fürkész, olvas, imádkozik, és néha szinte énekel annak a másiknak, aki ott benn fészkel. Aztán meg-megsötétedik, és kedvetlenül elhallgat. Napokra. Mit lehet tenni, ha a test, amely addig mindenestül a munkát szolgálta, egyszerre az írás ellen fordul? Hogyan rögzíti napjait az író, akinek minden műve valóság és költészet szétszálazhatatlanságára épül? Mi történik az ontológiai derűvel, amikor a halálos betegség mindennapi gyakorlattá válik? Megírható-e szerelemként a hasnyálmirigyrák? Nem egyszerű történet.

Jance kedvence > Richard Sakwa: Háború a határon

A szerző, Richard Sakwa (a Kenti Egyetem professzora, Oroszország, Kelet-Európa és a posztkommunista politika szakértője) az ukrajnai konfliktus történelmi és politikai okait, valamint lehetséges következményeit igyekszik feltárni könyvében. A könyv legnagyobb pozitívuma az alapossága, tudományos igényű dokumentáltsága és nem utolsó sorban a szerző semlegessége – ezeknek köszönhetően alapműnek számít a konfliktus szűkebb és tágabb kontextusának megértéséhez, és messze túlmutat a témában megjelent manipulatív, hiányos információkon alapuló, felületes írásokon.

Részletes ajánlónk a könyvről.

Fülszöveg: Hogyan juthatott odáig Európa, hogy pontosan száz évvel az első világháború kitörése után újból farkasszemet nézzenek egymással a nagyhatalmak? Mi vakíthatta el a politikusokat, akik nem voltak képesek idejekorán felmérni az Ukrajnában kirobbant válság valós dimenzióit, és egy évszázaddal korábbi elődjeikhez hasonlóan alvajárókként sétáltak bele egy nukleáris világégéssel fenyegető konfliktusba? Sokkszerűen tűnt ki, mennyire törékeny az egész térség békéje, amikor 2014 augusztusában Oroszország, az Európai Unió és az Egyesült Államok geopolitikai vetélkedése újból fegyveres szembenálláshoz vezetett, a Kelet és Nyugat közötti új frontvonal pedig a megosztott Ukrajnában húzódott.

Richard Sakwa, a Kenti Egyetem professzora Kelet-Európa történelmének egyik legjobb ismerőjeként figyelmen kívül hagyta a minden oldalon bőségesen áradó propagandisztikus szólamokat, mert szerinte az ukrajnai háborút valójában egyszerre két, külön-külön is mélyülő válság idézte elő. Az egyik krízisért jobbára a Nyugat okolható, mert egyre jobban ki akarta szorítani Oroszországot Európából, a másikat viszont az Ukrajna saját állami berendezkedése körüli ellentétek magyarázzák. Az egymást erősítő nacionalista előítéletek és a paranoiával határos bizalmatlanság elegye már hosszú ideje fenyegetett robbanással, amely végül ahogy a szerző állítja elsősorban a nyugati hatalmak felelőtlensége miatt következett be. Richard Sakwa az ukrajnai dráma eseményeivel párhuzamosan írt könyve megjelenése után mindenütt nagy vitát váltott ki, de a kritikák egyöntetűen elismerték, hogy a válság megértéséhez ez a mű nélkülözhetetlen forrás.

Emőke kedvence > Susan Abulhawa: Hajnal a tiltott kertben

Drámaian szép és kegyetlenül valós, megható és elborzasztó egyben, amelyben a palesztin nép több évtizedes sorsa, örömökkel és rémálmokkal olykor drasztikusan váltakozó élete tárul az olvasó szeme elé egy család négy évtizedes múltján keresztül. Nagyszerűségét fokozza, hogy részben saját személyes élményeken alapszik, és anélkül érint meg, hogy az írónak trükköznie kellene ezért. Mindenkinek ajánlom, aki nem fél az emberségből fakadó együttérzéstől és el tudja viselni, hogy bizonyos, életbe vágó kérdések olykor megválaszolatlanok maradnak.

Ajánlónk a könyvhöz.

Fülszöveg: Amal egy nyomorúságos menekülttáborban látja meg a napvilágot földműves családját 1947-ben hurcolták el Palesztinából, csecsemő bátyját elrabolták, anyját pedig érzéketlenné tett a fájdalom. Bár apja látástól vakulásig dolgozik, hajnalonta felolvas a lányának, hogy együtt álmodjanak egy másik világról.

Amal története egy egész népről szól, arról, hogy lehet túlélni hatvan éven át a PalesztinIzraeli konfliktus árnyékában. Apák és fiúk, asszonyok és lányaik, akik szeretnek és remélnek, miközben szívet tépő veszteségeket és szörnyű traumákat szenvednek el. Ki így, ki úgy éli túl a borzalmakat, de soha nem szűnnek meg vágyakozni egy jobb világ után.

Susan Abulhawa a palesztinai hatnapos háború egyik menekülttáborában született 1970-ben. Különböző arab országokban töltött rendkívül hányatott kisgyermekkora után kamaszként az Egyesült Államokba került nevelőszülőkhöz, ma is ott él.

Miután 2000-ben visszalátogatott Palesztinába, majd 2002-ben a dzseníni menekülttáborban szemtanúja volt egy borzalmas vérfürdő következményeinek, elszánt aktivistája és szószólója lett a nyugati világban a palesztinok ügyének. Írásai a palesztin nép sorsának érzékeny hírmondói. A Hajnal a tiltott kertben az első regénye, mely a szerző személyes dzseníni élményeinek hatására született meg, s noha szereplői kitalált alakok, a felrajzolt történelmi-politikai háttér és események mind valóságosak.

Tünde kedvence > Charlotte Link: Hazug múlt

Charlotte Link legújabb regényében minden adott, hogy az olvasót fogva tartsa: múltbéli titkok, izgalmas nyomozás, sűrűsödő rejtély-köd, érzelmi kavalkád. A Hazug múlt nemcsak a krimikedvelők új kedvence, de bárki számára izgalmas olvasmány lehet, aki vállalkozik Kate-tel együtt a múlt felgöngyölítésére. A történet középpontjában az a gyilkosság áll, amely előtt érthetetlenül áll mindenki – a rendőrség, a lakosság, de legfőképp az áldozat lánya. A nyomozás pedig, ahogy halad előre, úgy válik egyre bonyolultabbá. „Lassan-lassan mindenki eltűnik, aki belekeveredett ebbe az ügybe.”

Fülszöveg: Az észak-angliai kisváros lakói megdöbbenve fogadják a hírt, hogy Richard Linville-t, a köztiszteletben álló, nyugdíjas rendőr főfelügyelőt egy februári, hideg éjszakán a saját otthonában brutálisan meggyilkolták. Vajon kinek állhatott az útjában a visszavonultan élő, feddhetetlen idős férfi?

Linville lánya, Kate az apja halálával elvesztette az egyetlen embert, akit szeretett. A londoni rendőrségen dolgozó nő magányosan, céltalanul éli mindennapjait: senkihez sem tud közel kerülni, ráadásul a munkájában sem érzi magát sikeresnek. Amikor hazatér gyászolni a szülői házba, úgy látja, a vidéki rendőrség nem tesz meg mindent az ügy felgöngyölítéséért, ezért ő maga ered a gyilkos nyomába. A nyomozás során egyre több holttestre bukkan, és mind több titokra derül fény az apja múltjából… Mintha a férfi nem is az az ember lett volna, akinek ő ismerte.

Ahogy Charlotte Link feszült hangulatú, izgalmas krimijének főhőse közeledik a rejtély megoldásához, egyre jobban szembesül azzal, mivel jár, ha egy hazugságra épített életről lehull a lepel.

Attila kedvence > Frank Schätzing: Breaking News

Schätzing regénye politikai thrillerként tálalt történelemóra. Adott egy törtető, egykor ünnepelt újságíró, aki hazudik a munkáltatójának, hogy még egy kis levegővételhez jusson, és közben beletrafál az egyik legsúlyosabb izraeli összeesküvésbe. A másik vonalon pedig adott egy száz éves, letehetetlen történet, amely a huszadik század elejétől indul, és összefonódik az újságíró sztorijával. Schätzing úgy ír az arab-izraeli konfliktusról, és úgy nyúl hozzá tabukhoz, hogy közben pártatlan, egy kicsit mindkét féllel csipkelődik, és a béke reményét is sejteni engedi: a megoldás az emberekben lakozik.

Recenziónk a regényről ITT.

Fülszöveg: Tom Hagen, a harctéri tudósítók ünnepelt csillaga nem finnyáskodik, ha egy jó sztoriról van szó. Specialitása a Közel-Kelet országai, riportjai tudósítások a pokolból. De Afganisztánban elhagyja a szerencséje. Hírneve romokban, ő maga pedig kétségbeesetten küzd a visszatérésért. Három évvel később új esély kínálkozik Tel-Avivban, amikor az izraeli titkosszolgálat adatokat játszik át neki. Hagen megragadja a lehetőséget, ám ezzel akaratlanul is halálos láncreakciót indít el.

A Breaking News magával ragadó thriller, hátterében egy epikus mondával. A húszas évek végén két család vándorol Palesztinába, egy legendákkal, harcokkal és reményekkel teli új világba, ahol a zsidók, az arabok és a brit gyarmatosító urak elkeseredetten küzdenek egymással az egyeduralomért. A famíliák története generációkon átívelve tükrözi és jellemzi Izrael szédületes fejlődését, egészen napjainkig.

Amikor Hagen váratlanul szövetségesre talál Yael Kahn, a fiatal orvosnő személyében, ráébred, hogy sorsa szorosan összefonódott az ország történelmével. De Yaellel az oldalán kezdődnek csak el igazán a bonyodalmak…