Mindenki elgondolkodott már azon, hogy mi történik vele halála után? Az emberek egy része hisz és reménykedik abban, hogy amint földi élete véget ér, egy jobb és szebb helyre kerül, ahol a továbbiakban semmi bántódás nem érheti őt, hála istene gondviselésének. Számukra, Tyler Durden szavaival élve, az örök élet titka, hogy először meg kell halni. Azonban mi történne akkor, ha a halált kivonnánk az egyenletből és bárki örökké élhetne? Mi történne ilyenkor az adott ember személyiségével és/vagy lelkével?
Richard Morgan 2002-ben megjelent nagy sikerű cyberpunk regénye a 25. századba repít minket, ahol az emberek akár évszázadokig is élhetnek. Az író könyvében ez nem vámpíroknak, alkimistáknak vagy titokzatos és mágikus forrásoknak köszönhető; regényében az örök élethez mindössze a módosított szénből készült, a koponyaalapba épített tokra van szükség, amelyben az adott személy tudata digitalizálva tárolódik. Ha a tudattok megsemmisül, bekövetkezik a valós halál.
Amikor Takeshi Kovacsot, a ENSZ elit hadseregének egykori tagját elfogják és teste halálos sebet kap, tudatát hosszú időre tárolóba helyezik. Több mint száz évvel később azonban büntetése hirtelen megszakad, amikor otthonától távol, a földi Öbölvárosban újraburkolják (a tudatát egy új testbe töltik le), hogy egy gyilkosság végére járjon. Az említett haláleset mindenki szerint öngyilkosság volt, azonban a befolyásos és dúsgazdag áldozat, Laurens Bancroft ezt másképp gondolja. Ezért Kovacs, a ’80-as és ’90-es évek akciőhőseit idéző harcos nem tehet mást, mint a Küldötteknél szerzett képességeit felhasználva nyomozást indít, hogy kiderítse, ki végzett a több mint háromszáz éves matuzsálemmel.
Morgan a Valós halálban egy magas technikai fejlettséggel rendelkező társadalmat mutat be főhőse szemén keresztül, a nyűzgő nagyvárosban pedig ugyanolyan elveszettek vagyunk, mint ő maga. Bárki örökké élhet, ha megengedheti magának, így az unalom egy új formája üti fel a fejét. Az emberek nagy része bárokban, virtuális vagy valós bordélyokban tölti a szabadidejét, drogokból pedig azt keresik, amely a valós halál közelébe taszítja őket anélkül, hogy a burok sérülne. A fényárban úszó város egyetlen halványodó pontja a katolikusok közössége, akiknek vallása tiltja, hogy haláluk után újraburkolják őket. Gyilkosságok, rablások és prostitúció áldozatai, hiszen ha meg is halnak, tudatuk nem letölthető, így tanuskodni sem tudnak támadóik ellen. A regény egyik fő konfliktusa hozzájuk köthető, ugyanis az ENSZ olyan törvény bevezetésére készül, amely felülírná a vallási kódolást, ráadásul Kovacsban egyre erősödik a gyanú, miszerint Bancroft halála is kapcsolatba hozható közösségükkel.
Az író regénye lassan indul be, idővel viszont egyre többet megtudunk Kovacs múltjáról és a rengeteg erőszakról, amivel élete során találkozott. Azzal, hogy az embereknek kezébe adatott az örök élet kulcsa és a lehetőség, hogy más világokat gyarmatosítsanak, a mi jelenünk problémái még nem oldódtak meg számukra. Richard Morgan az általa alkotott világ és a világot benépesítő karakterek által mutatja be állati természetünket és mértéktelen hatalomvágyunkat. A gazdagok és erősek évszázadok tapasztalatával tiporják el a gyengéket, és ezrek pusztulnak el véres háborúkban úgy, hogy azt sem tudják, ki vagy mi ellen harcolnak.
A Valós halál egy egyszerűen megírt, de cselekményében komplex science fiction regény, egy trilógia első része, amely jó szórakozást és érdekes történetet ígér mindazok számára, akik nyitottak a műfaj iránt. A trilógia második és harmadik része szintén az Agave Könyvek gondozásában jelent meg 2008-ban és 2009-ben. A Valós halál alapján készült tévésorozat a Netflixen nézhető.