Ablonczy Balázs: Ismeretlen Trianon (Jaffa, 2020)

Ablonczy Balázs: Ismeretlen Trianon

Írta : Ablonczy Balázs
Eredeti cím : Ismeretlen Trianon
Eredeti kiadás : 2020
Kiadó : Jaffa Kiadó
Recenzált kiadás éve : 2020
Terjedelme (oldalszám) : 271
100
Vidd hírét!
  •  
  •  
  •  

Trianon emészthetetlen, „se kiköpni, se lenyelni nem tudjuk” – mondta öt évvel ezelőtt Ungváry Krisztián történész. Ablonczy Balázs könyve sokat segíthet az emésztésben, hisz közel-távol ez az egyetlen olyan történeti munka a trianoni békeszerződést közvetlenül megelőző és követő néhány év magyarországi és utódállami társadalmi, politikai, gazdasági viszonyairól, amelyik egy eddig sajnálatos módon mellőzött kutatási terület, az egyén, az egyének, az eseményeket megélő átlagemberek hétköznapi tapasztalatainak perspektívája felől közelít a nagypolitikai történésekhez, így világítva meg lokális, regionális összefüggéseket. A Trianonnal korábban is foglalkozó szerző, a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programja keretében működő és általa irányított Trianon 100 kutatócsoport vezetője, aki saját kutatásai és tapasztalatai mellett a kollégái által feldolgozott nagy mennyiségű forrásanyagra is támaszkodott. 


A kötet tanulmánygyűjteménynek is felfogható, hisz tizenkét fejezetben, más és más megközelítésből tárgyalja a jelzett időszakot. Szó van itt kontrafaktuális aspektusról, mítoszrombolásról, társadalomtörténetről, közpolitikákról és ágazati politikákról, a több hullámban megnyilvánuló erőszak arcairól és azok esetlegességeiről, de mindenekelőtt a korszak átlagemberéről, akinek a naplóin, visszaemlékezésein és memoárjain keresztül közelít az átfogó történeti eseményekhez. A kötet számos, eddig feldolgozatlan magánhagyatékra, családi iratra és elbeszélésre  hivatkozik, irodalmi értékű nyelvezete, a szerkesztés még inkább átélhetővé teszik az akkori idők tragikumát és segítik a korszakban való olvasó elmélyülést, az egyes megidézett kommentátorokkal való azonosulást. Történeti munka esetében viszonylag ritkább a hasonló megközelítés, ami még inkább kidomborítja az amúgy is rendkívül színvonalas és alapos szakmai munka erényeit. A kötetben még a korszakkal rendeltetésszerűen foglalkozók is találhatnak újdonságokat, és abban is formabontó, hogy a Trianonnal foglalkozó történeti munkák többségével szemben főként a békeszerződés következményei foglalkoztatják. 

A kísérlet annyira jól sikerült, hogy a jövőben akár mintául is szolgálhat azon történészek számára, akik a szakmai kritériumok teljesítésén túl a széles olvasóközönség kegyeit is el szeretnék nyerni, hisz a kötet rámutat arra, hogy a hétköznapi tapasztalatok, életesemények sokkal érdekesebbek, mint a kulisszák mögött zajló, átláthatatlan diplomáciai csatározások, amelyek sokszor az átlagember életében lokális szinten bekövetkező változások összességeire reagálnak. A könyv azoknak a benyomásoknak, pillanatnyi létállapotoknak a mikroszintű lenyomata, amelyek az első világháború utáni első hónapokban, években meghatározták egy átlagos középosztálybeli, polgári család mindennapjait. A gazdasági válsággal, spanyolnáthával, alapellátási gondokkal és a szomszédos országok hadseregei általi megszállással küzdő, romokban lévő magyar államban, kisebb-nagyobb mértékben mindennapos a különböző indíttatású verbális és fizikai erőszak, miközben az újonnan megszületett/megcsonkított országot menekülő magyarok tömegei lepik el. 

A gyulafehérvári román nemzetgyűlésről bizonyára sokkal többet tudnak az erdélyi magyarok, de az erről szóló, talán leglíraibb, Téli város című fejezet olvasása után még azok is átérzik a korszellemet, akiknek eddig semmit nem mondott a város neve sem. Nem beszélve arról, hogy a személyes történetek, a román és magyar szereplők motivációinak ismerete egyértelmű keretbe helyezik az akkor és ott történteket, számos kérdésre választ adnak. 

Konklúziók terén is fajsúlyos megállapításokra jut a szerző, ezek közül a leginkább figyelemreméltó az, hogy szemben a trianoni évfordulón minden évben elhangzó gazdasági veszteségek ma már közhelyszámban menő felemlegetésével, a legnagyobb csapás az emberveszteség, a különböző természetű folyamatosságok végérvényes megszakítása, és a meglévő hátrányok felerősödése, az értékstruktúrák felbomlása. 

A rendhagyó megközelítés veszélye, hogy a történész kiesik a szerepéből, azonban Ablonczy mindvégig magabiztosan brillíroz az általa alaposan ismert területen, megállapításait helyenként kevésbé ismert határon túli magyar szépirodalmi remekekkel is alátámasztja. Minden líraisága és személyes hangvétele ellenére elsősorban egy kifogástalan, akár mérföldkőnek is nevezhető történészi munkáról van szó, amelyet ekként is érdemes forgatni. Ellenkező esetben lehetnek olvasók, akiknek sok lehet egyszerre a tucat, önmagában könyvtárnyi irodalmat felölelő fejezet. Trianon megemésztéséhez olvasson Ablonczy Balázst! Kötelező olvasmány!


Vidd hírét!
  •  
  •  
  •