A Kéksötétben elmosódnak a klasszikus whodunit-műfaj határai; Hawkins úgy halmozza a központi rejtélyre a rétegeket, ahogy egy festő hordja fel a festéket a vászonra, és így nagyon sokáig tulajdonképpen nem az az elsődleges kérdés, hogy ki a tettes, hanem az, hogy mi a bűntény. Afelől nincs kétsége az olvasónak, hogy van bűntény. Ott van rögtön az első oldalakon egy kifinomult alapfelvetés, miszerint Vanessa egyik alkotása emberi csontot tartalmazhat. A bizonyosságig vezető út viszont hosszú, és közben annyi mindenre derül fény, hogy a végére egy igazi útvesztőben érzi magát az olvasó.
Szerző: Attila
Richard Russo: Lucky Hank
Hank, a regény főszereplője pontosan az, mint aminek az egyik kolléganője leírja: “egy jól kidolgozott karakter egy jó könyvben.” Egy éleslátású, jó humorérzékkel megáldott, jó kedélyű, nyitott szemmel járó, józanul gondolkodó ember, akinek mindig, minden pillanatban van egy frappáns válasza az élet kihívásaira. Az egyes szám első személyű, jelen időben történő narrációnak köszönhetően az olvasó belát a színfalak mögé, és a főszereplő-narrátor epés megjegyzései, sokszor kibírhatatlan viselkedése ellenére úgy érzi, hogy ő is szeretne Lucky Hank lenni: ilyen mázlista lenni egy életen át, ilyen derűvel fogadni mindent.
A dél-koreai Han Kang kapja az irodalmi Nobel-díjat 2024-ben
2024-ben a dél-koreai Han Kang kapja az irodalmi Nobel-díjat, a hírt a Svéd Akadémia közölte csütörtökön délután. Ő az első dél-koreai író és egyben az első ázsiai nő, aki megkapja a legrangosabb irodalmi díjat.
Magyary Ágnes: Az örök székely
Magyary Ágnes regénye olyan, mint egy féktelenül száguldó vonat, amelynek mesebeli figurák az utasai, és mesebeli elemek szolgáltatják a díszletet, miközben az ablakon kipillantva a magyar történelem egy-egy jelenetét látjuk, néha igencsak sajátos prizmán keresztül.
Ezeket olvasta Sally Rooney, miközben az Intermezzót írta
Sally Rooney változatos módszerekkel keresi annak az útját, hogy közelebb kerüljön a karaktereihez, az ő világukhoz. Az Intermezzo írása közben sakkelemzéseket nézett az interneten, és olvasott. Íme, ezt a nyolc könyvet olvasta, miközben az Intermezzón dolgozott.
Az ötödik kötettel folytatódik a Csütörtöki nyomozóklub
2025 szeptemberében érkezik a Csütörtöki nyomozóklub című sorozat ötödik kötete, jelentette be október elsején Richard Osman.
Michael Slepian: A titkok titkos élete
Slepian a könyvében olyan kérdésekre ad választ, mint hogy miért titkolózunk, milyen titkaink vannak, hogyan befolyásolják ezek a titkok a világról alkotott benyomásainkat, az egészségünket, a hétköznapi, a munkahelyi életünket, a kapcsolatainkat. Az alapoktól kezdi (a titok és a titkolózás definíciójával), megmagyarázza, hogyan kategorizálhatók a titkok, hogyan születnek, milyen formában jelentkeznek már egészen kis korban, hogyan szaporodnak a tinédzserévek alatt, és válhatnak teherré felnőttkorban.
Film készül Jo Nesbø horrorja alapján
Ganslandt a rendezője, Nesbø pedig társ-forgatókönyvírója lesz a készülő horrofilmnek; Niclas Salomonsson és Nesbø producerként felügyelik a forgatást.
Ray Nayler: Mamutrezervátum
Nayler a történetet ügyesen görgeti. A kisregény cselekménye térben és időben is nagy utat tesz meg. A sztori magja néhány nap cselekménye csak, de a visszaemlékezéseknek köszönhetően rövid bepillantást nyerhetünk dr. Damira életébe még abban az időben, amikor Kenyában az elefántok megmentéséért dolgozott, majd látjuk a Damira elméjével “ellátott” mamut által vezetett csordát vándorolni a sztyeppén. A nagy léptékű ugrások közötti űr kitöltéséhez szükséges némi fantázia az olvasó részéről…
Ann-Helén Laestadius: Lopás
A Lopás lerántja a leplet a számik ellen elkövetett alattomos támadásokról, a hatóságok tétlenségéről, a rendőrök cinikus hozzáállásáról – de a könyv nem csak erről szól. Gyönyörű történet felnőtté válásról és egy lány küzdelméről nem pusztán a közösségét érő támadások, de egy változó világ közepette is, ahol az évszázadokon át örökölt társadalmi berendezkedés alig egy emberöltő alatt elavulttá válik.