A Gáza kapuja nemcsak a 2023. október 7-i események bemutatása, hanem egyféle történelmi gyorstalpaló mindazoknak, akik az arab-izraeli konfliktust csak felszínesen, a híradásokból ismerik. Feltárja a történelmi feszültségek hátterét, végigvezet a huszadik század arab–izraeli konfliktusain és háborúin, és rávilágít azokra a döntésekre, amelyek időről időre az események sodrását a szélsőségek irányába billentik.
Az erdő istene egy összetett alkotás, amely messze túlmegy a műfaj határain, és olyan témákat jár körül, mint a bizalom, a családi dinamika, a nemek szerepe a társadalomban, az osztálykülönbségek, a titkolózás, valamint az identitáskeresés. A cselekmény több nézőpontból bontakozik ki: a szerző az eseményeket az eltűnt gyermekek édesanyjának, a tábor személyzetének, a helyi lakosoknak és egy állami rendőrnyomozónak a szemszögéből láttatja. A nézőpontok és az idősíkok gyakori váltogatása miatt a regény az olvasó maximális figyelmét igényli.
A regény legnagyobb erőssége az, ahogyan a társadalmi problémákat ábrázolja. A szerző Virginia dél-keleti csücskében született és nevelkedett, kevesebb mint egy órányi autóútra az egykori Amerikai Konföderációs Államok fővárosától, Richmondtól. A saját bőrén tapasztalta, milyen a huszonegyedik században feketének lenni ott, ahol a mai napig előszeretettel vonulnak a konföderációs zászló alatt azok, akik a fehérek felsőbbrendűségét hirdetik.
A sötétség minden színe egy sorozatgyilkos utáni nyomozás krónikája, de Chris Whitaker olyan mesterien szövi a történet szálait, hogy a tényleges nyomozás többször is mellékessé válik, és az olvasó sokkal inkább szurkol a regény szereplőinek boldogságáért, mint azért, hogy a gyilkos rendőrkézre kerüljön. Egyszerre fejlődéstörténet és szerelmi történet, amely azt üzeni, hogy a reményt semmi sem olthatja ki az emberben.
Thomas Berger regénye, amely 1964-es megjelenésekor nem aratott különösebben nagy sikert, de amelyet ma már több helyen is minden idők legjobb western regényei közé sorolnak, sajátos képet fest az egykori amerikai határvidékről. A regény narrátora, Jack Crabb 111 éves korában, egy idősek otthonában meséli el élete történetét onnan kezdve, hogy 1852-ben a szekérkaravánjukat megtámadták a csejennek egészen a Little Bighorn-i csatáig, amelyben Custer oldalán vett részt, s mint mondja, ő volt Custer csapatának egyetlen túlélője.
Március 18-án, a világpremierrel egy időben magyarul is megjelent Az Éhezők Viadala előzménye, Az aratás hajnala. A rajongók, noha még nem is vehették kézbe a legújabb regényt, máris azt találgatják, vajon ír-e még Suzanne Collins újabb Az éhezők viadala-regényt a jövőben. Az írónő szerkesztője, David Leviathan a Varietynek elmondta, hogy Collins valószínűleg nem fog folytatást írni a trilógiához.
Barbara Kingsolver az opioidválságról akart regényt írni, de nem tudta, hogyan meséljen a Nyugat-Virginiát különösen érintő krízisről úgy, hogy az olvasókat is érdekelje a történet. Aztán egy angliai könyvturné alkalmával olyan panzióban szállt meg, ahol korábban Dickens is élt és alkotott (és ott írta a Copperfield Dávid egy részét), és ez jelentette számára az ihletet. Rájött, hogy Dickenshez hasonlóan neki is a gyereket kell megszólaltatnia, hogy egy érintett mesélje el ezt a sztorit.
Az Olvasóteremben a szó szoros értelmében lapozhatsz bele a könyvbe. Csak egy klikk, és pont olyan érzésed lehet, mintha magát a könyvet lapoznád. Próbáld ki!
Cosby írásait élénk képi világ, hiteles párbeszédek és a társadalmi kérdések őszinte feltárása jellemzi. Az amerikai délen nevelkedett, történeteihez saját tapasztalataiból merít ihletet. Regényei a régió egyedi karakterét, valamint a faji és társadalmi egyenlőtlenségekkel folytatott küzdelmet tükrözik.
A világpremierrel azonos napon, március 18-án érkezik magyarul Farkas Veronika fordításában Az Éhezők Viadala új előzményregénye, amely visszarepít minket Panem világába, 24 évvel az eredeti trilógia eseményei elé.
