Rozsban a fogó címmel, Barna Imre új fordításában jelenik meg 2015 áprilisában több nemzedék kultkönyve, a huszadik század egyik alapműve, J. D. Salinger The Catcher in the Rye című regénye, amelyet eddig Zabhegyezőként ismertünk. Hamarosan megjelenik David Shields és Shane Salerno vaskos Salinger-életrajza is. A kötethez a szerzőpáros több mint kétszáz emberrel készített interjút.
Hamarosan kiderül, hogy mit írt J. D. Salinger élete utolsó 45 évében. A Zabhegyező 1951-es megjelenését követően az író remete módjára visszavonult, és nem publikált, nem vállalt fellépéseket, azt viszont egy 1980-as interjúban világosan kifejtette, hogy rendszeresen ír. A 2013 szeptember elején megjelent Salinger-biográfia szerzői a könyvvel párhuzamosan készült dokumentumfilm bemutatóján bejelentették, hogy 2015 és 2020 között öt Salinger-mű jeleni meg.
J. D. Salinger leghíresebb regényhőse, Holden Caulfield ismét visszatér, ezúttal egy írónő tollából. Az Iowai Íróműhely egykori tanulója, Mary O’Connell az In The Rye-ban Manhattan utcáira viszi Caulfieldet, itt összefut egy végzős középiskolás lánnyal, aki irodalomtanárát keresi. Nem O’Connell az első olyan tollforgató, aki Caulfield figuráját használja egy irodalmi műben. Korábban a svéd Fredrik Colting is megtette; Salinger be is perelte miatta.
JD Salinger talán egy, a Zabhegyezőnél is nagyobb művön dolgozott állítólagos visszavonulása idején? Mítosz ez vagy valóság? Három, a titokzatos, ismeretlen kéziratra vonatkozó utalásokkal tűzdelt levelet fedeztek fel nemrégiben. S vajon előbb-utóbb a mű is előkerül? A rá vonatkozó pletyka már nem sokkal az író visszavonulása után felröppent, azonban konkrét nyomokra még nem bukkantak. A kérdés bizonyára izgalomban tartja a rajongókat, ám az igazság még porosodik valahol.
A lista második felében olyan könyvekkel találkozunk, mint a Zabhegyező, a Kedves Jóisten és – meglepetés! – A nővérem húga. Az amerikai cenzúra felettébb kegyetlen: a tengerentúlon olyan könyvek kerülnek le az iskolai könyvtárak polcairól, amelyeknek rokonai a magyar iskolákban kötelező olvasmánynak számítanak. A tiltott listán szerepel Robert Cormier regénye, a Csokoládéháború is, pedig arról mesél, amiről a Légy jó mindhalálig is.
John David California aka Fredrik Colting írógéphez ül és elképzeli, hogy Salinger újra az írógéphez ül, és előveszi a legnagyobb amerikai antihőst. A 76 éves Holden Caulfield egy idősek otthonában ébred, buszra száll és New Yorkba utazik. Ugyanolyan céltalan, mint 16 évesen volt, a depressziója mintha súlyosabb, a szókincse egyszerre gazdagabb és kopottabb, a múltjáról pedig csak keveset árul el. Végül a teremtőjével is találkozik.
A Zabhegyezőről általában kétféleképpen vélekednek az emberek: az egyik tábornak tetszett a könyv, alapműnek nevezik – a másik felének nem jött be. Nálam nem az a felejthető kategória, de a kedvencek közé nem fogom sorolni.
Alig két nappal J.D. Salinger halála után találgatások láttak napvilágot, miszerint a legendás író soha nem publikált műveket hagyott az utókorra. A pletykák nem alaptalanok, a Zabhegyező szerzője ugyanis 1965 óta nem publikált egyetlen írást sem, azt azonban még 1980-ban elmondta, hogy rendszeresen ír.
