Örülhetnek Dmitry Glukhovsky hazai rajongói: november végén megjelenik a Metró-trilógia harmadik, befejező része, a Metró 2035, és a szerző november 26-án személyesen vesz részt a regény bemutatóján. Előtte két helyszínen, a debreceni és az egyik budapesti Alexandra Könyvesházban dedikál. Részletek a link mögött!
A Metró-trilógia két első regénye, a Szürkület, valamint az Orosz népellenes mesék című novelláskötet után újabb regénnyel jelentkezett az orosz kortárs science-fiction egyik legígéretesebb alakja, Dmitry Glukhovsky. A Futu.re című, 2013-ban megjelent regénye egy olyan Európában játszódik a 2450-es években, ahol egy felfedezésnek köszönhetően az emberek halhatatlanok. Csakhogy ennek komoly ára van, aki pedig vét a szabályok ellen, keményen megfizet érte.
Az Orosz népellenes mesék Dmitry Glukhovsky 2010-ben megjelent novelláskötete. A tizenhat szatirikus hangvételű írást tartalmazó kötet a fantasztikum elemeit felhasználva rajzolja meg a mai Oroszország keresztmetszetét, számos ponton megragadva a nép és hatalom viszonyának anomáliáit. A végeredmény egy nem éppen szívderítő kép a pénz és hatalom által uralt orosz társadalmi viszonyokról. A könyv magyarul az Európa Könyvkiadó gondozásában jelent meg.
Az Európa Könyvkiadó meghívására Budapestre érkezik az orosz kortárs irodalom sztárja, Dmitry Glukhovsky. Új kötetének történetei ismét a sci-fi világába kalauzolnak, de a hang, amelyen megszólal, ezúttal jóval komolyabb, mint amilyen a Metró Univerzum köteteiben volt. Az Orosz népellenes mesék ugyanis vérfagyasztó szatírával írja le a mai Oroszországot, ahol semmi sem az, aminek látszik. Glukhovskyval november 7-én és 8-án találkozhattok.
A Szürkület a harminckét éves orosz író, Dmitry Glukhovsky második regénye. A könyv 2007-ben jelent meg először, magyar fordításban az Európa Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot 2012-ben. A szerző ebben a regényében is az apokalipszis kérdéskörét járja körül, ezúttal viszont egy másik szemszögből: nem a világ pusztulása utáni korszakban, hanem azt megelőzően játszódik a cselekmény. Az alapmotívumot pedig a 2012-re jósolt maja világvége szolgáltatja.
A pétervári háború a hatodik magyarul megjelent Metró-regény, ezek közül pedig a negyedik, amely nem a Metró 2033 Univerzumot megteremtő Dmitry Glukhovsky alkotása. A szerzője egy hasonlóképpen fiatal, idén harminckilencedik életévét töltő sci-fi író, Simun Vrocsek. A 2010-ben megjelent regény – amelynek magyar fordítása az Európa Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot 2015 tavaszán – a pétervári metróba kalauzolja az olvasókat.
Az ég gyökerei a népszerű orosz író, Dmitry Glukhovsky által megteremtett Metró 2033 Univerzum Olaszországban játszódó kötetete, amely az olasz Tullio Avoledo tollából jelent meg 2011-ben. A világot elpusztító Végső Háború után mintegy 20 évvel játszódó cselekmény ezúttal nem a föld alatt zajlik – mint a Metró 2033-ban és a Metró 2034-ben –, hanem a túlélők – John Daniels atya vezetésével – ezúttal a felszínen próbálják sikerre vinni a rájuk bízott küldetést.
A Budapest Transzfer a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) nemzetközi irodalmi fesztiválja, amely minden ősszel egy érdekes, aktuális téma, egy művészeti ág vagy tudományterület és az irodalom – elsősorban a kortárs irodalom – kapcsolatát járja körül változatos programokkal, külföldi és hazai írók, művészek, szakértők és tudósok részvételével. 2017-ben a jövő a fő téma, és Dmitry Glukhovsky az egyik sztárvendég.
A Túl a láthatáron Andrej Gyjakov Metró-trilógiájának harmadik, befejező kötete. A regény Oroszországban 2013-ban, magyar fordításban 2015-ben jelent meg az Európa Könyvkiadó gondozásában. Az 1978-ban született orosz szerző, akit a Metró 2033 Univerzum legnagyobb felfedezettjének tartanak, egy szinte kizárólag a földfelszínen játszódó történettel zárja trilógiáját, amelyben hősei végre elérik az annyira áhított Vlagyivosztokot.
A Hóvirágok az 1974-ben született angol újságíró, A. D. Miller bemutatkozó regénye. A 2011-ben megjelent könyv alapjául a szerző moszkvai tudósítóként szerzett élményei és tapasztalatai szolgálnak, és jóllehet egy fikciós műről van szó, a történet teljes mértékben hihetőnek tűnik. A regényt 2011-ben beválasztották a Man Booker-díj öt döntőse közé, minden bizonnyal elsősorban témájának, mintsem – a különösebben nem kiemelkedő – kivitelezésének köszönhetően.
