Csak kivételesen nagy szerzőknél találkozni olyan sűrített élettel, olyan precíz megfigyeléssel, mint Gerlóczynál. Legújabb regényében, a Létrában erősen alulnézetből készít keresztmetszetet a társadalomról, és, bár egy tipikusan magyar helyről ír, még csak azt sem mondhatjuk, hogy a magyar társadalomról, hiszen a cselekmény helyszíne, a garzon bárhol lehetne a nagyvilágban. Az egész könyv olyan, mint egy programozói algoritmus, a szöveg alapján bármikor rekonstruálhatjuk a valóságot.