Giovanna gyermekkori arcképét édesapja szemében látja. De egy kontextusából kiragadott mondat hatására ez a tükör szilánkokra zúzódik és a kislány mintha egy kísértetkastély tükörtermében találná magát: csak úgy záporoznak rá az új élmények, benyomások, látószögek önmagával és az őt körülvevő világgal kapcsolatban. Lázadása a bevett hatalmi formák ellen, valamint saját erőviszonyainak felmérése, tesztelése természetes önismereti és beavatási út a felnőtt lét felé.
Kritika
|
86