Nem csak száraz ténybemutatás a könyv, hiszen nagyon sokféle gondolat színesíti ezt a lélekelemzést. Nagyon sok világirodalmi és irodalomtörténeti utalást hoz be Rushdie a szemmel, a szem elvesztésével kapcsolatosan (ez ugyanis az egyik legnagyobb traumája: a szeme és a keze maradandó sérülése). De ez magyarázza a címet is: nem “a” kés, hanem Kés. Vagyis nem az a meghatározott kés, amelyikkel a támadója megsebezte, hanem minden olyan fegyver, amely az írói, a művészi, a szólásszabadságot próbálja elpusztítani.
Szerző: Delka
Éric-Emmanuel Schmitt: Jeruzsálem kihívása
Éric-Emmanuel Schmitt könyve az a könyv, amit el kell olvasni! Tele van bölcs gondolatokkal, hívő olvasó számára megerősítő jelleggel bíró tanúságtételek sora, nem hívők számára egy mély misztikus utazás, amely kinyit egy kaput, de nem kényszerít semmire.
Valérie Perrin: Trió
A szerteágazó, csapongó gondolatfűzést jól ellensúlyozza a lelki folyamatok, a társadalmi visszásságok okozta problémák leírása. Ez mélyreható, szerettem olvasni ezeket, felülni az elbeszélővel a kamaszkor érzelmi hullámvasútjára.
Fekete szalag a zászlón: 2024. március 15. könyvek tükrében
2024. március 14-én vehette át a Kossuth-díjat Visky András József Attila-díjas író, dramaturg, és egy nappal azt megelőzően Kolozsváron elhunyt Szilágyi István Kossuth- és József Attila-díjas erdélyi magyar író, a Helikon folyóirat alapító főszerkesztője. Mi mással ünnepelhetnénk, emlékezhetnénk mint könyvekkel? Három regényt szeretnék kiemelni mementóul.
Shelley Read: Akár a folyó
Victoria Nash élete olyan volt, akár a folyó: számos kitérővel sok mindent magába foglaló, az egyes dolgokat hordalékként lerakó, míg másokat tovább áramoltató, mindig függve az őt behatároló „partoktól”, de sokszor elvéve, illetve hozzátéve azokhoz. Felemelő regény a hatvanas években megsemmisült Iola városának igaz történetéről, egy különös szerelemről, a nehézségekkel való szembenézésről, a bátorságról, a kitartásról, a barátságról és az otthonról, amelyre ott is rálelhet az ember, ahol a legkevésbé várná.
Sándor Iván: Tiltott terület
Sándor Iván könyvéből ez a figyelmeztetés olvasható ki: a múlt ismerete nélkül elkövetjük ugyanazokat a hibákat. A háborúk is ezek: a múlt tanulságainak elfelejtése, a hibák megismétlése. Talán ezért kap nagyobb terjedelmet a regényben a fiatalember szólama, ő az, aki átszűri magán a másik két nézőpontot. És végül a kockázatosabb, de igazabb döntést hozza meg: nem vágja ki dolgozatából a „kényes” részeket és ezzel felszabadít egy „tiltott területet”.
Lackfi János: Rocky
Lackfi János regényének a főhőse egy mentálisan sérült fiú, akit csecsemőkorában az anyja elhagyott és a nagynénje nevel, és akinek egy kicsit túl erős az igazságérzete. És közben a kezében van egy féltengely. A fiút nyolc év letöltendő börtönbüntetésre ítélik, és a börtönben megáll az idő: a fiú nem érzi rosszul magát, mert kialakul egy rutin, ami megfelel az ő észjárásának, érzéseinek. Egyszerű, konkrét gondolkodású ember, akinek a szíve jó. Vallásossága pajzs tud lenni a külvilág ellen. Ismervén Lackfi János költői munkásságát meg a magánéletében is képviselt vallásos nézeteit, szinte elvárásom volt, hogy beépíti ezt ebbe a regénybe is. A kérdés csak az volt, hogy hogyan. A válasz: lackfisan, természetesen.
Mörk Leonóra: Szentjánosfű
Mörk Leonóra a legújabb regényében érdekes kultúrtörténeti kalandozásra invitál bennünket: a 17. századi Hollandiába. Vlieland szigetén vagyunk, Hollandiában, 1634-ben. Nyár közepe van, Szent János napja. Ez a nap a teljes európai kultúrkörben, a különböző népek szokásaiban nagy szerepet játszik, termékenységvarázslási rítusokban gazdag. Aelke szívében bimbózik már a szerelemvágy, amit ez a mágikus éjszaka felerősít. Az ünnepi tűzgyújtásra, körtáncra készülve Aelke sétára indul a környező dombokon, a tengerparton. Itt találkozik a szigeten látogatóban levő Jannal, akiről hamar kiderül, hogy idegen, festőtanonc és siketnéma. És az is, hogy a két fiatal lelke összeér és lángra gyúl.
Tompa Andrea: Sokszor nem halunk meg
1944-ben, amikor a városban megkezdődik a gettósítás, egy kolozsvári orvosnő a dajkára bízza gyermekét. Erzsi és a férje kétségbeesetten ügyelnek rá, hogy sem a szomszédoknak, sem a rokonoknak ne tűnjön fel a pár hónapos csecsemő jelenléte, míg reménykedve várják a háború végét. – Tompa Andrea legújabb regényének története szétágazik sokrétű külső és belső, fizikai és metafizikai terekre és időkre Székelyföld keleti sarkától Temesvárig, Szatmárig, majd Budapesten át a volt Nyugat-Németországig és vissza, illetve a zsidótörvények gyomorszorító intézkedéseitől a romániai diktatúrán át a „szabadság” koráig, napjainkig.
Závada Pál: Apfelbaum. Nagyvárad, Berlin
Még a karantén alatt kért fel a székesfehérvári Vörösmarty Színház négy kortárs írót: Darvasi Lászlót, Márton Lászlót, Tasnádi Istvánt, illetve Závada Pált, hogy gondolják végig, hogyan alakulna Ádám és Éva sorsa a 20. században. Ezt a projektet gondolta tovább a szerző és lett belőle teljes mű.