Szerző: Delka

Tovább
James Fenimore Cooper: Az utolsó mohikán (Park, 2019)
Kritika
|
100

James Fenimore Cooper: Az utolsó mohikán

J. F. Cooper nagy hatást gyakorolt „egymástól olyannyira különböző írók egész sorára, mint például Sand, Melville, Balzac, Joseph Conrad és D. H. Lawrence. Befolyása annak ellenére sem csökkent, hogy felrúg szinte minden modern és posztmodern elvet” – írja John McWilliams. Abban, ahogyan a világ az amerikai indiánt mint típust látja, egyetlen írás sem játszott akkora szerepet, mint Az utolsó mohikán. Indokolt volt tehát csonkítatlan, friss újrafordítása és a teljes szövegnek a magyar olvasó elé tárása.

Tovább
Kováts Judit: Hazátlanok (Magvető, 2019)
Kritika
|
100

Kováts Judit: Hazátlanok

„Én csak néztem értetlenül, mert addig a pillanatig soha nem gondoltam Kingára magyarként, Jarinkára szlovákként, magamra németként” – fogalmazza meg Lilli Hartmann, Kováts Judit legújabb regényének főszereplője a szállóigeszerű mondatot. Ez pedig az „a pillanat”, amikor a Benes-dekrétum kollektív bűnössé kiált ki minden Csehszlovákiában élő németet és magyart. És amikor Európában végre béke van, egy népcsoportnak folytatódik a kálváriája…

Tovább
Fedina Lídia: A Seuso-mozaik (Erdélyi Szalon Könyvkiadó, 2019)
Kritika
|
70

Fedina Lídia: A Seuso-mozaik

2019. június 28-án nyitották meg azt az állandó kiállítást, amely A Seuso-kincs. Pannonia fénye címet viseli, és amely keretében a késő római császárkor egyik legértékesebb leletegyüttesét csodálhatja meg a közönség. Ehhez a kincshez és hányatott történetéhez kapcsolódik Fedina Lídia legújabb könyve, amely ötvözi a tényeket és a vélt eseményeket, és egy évszázadokon át tartó véres műkincsvadászat keretébe ágyazva megalkotja a Seuso-edények regényét.

Tovább
Stephen Greenblatt: Ádám és Éva tündöklése és bukása (Animus, 2018)
Kritika
|
100

Stephen Greenblatt: Ádám és Éva tündöklése és bukása

„Ádám és Éva története azt állítja, hogy sorsunk legalábbis az idő kezdetén, a saját felelősségünk volt. A világon emberek milliói, köztük sokan olyanok is, akik megértik a modern tudományt megalapozó hipotéziseket, továbbra is ragaszkodnak az ősi történet nyújtotta különös elégedettséghez. Én is.” Stephen Greenblatt az ókortól a modern időkig, a Genezis elbeszélőjétől Charles Darwinig tekinti át a teremtésről és a bűnbeesésről szóló elméleteket.

Tovább
Tompa Andrea: Fejtől s lábtól (Jelenkor Kiadó, 2018)
Kritika
|
100

Tompa Andrea: Fejtől s lábtól

Tompa Andrea ‘Fejtől s lábtól. Kettő orvos Erdélyben’ című regénye a 20. század eleji Erdély teljes körképét adja a boldog békeidőktől az első világháború borzalmain át a trianoni békediktátumot követő apatikus időszakkal bezárólag. Különlegesen erdélyi nézőpontból, a címet parafrazálva „lábtól” ismerjük meg ezeket az időket, egy női és egy férfi értelmiségi szempontjából. A regény erőssége a nyelvezete, mely magával ragad erre az időutazásra.

Tovább
Tasmina Perry: A legutolsó csók (21. Század Kiadó, 2018)
Kritika
|
70

Tasmina Perry: A legutolsó csók

„A legelső csókra mindenki emlékszik – de a legutolsóra?” – teszi fel a kérdést Tasmina Perry A legutolsó csók című regényének fülszövege. Rosamund nagyon is emlékszik az amazonasi dzsungelben eltűnt Dominic utolsó érintésére. És amikor fél évszázaddal később a férfinak még az emlékét is bemocskolja egy szenzációhajhász újságcikk, azt nem lehet szó nélkül hagyni. A regény két férfi és két nő harca egymásért, a szerelemért időkön és tereken túl.

Tovább
Bernhard Schlink: Olga (21. Század Kiadó, 2018)
Kritika
|
100

Bernhard Schlink: Olga

„…senki nem veszi észre az ornamenst a hegyi patakban vagy az akkordot a hegyekben vagy a mintát a homokban. Nem kell észrevenni a dolgokat ahhoz, hogy szépek és igazak legyenek.” – írja Olga utolsó levelében. A nő csendes, kitartó szerelme, amelynek látszólag nem sok értelme volt, és hűsége, mely se neki, se Herbertnek nem hozott beteljesülést, igazolják a fenti kijelentést. És igazolják azokat, akik anélkül élnek szépen, hogy elismerésre várnának.

Tovább
Kritika
|
80

Guillame Musso: És azután…

Guillaume Musso az egyik legnépszerűbb francia regényíró. Művei vezetik a sikerlistákat, regényeiért kiadók és filmproducerek versengenek. A „francia Coelho”-ként emlegetik, bár regényei könnyebben olvashatóak, értelmezhetőek, mint Nobel-díjas alkotótársáé. Én a saját olvasási tapasztalataim alapján inkább Charles Martin mellé tenném. Magyarul az Ott leszel?, a Visszajövök érted, a Mi lesz velem nélküled?, az Angyal hív és a Holnap regényei olvashatóak.

Tovább
Kritika
|
100

Tóth Krisztina: Zseblámpás mesék

Akárcsak előző kötete (a Felhőmesék), a Zseblámpás mesék egyszerre tanít és szórakoztat, gyerek és felnőtt olvasó egyaránt élvezheti. Vannak mesék, amelyek rejtetten tartalmaznak tanulságot, vannak amelyek nyíltan, de mindenképpen megfelelnek a mese örök időktől való céljának: világképet alakítani, generációs tapasztalatot és tudást átadni, eligazítást nyújtani a világ dolgaiban.

Tovább
Kritika
|
80

Veronica Henry: Könyvesbolti szerelmek

Idilli angol kisváros, a lélek „plázája”: a helyi könyvesbolt. Tulajdonosa egy karizmatikus férfi, aki nem roppant bele az őt ért tragédiába, sőt még a hozzá betérőket is vigasztalni tudja néhány jó szóval és egy jól megválasztott könyvvel. Halála utána lánya örökli a boltot. A nehézségek ellenére Emilia életében egy varázslatos időszak veszi kezdetét, és azt tapasztalja, hogy vevőit is megérinti a csoda, a szerelem csodája.