Szerző: Delka

Tovább
Andrea di Robilant: Ősz Velencében (Libri, 2019)
Kritika
|
80

Andrea di Robilant: Ősz Velencében

Ernest Hemingway 1948 őszén ismerkedett meg Adriana Ivancichcsal, az alig 18 éves velencei szépséggel. Az író 49 éves volt ekkor, és már a negyedik felesége mellett élt. Szenvedélyes szerelemre lobbant a lány iránt, és a könyv tanúsága szerint ez nagyban befolyásolta utolsó éveinek alkotói és munkamorálját. Adriana alakja felsejlik A folyón át a fák közé és Az öreg halász és a tenger világhírű kézirataiban egyaránt.

Tovább
Gárdos Péter: Királyi játék (Libri, 2019)
Kritika
|
98

Gárdos Péter: Királyi játék

„Történet egy zseniális törpéről és egy szellemóriásról. Letehetetlen regény, fanyar humorral és mély emberséggel.” – Kepes András ajánlójával értek egyet. Az irodalomban vissza-visszatérő téma egyén és hatalom viszonya. A konfliktusok vége változó: néha sakk, néha matt, máskor patthelyzet. Ahogyan hőseink, Kempelen Farkas polihisztor, feltaláló és Dragóner Arnold, a brilliánsan sakkozó törpe is más-mást hoznak ki (kényszer)helyzeteikből.

Tovább
Kondor Vilmos: A budapesti gengszter (Libri, 2019)
Kritika
|
100

Kondor Vilmos: A budapesti gengszter

A budapesti gengszter 1929-be, a szesztilalom Amerikájába kalauzol minket. Gordon Zsigmond a Philadelphia Inquirer újságírója, amikor váratlan feladatot kap: leleplező cikket kell írnia a szeszcsempészetről és az abból táplálkozó korrupcióról. Ehhez viszont be kell épülnie a helyi bandába. Egy ideig minden terv szerint halad, de egyszer csak rosszkor van rossz helyen és meghall valamit, amit nem kellene…

Tovább
James Fenimore Cooper: Az utolsó mohikán (Park, 2019)
Kritika
|
100

James Fenimore Cooper: Az utolsó mohikán

J. F. Cooper nagy hatást gyakorolt „egymástól olyannyira különböző írók egész sorára, mint például Sand, Melville, Balzac, Joseph Conrad és D. H. Lawrence. Befolyása annak ellenére sem csökkent, hogy felrúg szinte minden modern és posztmodern elvet” – írja John McWilliams. Abban, ahogyan a világ az amerikai indiánt mint típust látja, egyetlen írás sem játszott akkora szerepet, mint Az utolsó mohikán. Indokolt volt tehát csonkítatlan, friss újrafordítása és a teljes szövegnek a magyar olvasó elé tárása.

Tovább
Kováts Judit: Hazátlanok (Magvető, 2019)
Kritika
|
100

Kováts Judit: Hazátlanok

„Én csak néztem értetlenül, mert addig a pillanatig soha nem gondoltam Kingára magyarként, Jarinkára szlovákként, magamra németként” – fogalmazza meg Lilli Hartmann, Kováts Judit legújabb regényének főszereplője a szállóigeszerű mondatot. Ez pedig az „a pillanat”, amikor a Benes-dekrétum kollektív bűnössé kiált ki minden Csehszlovákiában élő németet és magyart. És amikor Európában végre béke van, egy népcsoportnak folytatódik a kálváriája…

Tovább
Fedina Lídia: A Seuso-mozaik (Erdélyi Szalon Könyvkiadó, 2019)
Kritika
|
70

Fedina Lídia: A Seuso-mozaik

2019. június 28-án nyitották meg azt az állandó kiállítást, amely A Seuso-kincs. Pannonia fénye címet viseli, és amely keretében a késő római császárkor egyik legértékesebb leletegyüttesét csodálhatja meg a közönség. Ehhez a kincshez és hányatott történetéhez kapcsolódik Fedina Lídia legújabb könyve, amely ötvözi a tényeket és a vélt eseményeket, és egy évszázadokon át tartó véres műkincsvadászat keretébe ágyazva megalkotja a Seuso-edények regényét.

Tovább
Stephen Greenblatt: Ádám és Éva tündöklése és bukása (Animus, 2018)
Kritika
|
100

Stephen Greenblatt: Ádám és Éva tündöklése és bukása

„Ádám és Éva története azt állítja, hogy sorsunk legalábbis az idő kezdetén, a saját felelősségünk volt. A világon emberek milliói, köztük sokan olyanok is, akik megértik a modern tudományt megalapozó hipotéziseket, továbbra is ragaszkodnak az ősi történet nyújtotta különös elégedettséghez. Én is.” Stephen Greenblatt az ókortól a modern időkig, a Genezis elbeszélőjétől Charles Darwinig tekinti át a teremtésről és a bűnbeesésről szóló elméleteket.

Tovább
Tompa Andrea: Fejtől s lábtól (Jelenkor Kiadó, 2018)
Kritika
|
100

Tompa Andrea: Fejtől s lábtól

Tompa Andrea ‘Fejtől s lábtól. Kettő orvos Erdélyben’ című regénye a 20. század eleji Erdély teljes körképét adja a boldog békeidőktől az első világháború borzalmain át a trianoni békediktátumot követő apatikus időszakkal bezárólag. Különlegesen erdélyi nézőpontból, a címet parafrazálva „lábtól” ismerjük meg ezeket az időket, egy női és egy férfi értelmiségi szempontjából. A regény erőssége a nyelvezete, mely magával ragad erre az időutazásra.

Tovább
Tasmina Perry: A legutolsó csók (21. Század Kiadó, 2018)
Kritika
|
70

Tasmina Perry: A legutolsó csók

„A legelső csókra mindenki emlékszik – de a legutolsóra?” – teszi fel a kérdést Tasmina Perry A legutolsó csók című regényének fülszövege. Rosamund nagyon is emlékszik az amazonasi dzsungelben eltűnt Dominic utolsó érintésére. És amikor fél évszázaddal később a férfinak még az emlékét is bemocskolja egy szenzációhajhász újságcikk, azt nem lehet szó nélkül hagyni. A regény két férfi és két nő harca egymásért, a szerelemért időkön és tereken túl.

Tovább
Bernhard Schlink: Olga (21. Század Kiadó, 2018)
Kritika
|
100

Bernhard Schlink: Olga

„…senki nem veszi észre az ornamenst a hegyi patakban vagy az akkordot a hegyekben vagy a mintát a homokban. Nem kell észrevenni a dolgokat ahhoz, hogy szépek és igazak legyenek.” – írja Olga utolsó levelében. A nő csendes, kitartó szerelme, amelynek látszólag nem sok értelme volt, és hűsége, mely se neki, se Herbertnek nem hozott beteljesülést, igazolják a fenti kijelentést. És igazolják azokat, akik anélkül élnek szépen, hogy elismerésre várnának.