Szerző: Delka

Tovább
Térey János: Káli holtak (Jelenkor, 2019)
Kritika
|
100

Térey János: Káli holtak

A Káli holtak sokrétű és sokértelmű szövege már-már élő szervezet. Interakcióba kerül az olvasóval, folyamatos beszélgetésbe és vitába von bele, (ön)reflexióra ösztönöz. Gondolatban állandóan vissza kell térni rá, nem adja könnyen magát. Olvasása nem könnyű, intellektuális szöveg. Széles és megengedő világlátásról, nagy élettapasztalatról tesz tanulságot.

Tovább
Szántó T. Gábor: Európa szimfónia (Scolar, 2019)
Kritika
|
100

Szántó T. Gábor: Európa szimfónia

A regény nem csak címében és tematikájában tartalmaz zenével kapcsolatos utalásokat. Szerkezetében is nyomon követhetők a szimfónia ütemjelzései: gyorsan – lépésben – mérsékelten gyorsan – sebesen alakul a szereplők sorsa a közelmúlt történelmi körülményei között. De paradox módon: minden zenei áthallás mellett ez a könyv néma. Cselekményét mintha egy külső, objektív hang narrálná, és a beszéd dinamikáját, hangerejét, érzelmi töltetét az olvasónak kell hozzátennie.

Tovább
Sean Smith: Ed Sheeran (21. Század Kiadó, 2019)
Kritika
|
98

Sean Smith: Ed Sheeran

Ed Sheeran tizenegy évesen vásárolta első gitárját, tizenkét évesen eldöntötte, hogy énekes és dalszerző lesz, bár ekkor még sem énekelni, sem komponálni nem tudott. Aztán tizenhárom évesen a saját szobájában elkészített egy teljes albumot. E hihetetlen ambíció felnőtt koráig sem tört meg, és Ed Sheeran jelenleg a világ legsikeresebb szólóművésze és dalszerzője. Ez a könyv pedig végigköveti felemelkedése útját, magánéleti és szakmai szempontból egyaránt.

Tovább
Finy Petra: Marlenka (Athenaeum, 2019)
Kritika
|
90

Finy Petra: Marlenka

Marlenkának cukrászdája és virágboltja van. Kedvenc virága a nárcisz. A nárcisz nyugaton az egocentrizmus, önzés, hiúság, önimádat jelképe (a virágnak magának a szirmai picit befelé, önmaga felé hajlanak), míg Kínában a gazdagság, a szerencse szimbóluma. Vajon sikerül ennek a terhelt múltú és jelenű nőnek és családjának kilépni ebből sorsirányból, és legalább a jövő alakulását jó felé fordítani?

Tovább
Andrea di Robilant: Ősz Velencében (Libri, 2019)
Kritika
|
80

Andrea di Robilant: Ősz Velencében

Ernest Hemingway 1948 őszén ismerkedett meg Adriana Ivancichcsal, az alig 18 éves velencei szépséggel. Az író 49 éves volt ekkor, és már a negyedik felesége mellett élt. Szenvedélyes szerelemre lobbant a lány iránt, és a könyv tanúsága szerint ez nagyban befolyásolta utolsó éveinek alkotói és munkamorálját. Adriana alakja felsejlik A folyón át a fák közé és Az öreg halász és a tenger világhírű kézirataiban egyaránt.

Tovább
Gárdos Péter: Királyi játék (Libri, 2019)
Kritika
|
98

Gárdos Péter: Királyi játék

„Történet egy zseniális törpéről és egy szellemóriásról. Letehetetlen regény, fanyar humorral és mély emberséggel.” – Kepes András ajánlójával értek egyet. Az irodalomban vissza-visszatérő téma egyén és hatalom viszonya. A konfliktusok vége változó: néha sakk, néha matt, máskor patthelyzet. Ahogyan hőseink, Kempelen Farkas polihisztor, feltaláló és Dragóner Arnold, a brilliánsan sakkozó törpe is más-mást hoznak ki (kényszer)helyzeteikből.

Tovább
Kondor Vilmos: A budapesti gengszter (Libri, 2019)
Kritika
|
100

Kondor Vilmos: A budapesti gengszter

A budapesti gengszter 1929-be, a szesztilalom Amerikájába kalauzol minket. Gordon Zsigmond a Philadelphia Inquirer újságírója, amikor váratlan feladatot kap: leleplező cikket kell írnia a szeszcsempészetről és az abból táplálkozó korrupcióról. Ehhez viszont be kell épülnie a helyi bandába. Egy ideig minden terv szerint halad, de egyszer csak rosszkor van rossz helyen és meghall valamit, amit nem kellene…

Tovább
James Fenimore Cooper: Az utolsó mohikán (Park, 2019)
Kritika
|
100

James Fenimore Cooper: Az utolsó mohikán

J. F. Cooper nagy hatást gyakorolt „egymástól olyannyira különböző írók egész sorára, mint például Sand, Melville, Balzac, Joseph Conrad és D. H. Lawrence. Befolyása annak ellenére sem csökkent, hogy felrúg szinte minden modern és posztmodern elvet” – írja John McWilliams. Abban, ahogyan a világ az amerikai indiánt mint típust látja, egyetlen írás sem játszott akkora szerepet, mint Az utolsó mohikán. Indokolt volt tehát csonkítatlan, friss újrafordítása és a teljes szövegnek a magyar olvasó elé tárása.

Tovább
Kováts Judit: Hazátlanok (Magvető, 2019)
Kritika
|
100

Kováts Judit: Hazátlanok

„Én csak néztem értetlenül, mert addig a pillanatig soha nem gondoltam Kingára magyarként, Jarinkára szlovákként, magamra németként” – fogalmazza meg Lilli Hartmann, Kováts Judit legújabb regényének főszereplője a szállóigeszerű mondatot. Ez pedig az „a pillanat”, amikor a Benes-dekrétum kollektív bűnössé kiált ki minden Csehszlovákiában élő németet és magyart. És amikor Európában végre béke van, egy népcsoportnak folytatódik a kálváriája…

Tovább
Fedina Lídia: A Seuso-mozaik (Erdélyi Szalon Könyvkiadó, 2019)
Kritika
|
70

Fedina Lídia: A Seuso-mozaik

2019. június 28-án nyitották meg azt az állandó kiállítást, amely A Seuso-kincs. Pannonia fénye címet viseli, és amely keretében a késő római császárkor egyik legértékesebb leletegyüttesét csodálhatja meg a közönség. Ehhez a kincshez és hányatott történetéhez kapcsolódik Fedina Lídia legújabb könyve, amely ötvözi a tényeket és a vélt eseményeket, és egy évszázadokon át tartó véres műkincsvadászat keretébe ágyazva megalkotja a Seuso-edények regényét.